A nemzetközi migránsok-napját minden évben december 18-án tartják meg, annak köszönhetően, hogy az ENSZ elfogadta a migráns munkavállalók és családtagjaik jogainak védelméről szóló nemzetközi egyezményt.

Preambuluma szerint „az egyezményt a migráció jelenségének jelentősége és mértéke alapján dolgozták ki, amely emberek millióit érinti (…)”; az aláíró felek tisztában vannak azzal, hogy „a migráns munkavállalók áramlása milyen hatást gyakorol az államokra és az érintett személyekre, és olyan normákat kívánnak megállapítani, amelyek hozzájárulhatnak az államok hozzáállásának harmonizációjához a migráns munkavállalók és családtagjaik kezelésére vonatkozó alapelvek elfogadása révén”; tekintettel arra, hogy a migráns munkavállalók származási országaik elhagyásából eredően mennyire sebezhetőek.

A CCBE ismét hangsúlyozza, hogy a menedékhez való jog, az igazságszolgáltatáshoz való tényleges hozzáférés joga, valamint a védelemhez való jog az Európai Unió jogrendjét képező EU Alapjogi Chartájában rögzített alapvető jogok közé tartoznak. 
Minden személy számára biztosítani kell a jogot arra, hogy származási helyétől vagy az EU területére történő belépése módjától függetlenül jogi segítséget kapjon. Az irreguláris migránsoknak történő segítségnyújtás bűncselekménnyé nyilvánítása nem elfogadható.

A nemzetközi védelemre szoruló személyek számára biztosított ingyenes jogi segítségnyújtás biztosítása érdekében a CCBE és a Német Ügyvédi Kamara 2016-ban indította útjára az Európai Ügyvédek Leszboszon (ELIL) kezdeményezést. Ez jelenleg egy független nonprofit jótékonysági szervezet által irányított kezdeményezés, mely ingyenes és független jogi segítségnyújtást biztosít a menedékkérők számára a leszboszi görög szigeten. 
Ezek a szolgáltatások nélkülözhetetlennek bizonyultak. Azok a menedékkérők, akik tőlük tanácsot és segítséget kaptak még a görög menekültügyi hatóságok meghallgatása előtt, azoknak sokkal nagyobb mértékben ismerték el a menekültstátuszukat, mint azoknak a menedékkérőknek, akik nem kaptak tőlük segítséget. Ez a kezdeményezés, amely eddig csak az önkéntes ügyvédek munkájának és ügyvédi kamarák, ügyvédi szervezetek és nem kormányzati szervezetek adományainak köszönhetően működött, a tevékenységének folytatása érdekében sürgősen további támogatókat keres. További információk az ELIL weboldalán találhatóak, különösen az adományozási felhívás és 
adományozási oldal tekintetében.

* * * * * * * * * * * * * *
A CCBEről röviden
A CCBE 45 ország ügyvédi kamaráit tömöríti, ezáltal több mint egymillió európai jogász képviseleti szervezete. Ha további tájékoztatást szeretne kapni arról, hogy a CCBE mit tesz az emberi jogok tekintetében, kérjük, olvassa el a „Védők védelme” kezdeményezést.

(Fordította: Dr. Kopár Bernadett, a Magyar Ügyvédi Kamara brüsszeli CCBE kapcsolattartója)

* * * * * * * * * * * * * *

Magyar kormány-álláspont: elfogadhatatlan az ENSZ migrációs csomagja

Magyarország az elsők között jelezte, hogy nem vesz részt az ENSZ menekültügyi paktumának előkészítésében, és nem is fogadja el azt. Így döntött az Egyesült Államok és Ausztrália, később pedig Ausztria, Dánia, Svájc, Csehország, Horvátország és Lengyelország, Izrael, Olaszország, Szlovákia, Bulgária és Lettország is. A belga kormány pedig a kérdésben kialakult nézeteltérés miatt bontotta fel a koalíciót.

Mint köztudott, a magyar kormány álláspontja szerint - miként azt Tuzson Bence kormányszóvivő egy televíziós nyilatkozatában elmondta -: egy ENSZ-szintű migrációs “csomagról” van szó, amely a tagállamok felé jelent elvárást, része a határok “lebontása” és az illegális határátlépéshez kapcsolódó büntetőjogi szankciók enyhítése. Veszélyesnek nevezte, hogy a migrációt “emberi jogi megközelítésbe” helyezik, tehát "jogot adnak mindenkinek, hogy megválassza lakóhelyét a világban".

Kijelentette: a magyar kormánynak a magyar érdekeket kell képviselnie. Arra a kérdésre, hogy a tervezetnek mely pontjai kapcsolhatók az úgynevezett “Soros-tervhez”, úgy válaszolt: a határátlépés megkönnyítése, a büntetőjogi szankciók enyhítése, az, hogy államoktól hatásköröket adnának át nem kormányzati szervezetekhez (NGO), szinte pontról pontra megfeleltethetők a “Soros-tervnek”.

"Magyarország a továbbiakban nem vesz részt az ENSZ migrációs csomagjának az előkészítésében, és ha az ENSZ-közgyűlés elé kerül a dokumentum, akkor nemmel szavaznak majd" - ezekkel a szavakkal jelezte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter júliusban, hogy Magyarország kilép az elfogadási folyamatból. A tárcavezető azzal indokolta a döntést, hogy az elfogadott csomag ellentétes a magyar érdekekkel, hiszen az egy migrációt ösztönző dokumentum, aminek az az alapállása, hogy a migráció jó és kivédhetetlen jelenség.

A magyar diplomácia álláspontja a tárgyalóasztaltól való felállást követően sem változott, novemberben Szijjártó Péter úgy fogalmazott, hogy az ENSZ globális migrációs csomagja Európa elárulása.

(Címfoto: @picture-alliance/Zumapress/P.Hackett)