A bejelentési számok egyre rosszabbak, amíg a kétezres évek elején még ötezer fölött volt a számuk, addig tavaly már alig lépték át az ötszázat, vagyis egyre kisebb az az aktivitás, amit a kkv-k vagy a nagyvállalatok iparjogvédelemre fordítanak. Ennek elsődleges oka, hogy - főleg a kisvállalkozók - nem látják át ennek szükségességét. Meglehet, óriási mennyiségű ötletet halmoznak fel, de nem jutnak el addig a fokig, hogy ezt tudatosan megvizsgáltassák egy szakemberrel és levédessék, ha indokolt amint azt dr. Szamosi Katalin a SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők elnöke a Portfóliónak elmondta.
A másik probléma – magyarázta – az a Magyarországra jellemző mentalitás, hogy "majd megcsinálom a bizniszt úgy, hogy az ötletet titokban tartom, nem költök fölöslegesen szabadalomra." A harmadik, hogy ha fel is ismerik a szabadalom szükségességét, azért nem szánnak rá pénzt, mert ha lemásolják a terméket, úgysem lenne pénzük, hogy bíróságon védjék meg az igazukat.
Pedig egy alapbejelentés nem olyan borzalmas összeg, persze ha már külföldi országokra is szeretnék kiterjeszteni a szabadalmat, ott megugranak a költségek, de a gyakorlat azt mutatja, hogy egy jó szabadalom talál magának befektetőt, tehát ideális esetben csak az első finanszírozási kört kell a magyar kisvállalkozásoknak fedezni. Jellemzően a piac eldönti, hogy van-e értelme egy termék külföldi védettségét finanszírozni – fogalmazott.
A nagyvállalatoknál jobb a helyzet, ott viszont az utóbbi tíz év egyik legnagyobb problémája, hogy bár a szellemi alkotás a multinacionális cégek magyar leányvállalatainál születik, az anyavállalat azt elviszi és saját országában teszi meg a szabadalmi bejelentést, ahonnan ugyan majd visszatér jogi érvényesítés útján az országba, de nem jelenik meg a magyar portfólióban, amivel leromlik a versenyképességi minősítés egyik legmeghatározóbb sarokszáma – tette hozzá.
Kiemelte:
az unió egy olyan rendszer felállítását szorgalmazza, ahol egy bejelentéssel - akárcsak a védjegynél - az unió összes országában érvényes lenne az oltalom.
Látszólag ez egy jó kezdeményezés, azonban félő, hogy a magyar kis-és középvállalkozások számára jelentős hátrányokat okozhat, ha - az új szabályozás keretében - elárasztják az országot a külföldi szabadalmak. A magyar vállalkozásoknak nagy gondot fog okozni, hogy feltárják, hogy a külföldi szabadalmak rájuk is vonatkoznak-e és az a reális veszély áll fenn, hogy a külföldi jogtulajdonosok külföldi bíróságok előtt fogják perelni őket.
Ez a rendszer pont a magyar cégek szabadalmi tájékozatlansága miatt rengeteg problémát fog okozni, nem beszélve arról, hogy gyakorlatilag megszűnik majd a magyar műszaki nyelv, mert a bejelentéseket csak angolul, németül és franciául lehet majd beadni.
Egyelőre éppen a kapcsolódó európai bíróság felállítása miatt a rendszer bevezetése késik, mert a német alkotmánybíróság vizsgálja, hogy mennyire összeegyeztethető az alkotmánnyal egy olyan bírói fórum, amely kívülállóként hoz döntéseket németországi ügyekben és a magyar Alkotmánybíróság is visszadobta hasonló indokkal az erre vonatkozó előterjesztést. Az azonban tény, hogy az EU tervei között ez szerepel, és előbb vagy utóbb meg fogják valósítani – mondta.
Egyebek mellett beszélt arról is, hogy
a kínai hamisítókkal szemben azért nehéz fellépni, mert egy perc alatt eltűnik a cég, ami nagyon megnehezíti a jogérvényesítést.
Természetesen olyan esetben, amikor a hamisítók hamarabb vannak kint a piacon, mint a szabadalmi oltalommal védett jogtulajdonos, érdemes fellépni. A beadott szabadalmak között online látni lehet a meghirdetett szellemi alkotásokat, ilyenkor a kínai hamisítók a leírásából megalkotják és gyorsan piacra is dobják a terméket, miközben a jogtulajdonos még csak csiszolgatja, finomítgatja az eredetit. Azonban sok esetben a jogtulajdonos el fog gondolkodni, hogy érdemes-e időt, pénzt, energiát pazarolni rájuk.
Ugyanis az mindig a jogtulajdonostól függ, hogy mibe áll bele és kivel szemben. Gyakran elhangzik a perek során védekezésként, hogy más is hamisítja, őket miért nem perelik. Csak olyan jogbitroló ellen érdemes fellépni, akinek van saját vagyona, lehet tőle kártérítést kérni, meg tudja fizetni a perköltséget, vagy ha nem is tud fizetni, valamiért precedens értékű az ügy: sajtóvisszhangja lesz, ha valami jogsértést eltiltanak a bitorlástól és így egyfajta figyelmeztetést kapnak a versenytársak – húzta alá.
A teljes interjú ide kattintva olvasható.
