Szerinte arról van szó, hogy miután
a nyár végén bedobott különbíróságos ötletből az óriási
felháborodás miatt vissza kellett táncolni, annak egyes elemeit
most feles törvényben próbálják bevezetni.
A hírportál augusztus utolsó hetében írta meg, hogy az igazságügyi minisztérium az tervezi: különbíróságokat hoznak létre, egyes gazdaságilag és politikailag kiemelten fontos ügyek ide kerülnének. A dolgot az Országos Bírói Hivatal is átlátta, 32 oldalas elemzésükben azt írták, hogy „kiemelt gazdasági, gyakran politikai faktorral is rendelkező ügyek kerülnek majd a felsőbíróság elé.”
A rendszert úgy alakították volna át, hogy a különbíróságok második szintjén, a „közigazgatási felsőbíróságon” a bírók felét az államigazgatásból kellett volna választani, tehát például korábbi kormánytisztviselőkkel töltötték volna fel azt a csapatot, ami politikailag érzékeny ügyekben ítéletet hoz.
A dologból nagy botrány lett. Lázár János főminiszter először cáfolta, hogy a terv miatt még az Országos Bírósági Hivatal is az igazságszolgáltatás függetlenségéért aggódott, de aztán az kiderült, hogy a legjobb esetben is tévedett.
Végül november közepén az OBH elnöke, Handó Tünde arról beszélt, hogy mégsem vezetik be a különbíróságokat, bár ezt a 444.hu kérdésére az igazságügyi minisztérium nem erősítette meg, igaz nyilvánosan nem is cáfolták Handó szavait. Úgy nézett ki, hogy csendben visszalépnek a dologból.
November 25-én viszont egy 18 oldalas dokumentumot küldtek szét viszonylag szűk körben véleményezésre az igazságszolgáltatásban, ebben a papírban pedig a különbíróságos ötlet egyes elemei köszöntek vissza.
A dokumentum egy módosító javaslat, ami a hamarosan parlament elé kerülő „közigazgatási perrendtartásról” szóló törvényhez készült. Ez egy feles törvény, így ellenzéki együttműködés nélkül is keresztül tudja vinni a kormány, szemben a nyár végi ötlettel, amihez kétharmados többség kellett volna.
A módosító 13. paragrafusa szól az egyes bíróságok illetékességéről, és ebben az szerepel, hogy a társadalombiztosítási ellátással, munkanélküli ellátással és önkormányzati szociális ellátással kapcsolatos peres ügyek kivételével minden más közigazgatási ügy nyolc kiemelt bírósági központba kerülne.
Ez azt jelenti, hogy a különbíróságos javaslathoz hasonlóan minden ott felsorolt ügycsoport (pl.: adóügyek, közbeszerzés, GVH, választási ügyek, médiahatósági döntések, stb.) nyolc kiemelt központba kerülne. Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Vas megye ügyeiről például mindig Győrben döntetnének, Baranya , Somogy és Tolna minden ilyen perére Pécsre kellene járni, és így tovább.
Ennek kétféle következménye lehet. Egyrészt, ha egy állampolgár bíróságon támadná meg mondjuk az építési hatóság vagy a NAV valamilyen döntését, akkor akár több száz kilométert kell majd utaznia a bíróságra. A rendszer ismerői szerint a három helyben tartott ügycsoport a közigazgatási perek töredékét teszik ki, a viták többsége a kiemelt regionális központokhoz kerül. A másik hatás lehet politikai természetű. Egy decentralizáltabb, sok szereplős rendszerben nehezebb befolyást gyakorolni az egyes konkrét ügyekre. Ha az eddiginél lényegesen kevesebb bíróság tárgyalhatja a fontos vállalkozó adóügyét, vagy közbeszerzési vitáját, akkor jobb az esély, hogy a kis számú regionális központban érvényesíteni lehet a hatalom szempontjait. Ez még akkor is így van, ha ebben a verzióban már nem küldenek kívülről kormánytisztviselőket a rendszerbe, mint ahogy nyáron javasolták.
Az indoklásban egyébként csak annyi szerepel az ötletről, hogy „a közigazgatási ügyek nagyobb része regionális szinten kerül szétosztásra, míg – a politikai egyeztetésekre is figyelemmel – egyes, elsősorban szociális ügyekre a felperesek lakóhelye szerinti közigazgatási és munkaügyi bíróságok lesznek illetékesek.”
Ez gyakorlatilag csak leírja, hogy mi fog történni, az nem derül ki belőle, hogy milyen érvek szólnak a jelenlegi rendszer megváltoztatás mellett, amiben helyben döntöttek a bíróságok a közigazgatási ügyekről, beleértve a politikai jelentőségű pereket is.
(Forrás: 444.hu)
* * * * * * * * * *
A közigazgatási bíráskodással kapcsolatos korábbi közleményeink itt olvashatók:
- Közigazgatási jogkörben okozott károk megtérítése
- Közigazgatási felső bíróságot hoznának létre
- Közigazgatási bíráskodás dosszié: Újraválasztották dr. Hajnal Pétert az MKBK elnökévé
- Közigazgatási bíráskodás dosszié: A jogszabálytervezetek indokoltak és időszerűek
- A közigazgatási bíráskodás hatékonyságának megőrzésére kíván törekedni az OBH
- Közigazgatási bíráskodás dosszié: Az Igazságügyi Minisztérium a közigazgatási bírák egyesületével egyeztetett
- Közigazgatási bíráskodás dosszié: Korlátoznák az állampolgárok fellebbezési jogát a közigazgatási eljárásokban?
- Közigazgatási bíráskodás dosszié: Az Országgyűlés elé került az általános közigazgatási rendtartásról és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvénytervezet
- Közigazgatási bíráskodás dosszié: Ahogy az FT látja
- Közigazgatási bíráskodás dosszié: Az OBH szerint aggályos!
- Közigazgatási bíráskodás dosszié: Az OBT súlyosproblémákat lát
- Közigazgatási bíráskodás dosszié: Ahogy a miniszter látja
- Újabb kritika érte a közigazgatási bíróságok átalakítást