A BÜK vizsgálóbizottságát dr. Hegedűs László alelnök (képünkön) vezette.

Számos formális és informális bejelentés érkezett, a legtöbben nevük és a konkrét háttér elhallgatását kérték. A hatósági jogellenességet tényszerűen konkrétan leíró, visszaellenőrizhető vagy bizonyíthatóság esélyét felvető tapasztalat elenyésző volt. Egy ilyen bejelentés nyomán viszont feljelentés is történt a sérelmet szenvedő ügyvédje közreműködésével.

Összegzés a beérkezett, eltérő információkról:

  • Egyes ügyvédeknél történt jogszerű eljárásban lehallgatás. Az érintett irodák erről eljárásrendszerűen értesültek, panaszra, jogszerűtlen eljárás kifogásolására nem találtak okot.
  • Az ügyvéddel szemben bűnelkövetési gyanú miatt folyt titkos adatgyűjtés. (Ez jogszerű hatósági eljárás.)
  • Volt, hogy a lehallgatás a megfelelő szintű engedély nélkül indult, de közben azt a hatóság beszerezte. A kolléga panaszolta, hogy a hatóság nem megfelelő tényállás alapján eszközölt ki engedélyt, és birtokába került más, a lehallgatás tárgyával nem összefüggő információ, ügyvédi titok is, és nincs tudomása annak megsemmisítéséről. (Ez egyébként jogszabályi előírás, aminek a hatóság protokollszerűen eleget tesz.)
  • A bejelentő NAV-os ügyekkel összefüggő telefonbeszélgetéseiben „visszhangos” hatást észlelt, másoknál nem.
  • Egy ügyvédnek a válófélben lévő férje mutatott be a leírt telefonbeszélgetéseiből egy válogatást.
  • Az ügyvédi irodában mikrofont, „technikát” találtak, eredete nem volt felderíthető.
  • Olyan „technika” kihelyezés történt, ahol „kint felejthették” az eszközt, ami feltehetőleg tovább működött, mint arra engedély volt. A korábban állami szolgálatban és ilyen területen dolgozott ügyvéd kolléga szerint előfordulhat, hogy a kihelyező az ilyen eszközt egyszerűen leselejtezteti. A feltételezés szerint a felettes vagy nem tud róla vagy becsukja a szemét.
  • A nyomozószervek által feltett kérdésekben, esetleg az aktában bent felejtett anyagokban olyan információk voltak, amiről az ügyvéd szerint csak az irodában vagy telefonon folytatott ügyvéd-ügyfél kommunikációban volt, vagy lehetett előzmény.
  • Nem zárható ki: van olyan ügyvéd, aki együttműködik a hatósággal.

Az elnökség a jelentést továbbította a Magyar Ügyvédi Kamara elnökéhez. Javasol-ta, hogy a rendszeres jogsérelmi tárgyú kommunikációban kezdeményezze a legfőbb ügyésznél az erre vonatkozó ellenőrzések gyakoriságának fokozását. Kezdeményezze a hatóságoknak a birtokukba jutott ügyvédi titkok megsemmisítése hatékonyságát javító jogszabálymódosítások elvégzését.

Az ügyvédi irodák titkosszolgálati eszközökkel történő megfigyelésével kapcsolatos vizsgálatot végző bízottság jelentéséről dr. Hegedűs László adott részletes tájékoztatást.

BÜK viszgálóbizottsági jelentés

Dr. Hegedűs László BÜK alelnök: Nagyobb volt az ügy füstje, mint a lángja

Az ügy akkor pattant ki, amikor a Népszabadság című napilapban arról olvashattunk – tájékoztatta szerkesztőségünket a nagy érdeklődést felkavart ügy részleteiről dr. Hegedűs László, a Budapesti Ügyvédi Kamara alelnöke, a BÜK elnöksége által felkért ad hoc vizsgálóbizottság vezetője –, hogy egy egész ügyvédi irodát lehallgattak, mi több, ez egy tárgyaláson nyilvános anyaggá is vált. A kamarai viszgálóbizottság tagjai voltak még: dr. Vajda Szilvia, dr. Bárándy Péter, dr. Patyi Gergely.

Miután kérték a kamarai tagságot, jelentkezzen náluk, akinek alapos gyanúja van atekintetben, hogy titkosszolgálati módszerekkel lehallgatják, megfigyelik ügyvédi irodáját – avatta be szerkesztőségünket dr. Hegedűs László a részletekbe -, 8-10 bejelentést kaptak. Igen részletesen jártak el ezen ügyek kivizsgálásában - hangsúlyozta. Egyet emelt ki közülük tájékoztatásunkra: mint később kiderült: 2012 januárjában azonnali hatállyal, bírói engedély nélkül kezdődött meg egy bizonyos ügyvédi iroda lehallgatása, azonban néhány nappal később azonos indokokkal, engedély alapján folytatódott a lehallgatás. A kolléga állítása szerint a kérelmet előterjesztő szerv nem a rendelkezésére álló összes adatot terjesztette a bíróság elé, így fordulhatott elő - álláspontja szerint - , hogy a bíró nem valós indok alapján engedélyezte a lehallgatást. A kolléga észrevételezte, hogy a konkrét ügyön túl a hatóság tudomására jutott egyéb, más megbízói által rábízott, ügyvédi titok tárgyát képező adatok egyébként törvényileg kötelező megsemmisítését nem állt módjában ellenőrizni. Sajnos, az esethez kapcsolódó iratok hiányában a BÜK vizsgálóbizottsága a jogszerűség kérdésében állást foglalni nem tudott.

Egyébként: három törvény szabályozza a lehallgatást – idézi emlékezetbe nyilatkozatában dr. Hegedűs László -: a nemzetbiztonsági törvény, a rendőrségi törvény, és a NAV-ról szóló törvény. Mindegyikben szerepel az, hogy bizony lehallgatható az ügyvédi iroda. Egy nagyon fontos pontra is felhívta a figyelmet: ha a lehallgatás során keletkezett adatokat az eljárás végén, meghatározott időben meg kell semmisíteni.

Dr. Hegedűs László tájékoztatása szerint három hónapig történt a szóban forgó ügyvédi irodának a lehallgatása, egy volt magas rangú rendőr arra hivatkozott egy volt magas rangú állami tisztségviselőnek, hogy 1 mrd Ft-ot kér arra, hogy a legfőbb ügyészt, és a legfőbb rendőrt megvesztegesse. (Miként a hvg.hu közleményéből - http://hvg.hu/itthon/20150415_Torvenytelenul_rende... - közismertté lett: Kocsis István, a volt MVM vezetője azért járt közben az azóta elhúnyt Kiss Ernő magas rangú rendőri vezetőnél, hogy pénzért cserébe érje el: a rendőrség ejtsen egy ellene folyó eljárást. A volt tábornoknak állítólag fizetett, de nem történt semmi, ezért feljelentette Kiss Ernőt. A hatóságok ezt követően „bepoloskázták” Kocsis Istvánt, így küldték el tárgyalni a történetben érintett ügyvéd irodába – A szerk.). Nincs az a bíróság a világon – hangsúlyozza dr. Hegedűs László -, aki erre nem rendelte volna el az ügyvédi iroda lehallgatását. Az viszont mindenképpen sérelmezhető – tette hozzá –, hogy ezt az egyébként szükséges törvényes engedély nélkül tették, mert amíg végigfutott az adminisztráción, három napot vett igénybe a bíróság engedélyének beszerzése.

Alapvetően tehát nem volt jogellenes ennek az ügyvédi irodának a lehallgatása – hangsúlyozza dr. Hegedűs László –, de csak ezt az egyetlen esetet tudták bizonyítani, mivel az érintett ügyvéd kolléga az eljárás után megkapta az illetékes hatóságtól azt a közlést, hogy lehallgatták az irodáját. Viszont arra vonatkozóan nem kapott tájékoztatást, hogy az iratokat a törvényi kötelezettség szerint eljárva, megsemmisítették volna.

Amikor erről az ügyről a BÜK elektronikus hírlevélében megjelentették a hírt – mondta el dr. Hegedűs László -, mintegy 10-12 kolléga jelentkezett, hasonló, lehallgatási gyanúra hivatkozva. Mindenkivel beszéltek. Sajnos azonban senki sem tudta bizonyítani, hogy valóban megtörténtek a lehallgatások. Egy ügyvéd átadott a BÜK-bizottságnak egy iratot, amit jó néhány évvel ezelőtt egy volt kollégájától kapott. Ez arról szólt, hogy nevezett ügyvéd saját bizalmas beszélgetését egy ügyfelével megdöbbenésére egy peranyagban látta viszont, amiből azt a következtetést vonta le: ehhez csak lehallgatással juthattak hozzá.

Volt olyan ügyvéd is, aki arról tájékoztatta a bizottságot, hogy gyanúja szerint hosszabb időn keresztül folytatnak lehallgatást az ügyvédi irodák tekintetében. Erre nézve azonban semmilyen bizonyítékot nem kapott a bizottság, csak, csak közvetett adatokról kaptak tájékoztatást.

A vizsgáló bizottság rögzíteni kívánja – jelezte dr. Hegedűs László –: elvben – erre nézve semmilyen bizonyító anyag nincs – nem zárható ki az sem, hogy egyes ügyvédek esetlegesen informátori feladatokat végezhetnek különböző hatóságok részére.

Tovább bonyolítja a sokismeretlenes helyzetet az is, ami informális úton jutott a vizsgáló bizottság tudomására – mondta el dr. Hegedűs László –, hogy előfordulhat olyan eset is, amikor bizonyos lehallgató-megfigyelő technikai eszközök kihelyezését követően az eszközök leszerelése nem történik meg minden esetben. Esetleg előfordulhat olyan eset is, hogy hibásnak minősítik a leszerelt eszközöket, így azokat aztán más esetben jogellenesen fel lehet használni. A vizsgáló bizottság a fenti jelzéseket sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudta.

Összefoglalóan megállapítható – tájékoztatta szerkesztőségünket dr. Hegedűs László BÜK alelnök, a vizsgálóbizottság vezetője –: nem jutottunk minden kétséget kizáró bizonyítékokhoz atekintetben, hogy bármely ügyben ténylegesen történt-e jogellenes lehallgatás. Mindazonáltal mivel nem zárható ki annak lehetősége sem, hogy előfordulhatnak jogellenesen végzett lehallgatások, azt javasolták, hogy BÜK elnöksége a Magyar Ügyvédi Kamarán keresztül tegyen javaslatot a lehallgatások jogszerűségével kapcsolatos folyamatos ellenőrzésére, és azt terjessze a Legfőbb Ügyész elé, ezzel a szöveggel: „A Magyar Ügyvédi Kamara kezdeményezze, hogy a hatóságok már az engedély megadásakor rendelkezzenek arról, hogy az engedélyben rögzítetteken túl a hatóságok tudomására jutó, ügyvédi titok tárgyát képező egyéb adatokat, hogyan, milyen módon és mikor szükséges a hatóságoknak megsemmisíteniük. E körben az ellenőrzés lehetőségének megteremtése is üdvözlendő jogalkotási kezdeményezés lehetne.”

Valószínűleg nagyon jól dolgoznak a titkosszolgálatok – tette hozzá némi iróniával dr. Hegedűs L ászló –, ami azt jelenti, hogy a BÜK vizsgálóbizottsága nem jutott hitelt érdemlő bizonyítékokhoz a lehallgatásgyanús ügyekben. Vagyis tették a dolgukat a titkos adatgyűjtés terén. Megjegyezte: ha a sajtóban nem szellőztetik meg az adott ügyvédi irodá lehallgatásának ügyét, akkor semmiről nem szerez tudomást a BÜK sem. Végezetül dr. Hegedűs László utalt arra, hogy sajnos Európa-szerte divat mostanában az ügyvédi irodák lehallgatása, úgymond a terrorizmus elleni védekezés ürügyén. Több ilyen történt Belgiumban, Hollandiában, Angliában, tehát nem csak magyarországi problémával állunk szemben. A visszaélésekre bőven teret adó lehallgatási eljárásokkal az egyik legnagyobb és legtekintélyesebb nemzetközi ügyvédi szervezet, a CCBE is foglalkozott, s felhívta a figyelmet az ügyvédi titok sérthetetlenségének biztosítására.