Egy - az OBH elnöke által idézett - felmérés szerint a 2800 megkérdezett bíró 98 százaléka függetlennek érzi magát, 94 százaléka érzékelt már befolyásolási kísérletet, és 92 százalékának nincs más kereső tevékenysége. Dr. Handó Tünde megjegyezte: kockázati tényező lehet az a tény, hogy a bírók körében egy évtizede nem volt illetményemelés, a magyar kezdő bíró fizetése a legalacsonyabb az EU-ban.

Kitérő: Ezzel a jelenséggel már behatóan foglalkozott korábban a Magar Bírói Egyesület (MABIE) is. Dr. Makai Lajos elnök közlése szerint legutóbb 2004-ben volt bérrendezés az igazságszolgáltatásban A MABIE megítélése szerint a bírói bérek drasztikus reálérték csökkenése már a bírói függetlenséget is veszélyezteti és új bírói életpálya nélkül a hazai hatalmi ágak közötti egyensúly is megbomlani látszik. (Lásd az üggyel részleteiben foglalkozó korábbi közleményeinket ide kattintva.)

Európa legszigorúbb közbeszerzési törvénye Magyarországon van, valamint új párt- és kampányfinanszírozási törvény is segíti a korrupció visszaszorítását - erről dr. Pintér Sándor belügyminiszter beszélt a korrupcióellenes világnap alkalmából rendezett konferencián csütörtökön Budapesten.

A tárcavezető hangsúlyozta, hogy zéró toleranciát hirdetett a kormány a korrupció ellen, a cél, hogy Magyarország a korrupció szempontjából a legkevésbé fertőzött ország legyen.

Kiemelte az egyéni, vezetői felelősségvállalás, példamutatás jelentőségét is. Hangsúlyozta a korrupcióellenes szabályok automatikus, személyes döntésektől független érvényesülésének fontosságát, amire - mondta - példa az online pénztárgépek vagy az elektronikus útdíjrendszer, ezekben a rendszerekben már nem lehet szerepe a kísértésnek.

A belügyminiszter megjegyezte, hogy időnként előfordulnak sajnálatos esetek. Ilyen például a záhonyi határállomáson leleplezett korrupt határőrök ügye. Ebben az ügyen több mint ötvenen kerültek előzetes letartóztatásba, ami a miniszter szerint megfelelő jelzés a többi kolléga számára. Pintér Sándor kiemelte a szemléletformálás jelentőségét, a korrupció veszélyeinek tudatosítását.

A közelmúltban újraalkotott közbeszerzési szabályok a kormányzati törekvések szerint megfelelnek az európai elvárásoknak, mi több, a hozzátartozó fogalmának kiszélesítése még eredményezheti egyesek vállalkozáshoz való jogának, jogos érdekének korlátozását is. Ezért volt szükség a közös háztartásban élés fogalmának bevezetésére - hangsúlyozta felszólalásában dr. Trócsányi László igazságügyi miniszter.

Idézzük: "A vitára nyitott vagyok, de a lelkiismeretem tiszta" - jegyezte meg az összeférhetetlenségi szabályok kapcsán az igazságügyi miniszter. Hozzátette, hogy megítélése szerint ugyancsak pozitív elmozdulást eredményezett a párt- és kampányfinanszírozás újraszabályozása és az új büntető törvénykönyv. Dr. Trócsányi László hangsúlyozta: "küzdeni kell a közös európai demokratikus értékekért és a jogállamért". Hozzátette, hogy kiváló az együttműködés a 28 uniós igazságügy-miniszter között.

A miniszter rámutatott a bírósági végrehajtók feletti kontroll növelésének fontosságára. Mint mondta, átlátható, tiszta rendszer jött létre. Az igazságügyi szakértők vonatkozásában a minőségbiztosítás, az ügyvédek esetében az átláthatóság és a hatékony fegyelmi felelősségre vonhatóság jelentőségét emelte ki dr. Trócsányi László.

A miniszter rámutatott, hogy az igazságügyi tárca elsősorban a korrupció elleni fellépés jogi kereteinek kialakításáért felelős.

A statisztikák a korrupció elleni egyre eredményesebb fellépést tükrözik - vélekedettfelszólalásában dr. Polt Péter legfőbb ügyész. Ismertetése szerint 2010-ben 482, 2011-ben 740, 2012-ben 828, 2013-ban 1105, míg a múlt évben 3268 volt az összes korrupciós cselekmény száma. A növekedés oka szerinte döntően az eredményesebb felderítésben keresendő. Értékelése szerint a Legfőbb Ügyészség célvizsgálata is megerősítette azt, hogy a Nemzeti Védelmi Szolgálat és az ügyészség egymás feladatellátásán alapuló megbízhatósági vizsgálata hathatósan hozzájárul a korrupció visszaszorításához azáltal, hogy biztosítja a korrupt alkalmazottak kiszűrését.

A legfőbb bírói fórum esetében az integritás alapú működés természetes követelmény - húzta alá felszólalásában dr. Kónya István, a Kúria elnökhelyettese. Hozzátette: idén léptek hatályba a belső kontrollrendszer működési mechanizmusának új szabályzatai, majd külön szólt a kockázatkezelésről is. Úgy véli, hogy a Kúria működésében a kockázatalapú belső ellenőrzés megfelelő bizonyosság nyújtását teszi lehetővé a vezetés számára, és megteremti az alapokat a tévedésmentes, hatékony döntésekhez.

Fontos az összehangolt és határozott fellépés, illetve szemléletváltás a tiszta közélet megteremtése érdekében. Az ÁSZ 2007-2008-ban sajátította el a holland, megelőzésen alapuló "integritás" modellt, majd annak tapasztalatait hasznosítva egy egyedülálló magyar modellt fejlesztett ki - mondotta felszólalásában Domokos László, az intézmény elnöke. Az ÁSZ 2011 óta rendszeresen méri a magyar közszféra korrupciós kockázatait - tette hozzá.

(Forrás: OBH)