"Az már lassan kész tény, hogy az OBH megszűnik és az Igazságügyi Minisztérium alá tagozódunk be" - beszélt a tervezett átalakítások legfontosabb eleméről a – a 444.hu hírportál forrása.
Az Országos Bírósági Hivatal, a magyar igazságszolgáltatás irányító szerve, amit 2012-es alapítása óta dr. Handó Tünde vezet. Az OBH dönt például a bírósági vezetők kinevezéséről és a bíróságok ügyelosztási rendjéről is, így közvetve arra is befolyásuk lehet, hogy egy-egy ügyet melyik bíró tárgyalja. Ellenzéki elemzések szerint- utal rá a 444.hu hírportál nem nehéz elképzelni, hogy a politikai szempontból érzékeny ügyekben milyen fontos szerepe van az OBH függetlenségének, hogy még véletlenül se érvényesíthesse a befolyását a kormány a bíróságokon.
Az OBH, illetve az elmúlt években többfrontos konfliktusba bonyolódott. Egyik oldalon - több-kevesebb sikerrel próbálta visszaverni a kormány központosító törekvéseit, és ezzel nem szerzett magának barátokat a Fidesz környékén, közben pedig megromlott viszonya az általa irányított szervezettel.
2016 nyara óta biztosan tudható, hogy - elemzők szerint - a kormány nagyobb befolyást szeretne az igazságszolgáltatásban. Akkor különbíróságot hoztak volna létre a politikailag kényes ügyeknek, miután ez nem sikerült, a bírói kinevezési szabályokat módosították a célnak megfelelően.
Az OBH megszüntetése, és az igazgatási feladatok átszervezése az Igazságügyi Minisztérium alá a portál elemzése szerint teljesen egyértelműen növelné a kormány befolyását a bíróságokon. A portálnak van olyan forrása, aki szerint ez még nem egy lefutott ügy.
Az igazságszolgáltatás ügyében egyébként eddig is óvatosabban mozgott a kormány, mint más területeken. A 2016-os különbíróságos tervek elhalása körül például többen német nyomásgyakorlást is emlegettek. Az erről szóló elméletek szerint a Magyarországon aktív nagy német vállalkozások biztosak akartak lenni benne, hogy ha valaha jogvitájuk támad a magyar kormánnyal, akkor tisztességes bírósági eljárásban döntenek majd az ügyükben, ezért ellenezték a politikailag elfogultnak gondolt különbíróságok létrehozását, és lobbijuknak szerepe is volt benne, hogy a Fidesz akkor elengedte az ötletet.
Több forrás is hallott arról a 444.hu szerint, hogy a bírák nyugdíjazási szabályain is változtatnának. Ezt azért lehet érdekes, mert a régebben szolgáló, idősebb, tapasztaltabb bírákra talán nehezebben erőszakolható rá külső akarat. Ha közülük minél többet sikerül levenni a pályáról, akkor a helyükre már a kormányhoz hűségesebb emberek kerülhetnek. A tavaly év végén módosított pályázati és összeférhetetlenségi szabálymódosítás ezt készíthette elő.
Mindezen közben az Országos Bírói Tanács (OBT) négy tagja jelentette be közelmúltban a lemondását. Idén januárban ugyanis az elnök kritikusaiként is számon tartottak közül többen bekerültek az OBT-be. Egyes értelmezések szerint a mostani lemondások célja az lehet a hírportál értesülései szerint, hogy elbizonytalanítsa az OBT megmaradt tagjait: ha korábban a reformokra nyitott emberek "feladják" a küzdelmet és lemondanak, akkor lehet, hogy nincs is értelme, nem is nyerhető a harc.
