A TÉNYEK
Eljárási jogosultság hiánya miatt: elutasítva
A Fővárosi Ítélőtábla 2015. december 7-i végzésével helyben hagyta a Fővárosi Törvényszék azon végzését, melyben az eljárási jogosultság hiánya miatt elutasította dr. Giró-Szász János, dr. Buczkó Péter, dr. B. Szabó Gábor, dr. Járai Gábor, dr. Patay Géza budapesti ügyvédek azon kérelmét, ami a Magyar Ügyvédi Kamara elnökségének azon határozata megsemmisítésére irányult, amellyel a Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamara elnökét és elnökségét jelölte ki az igazságügyi miniszter által a Budapesti Ügyvédi Kamarával szemben indított per befejezéséig a tisztségviselő feladatok ellátására - tudtuk meg dr. Kovács Kázmértól, a kérelmezett szervezeti képviseletét ellátó elnökhelyettesétől.
A tárgyalás elhalasztva 2016 január 7-re
A Fővárosi Törvényszék az igazságügyi miniszter által a Budapesti Ügyvédi Kamarával szemben törvényességi felügyeleti jogkörben felügyeleti biztos kirendelése iránt indított perben 2015. december 8-án tárgyalást tartott. A tárgyaláson nagy számban jelentek meg beavatkozni kívánó és érdeklődő budapesti ügyvédek. Mint ismert, a perindítás hátterében az Üt. 119. § (4) bekezdésének azon értelmezési vitája áll, miszerint az a törvényi rendelkezés, hogy a tisztségviselők mandátuma az új tisztségviselők megválasztása napjáig tart, valóban úgy értendő-e, ahogy a Budapesti Ügyvédi Kamara érti, miszerint az új tisztségviselők érvényes megválasztása napjáig. A tárgyalást a Törvényszék azzal halasztotta 2016. január 7-re, hogy addig fog dönteni az esetleges permegszüntetésről, illetve a beavatkozási kérelmek megengedéséről – tájékoztatta szerkesztőségünket az alperes jogi képviseletét ellátó Dr. Kovács Kázmér.
A Kúria soronkívüliséget rendelt el a felülvizsgálati eljárásban
2015. november 30-i értesítése szerint a Kúria elnöke – a Polgári Kollégium vezetője javaslatának figyelembevételével – soronkívüliséget rendelt el a dr. Bártfai Beatrix és pertársai felpereseknek a Budapesti Ügyvédi Kamara alperes ellen közgyűlési határozatok megsemmisítése iránt a Kúrián folyamatban levő felülvizsgálati eljárásban. Tárgyalás kitűzésére még nem került sor.
AZ ELŐZMÉNYEK
A december 8-i, mintegy negyven perces késéssel kezdődött tárgyaláson a felperes igazságügyi minisztert képviselő dr. Molnár Zoltán, a tárca közigazgatási államtitkára azt hangsúlyozta, hogy a kamara felett törvényességi felügyeletet gyakorló dr. Trócsányi László nem akar állást foglalni a legitimitás kérdésében, ezért fordult bírósághoz. Hangsúlyozta: alapvető érdek fűződik ahhoz, hogy a Budapesti Ügyvédi Kamara jogi szempontból megkérdőjelezhetetlen keretek között működjön.
A kamara képviselője, dr. Kovács Kázmér ugyanakkor egyebek között azt hangsúlyozta, hogy a bíróságnak meg kellene szüntetnie a pert, mivel ha a miniszter jogszabálysértőnek találja a működést, felszólítást kellett volna intéznie a BÜK-höz. Ez olyan feltétel, amelynek hiányában érdemi tárgyalásnak nincs helye - mondta. Hozzátette: a felperes keresetében utal erre, de szerinte a perbeli jogvita előkérdése az, hogy kihez kell intézni a felszólítást. Hangsúlyozta: a Fővárosi Ítélőtáblának a kamara választási határozatainak megsemmisítéséről szóló döntése után nem vitás az, hogy mivel a 2010-ben megválasztott tisztségviselők jártak el a későbbiekben, a miniszternek hozzájuk kellett volna fordulnia.
Dr. Trócsányi László a kereset benyújtásakor októberben az MTI-nek úgy nyilatkozott: azt kéri a bíróságtól, hogy rendeljen ki felügyelőbiztost a köztestület mellé, és határozza meg azokat a feladatokat, amelyeket el kell látnia egy megismételt választással kapcsolatban. "Amennyiben a bíróság ezt nem látja indokoltnak, akkor azt kérjük, hogy maga hívja össze a közgyűlést és jelölje ki a választási szerveket" - tette hozzá.
A bonyolult ügy részleteit az Ügyvédek Lapja Online megpróbálta eddig is részleteiben nyomon követni. Ide vonatkozó előző közleményeinket a "Hírek" fülre kattintva a "BÜK dosszié..." sorozatcím alatt találják meg érdeklődő olvasóink.
