A joggyakorlat-elemző csoport jelentése szerint az ingatlan-nyilvántartást végző hatóság feladat-és hatásköre terjedelmének értelmezésénél a közigazgatási bírói gyakorlat elvi kiindulópontja, hogy az ingatlanügyi hatóság regisztratív közigazgatási hatóság. A jogszabályban előírt hiánypótlási eseteket kivéve csak a rendelkezésre álló iratok alapján hozhat döntést, bizonyítást nem folytathat le, és ha a feleknek a jogviszonyukkal kapcsolatban vitájuk vetődne fel, annak eldöntése a polgári bíróság hatáskörébe tartozik.

Ennek az elvnek az értelmezése azokban az ügyekben ütközhet nehézségekbe, amelyekben a tényállás megállapításához és az érdemi döntés meghozatalához a rendelkezésre álló iratok nem nyújtanak elégséges alapot, ezért felmerül a bizonyítás elrendelésének szükségessége.

Két egymásnak ellentmondó elvi bírósági döntés kapcsán a joggyakorlat-elemző csoport jogegységi határozat meghozatalára tesz javaslatot. Az ellentét abban áll, hogy az ingatlanügyi hatóság vizsgálhatja-e a jogszabály által előírt igazolások megfelelőségét, azaz az ingatlan átadás-átvételi dokumentáció és a GYEMSZI által hitelesített ingatlanlista egyezését.

A jelentés vizsgálta az ingatlan-nyilvántartás nyilvánosságát és közhitelességét. A közhitelesség elve értelmében a tulajdonossal szemben senki sem hivatkozhat arra, hogy a jog fennállásáról nem tudott.

A közigazgatási bírói gyakorlat szerint a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem széljegyzése nem jelenti egyben a vevő tulajdonjogának bejegyzése iránti kérelem teljesítését.

Az okirati elv a törvényesség, az ingatlanforgalom biztonsága érvényesülését szolgálja, megköveteli, hogy az ingatlan-nyilvántartásba jogot bejegyezni, tényt feljegyezni, adatra vonatkozó átvezetést megtenni csak érvényes okirat alapján lehet. Az okiratok körébe értendő a hatóság vagy bíróság jogerős határozata.

A korábbi szabályozás alapján nem volt egyértelmű, de az Inytv. módosítása óta már kétségtelen, hogy az ingatlanügyi hatóság, ha a végrehajtó megkeresése alapján jár el, nem vizsgálhatja felül a végrehajtási eljárást.

A törlési per célja az érvénytelen bejegyzés törlése, melynek alapja – közvetlen szerző esetében – rendszerint a bejegyzés jogcímének fogyatékossága: általában a jogügylet érvénytelensége, vagy létrejöttének hiánya.

A per megindítása tényének feljegyzése: perfeljegyzés. A bejegyzést követően az ingatlanra jogot szerző személyek már nem jóhiszeműek. A perben hozott ítélet hatálya kiterjed mindenkire, aki a perfeljegyzés után szerzett további jogot, akkor is, ha a további jogszerzőt nem vonták perbe. Az ingatlannyilvántartásba a bejegyzés a határozathozatallal megtörténik, az eljárásnak nincs végrehajtási szakasza, ezért a végrehajtás felfüggesztése fogalmilag kizárt.

Az elővásárlási jog gyakorlása során a bíróság nem vizsgálhatja a felek eljárásának jóhiszeműségét, tisztességét és az időmúlást. Ez a regisztratív közigazgatási eljáráson túlmutató kérdés polgári jogi jogvita alapját képezheti, tehát a polgári bíróság hatáskörébe tartozik.

A joggyakorlat-elemző csoport elvi bírósági határozatként való közzétételre tesz javaslatot annak érdekében, hogy a kifejtett elvi tételek megerősítést nyerjenek.

A társasházak ingatlan-nyilvántartási ügyében állandó problémát jelent a társasházi közös tulajdonban álló teremgarázs, vagy a felszíni parkolóban elkülönült meghatározott területre akár a tulajdonostárs, akár a kívülálló személy javára alapítható-e használati jog mint idegen dologbeli jog.

Társasházakra vonatkozóan a Kúria joggyakorlat-elemző csoportja állást foglalt abban, hogy mit kell tartalmaznia az elidegenítés tárgyában hozott közgyűlési határozatnak.

Az összefoglaló jelentés javaslatokat és ajánlásokat tartalmaz. Jogegységi eljárás kezdeményezését tartja szükségesnek a Kúriánál az ingatlan hatóság tényállás-tisztázási kötelezettsége kapcsán.

Továbbá elvi határozat közzétételére tesz javaslatot annak érdekében, hogy a hatóság regisztratív jogköre és a polgári jogi kérdések vizsgálatának tilalma megerősítést nyerjen.

A joggyakorlat-elemző csoport hangsúlyozottan megerősítette a más hatóságok, továbbá egyéb szervezetek által lefolytatott eljárás vizsgálatának tilalmát. Továbbá, hogy a földhivatalnak nincs lehetősége arra, hogy az ítéleti megkeresésben foglaltaktól eltérjen. A joggyakorlat-elemző csoport annak érdekében, hogy a polgári bíróság döntései esetenként tartalmazzák azon személyazonosító adatokat, melyeket az Inytv. előír közös közigazgatási-polgári kollégiumi vélemény kiadását kezdeményezi.

A Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiuma a jelentést elfogadta.