Az ENSZ Szervezett Bűnözés-elleni Egyezményével kapcsolatosan hozzávetőlegesen másfél évtizede megindított konferenciasorozat nyolcadik ülésén Bécsben, október 17 és 21 között, közel 800 fő vett részt, többek között az Egyezmény részes államai által delegált ENSZ állandó képviseletei, nagykövetségek, kormányközi és nemzetközi érdekképviseletek valamint a civil szféra szereplői közül.

Az ülésen a Magyar Ügyvédi Kamara megfigyelőjeként delegált dr. Somos Zoltán (képünkön) angol nyelvű prezentációjában kifejtette, hogy az Egyezmény vonatkozásában a terhelti, de a sértetti jogok védelmének is legalább akkora jelentőséget kell tulajdonítani.

Rávilágított továbbá az embercsempészet vonatkozásában mind a migránsként beutazók, mind pedig a társadalom tagjai lehetséges viktimizációjának lehetőségére is, utalva egyúttal a büntetőeljárás keretében ellentétes oldalon fennálló jogok és kötelezettségek problemakörére is.

Kifejtette, hogy a gyakorló büntetőjogász számára legalább annyira fontos a következetes, kellően szabályozott anyagi és eljárási jog megléte, és hogy az az Egyezményt aláíró, azt a későbbiekben esetlegesen ratifikáló államok esetében is elérni kívánt célként jelenjen meg.

* * * * * *

Az Egyesült Nemzetek a másképpen Palermói Egyezményként is emlegetett dekrétumot 2000 december 14-én fogadta el. Az Egyezmény a szervezett bűnözés elleni harcot tűzte zászlajára,természetesen megfogalmazva eközben a terhelti jogok biztosításának követelményét is.Az Egyezmény a továbbiakban három másik jegyzőkönyvvel is kiegészült.

Az első az emberkereskedelemmel (különösen nőkre és gyermekekre vonatkozóan),a második az embercsempészettel,míg a harmadik a lőfegyverek tiltott gyártásával és kereskedelmével kapcsolatos. Az Egyezményt Magyarország 2006-ban ratifikálta,ezzel kötelezettséget vállalva az abban megfogalmazottak követésére a magyar büntetőjogi szabályozásban.

Az idei konferenciaülés célja a részes államok további erősítése az Egyezmény végrehajtását illetően, ennek részeként annak ellenőrzése és az elért eredmények felülvizsgálata volt.

A résztvevők kifejtették álláspontjukat az Egyezményben megfogalmazottakat illetően, megtették esetleges módosító javaslataikat.

Újra megerősítették, hogy a szervezett bűnözés aláássa a nemzetek fenntartható fejlődését, egyúttal káoszt okoz különösen a sérülékenyebb társadalmak körében.

A konferenciaülés rávilágított arra is, hogy az ENSZ terrorellenes stratégiájában megfogalmazott elvekből is levezethetően, a terrorizmus a szervezett bűnözésből hogyan jut forrásokhoz, hogyan használja azok hálózatát. Közelebbről is megvizsgálták az Egyezményben megfogalmazott szervezett bűnelkövetési formákat (így az ember- és fegyverkereskedelem, az embercsempészés vagy akár a bűnözés újabb formáinak, mint például számítógépes bűnözésnek) és a terrorizmus között fennálló kapcsolat kérdéseit, amely utóbbit gyakran nemzetközi pénzmosás útján finanszírozzák.

A konferencia következő, immáron kilencedik ülése a nemzetközileg szabályozott eljárási elveknek megfelelően két év múlva, 2018-ban, Bécsben rendezik meg.