A lap összeállítása szerint a jogász szakon 39 százalék az első helyen levelező munkarendet választók aránya (ez már így is közel 20 százalékponttal több, mint a levelezős képzésben részt vevők általános aránya), a két alapszakon viszont már 55 százalékot tesz ki. A képzési területen belül a nemek közötti arány szintén az alap-és osztatlan képzés tengelyén bomlik két csoportra. Míg az osztatlan jogászképzésben a nemek aránya nagyjából megegyezik az összes felsőoktatásba jelentkező megoszlásával, ami a nők 5-6 százalékos előnyét jelenti, a képzési terület két kisebb alapszakján a férfiak már csupán 22-23 százalékban jelennek meg.

A jogi képzési terület intézményi rangsorát az ELTE ÁJK vezeti, amely mind a felvettek átlagpontszámát, mind a középiskolai tanulmányi versenyeken helyezést szerzettek, mind a jelentkezők nyelvismeretét tekintve a legjobb eredményt tudhatja magáénak. Az első helyes bejutási arányok a terület ösztöndíjas keretszámaira vonatkozó speciális szabályozás miatt minden karon alacsonyak. A jogi területen diplomát szerzők közül a legmagasabb bruttó jövedelemhez a KRE jogi karán végzettek juthatnak, de az ELTE ÁJK ebben az alrangsorban is jól szerepel. Az e képzési területen végzettek körében szinte az összes karon magas a diplomás munkakörben dolgozók aránya.

Igen kedvezőek a frissen diplomázott jogászok munkaerőpiaci elhelyezkedési adatai. A 2014-es pályakövetési eredmények szerint a jogi képzési területen végzők munkájuk szakmai részével és annak presztízsével egyaránt elégedettebbek az átlagnál. A diploma előnyei elsősorban nem a korai karrierhez kapcsolódó magas jövedelemben mutatkoznak meg, hiszen a jogi friss diplomások keresete átlag körüli értéket mutat. Szembetűnő azonban, hogy a jogi végzettség jól illeszkedő munkaerőpiaci lehetőségekhez juttatja a diplomát szerzőket. Kevéssé jellemző körükben az alulfoglalkoztatás, azaz kevesen kénytelenek diplomát nem igénylő munkakörben elhelyezkedni. A szakterületi munkavégzés esetén hasonló a kép: jogi diplomával nagy az esély a végzettségnek megfelelő munka betöltésére. Mindez persze a végzettség kisebb rugalmasságát is jelenti. Egy friss diplomás jogász kisebb eséllyel tud (vagy akar) külföldön munkát vállalni vagy mellékállást szerezni, mint például a bölcsészek. A pályakövetési adatokból az is jól látszik, hogy a jogi végzettséggel rendelkezők jelentős hányadát (több mint felét) a közszféra foglalkoztatja közalkalmazotti, kormány-vagy köztisztviselői pozíciókban.

A táblázatok az alábbi linkeken érhetőek el: