A veszélyhelyzet alatti távmunkavégzés esetén nem kell
alkalmazni munkavédelemről szóló távmunkavégzésre vonatkozó
passzusát. Viszont a munkáltatónak tájékoztatnia kell a
munkavállalót a munkavégzéshez szükséges, egészséget nem
veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények szabályairól,
a munkavállalónak pedig úgy kell megválasztania a munkavégzés
helyét, hogy ezek a munkakörülmények teljesüljenek.
A veszélyhelyzet ideje alatt igazolás nélkül, költségként
elszámolható a munkaszerződés szerinti távmunkavégzéssel
összefüggésben költségtérítés címén fizetett összeg.
Havonta legfeljebb a havi minimálbér 10 százalékáig (16 100
forint) lehet költséget elszámolni. Ha egy hónapnál rövidebb a
munkavégzés, akkor arányosan kevesebbet. Feltétel még, hogy a
költségtérítésről a felek (munkáltató és munkavállaló)
előzetesen megállapodajanak, és hogy a magánszemély a
távmunkavégzéssel összefüggésben ne számoljon el az
szja-törvényben nevesített költségeket (például a
távmunkavégzéssel összefüggő internethasználatot, munkavégzési
hely bérleti díját rezsijét).
Ezen kívül a veszélyhelyzet alatt a munkáltató és a
munkavállaló megállapodással eltérhet a Munka Törvénykönyvében
rögzített távmunkavégzéssel kapcsolatos szabályok egy részétől.
Ilyen szabály például az is, hogy munkaszerződésben kell
megállapodni arról, hogy a munkavállalót távmunkavégzés
keretében foglalkoztatják. Ha jól értjük, ezek szerint a
veszélyhelyzet alatt továbbra is kell megállapodás a távmunkáról,
de nem kell ezt munkaszerződésbe foglalni. Ez kicsit
gördülékenyebbé teheti az átállást az otthoni munkavégzésre.
El lehet térni attól a szabálytól is, hogy a távmunka
rendszeresen végzett tevékenység legyen, illetve a munkáltató
különböző tájékoztatási kötelezettségeitől.
