Az Európai Bizottság három évente ad ki jelentést az európai állampolgárságról abból a megfontolásból, hogy összegezze azokat az ügyeket amelyek a. közvetlenül befolyásolják az állampolgárok életét és b. ezekre az Európai Uniónak befolyása van. Az első ilyen dokumentum 2010-ben jelent meg, a második 2013-ban. A soron következő jelentés 2016-ban várható, amelynek előkészítésében az EU-állampolgárok egy kérdőív kitöltésével vehettek részt. Az Európai Bizottság információja szerint a 2015. december 7-ei határidő lejárta előtt pár nappal az 500 millió EU-állampolgárból összesen mintegy 1900-an töltötték ki a kérdőívet, ami az EU-állampolgárok összlétszámát tekintve nagyon kevés, a három évvel ezelőtti felmérésnél viszont egy nagyságrenddel több. Igaz, akkor a kérdőív főleg az állampolgári csoportoknak, civil szervezeteknek szólt. (Korábbi közleményünket lásd ide kattintva.)
Ez a társadalmi vita formailag az állampolgárságról szól, azonban tartalmilag az Európai Unióról, mondta dr. Vastagh Pál (képünkön) egykori igazságügyminiszter, jogtudós, az európai alkotmány előkészítését még a 2000-es évek elején végző európai uniós testület, a konvent volt magyar tagja, a rendezvény előadója.
Az állampolgárság fontos jogintézmény: az állampolgárnak vannak jogai és kötelezettségei az állammal szemben. Apró probléma, hogy az Európai Unió jelenleg nem tekinthető államnak, jellemzője a nemzetek felettiség és a kormányköziség, viszont mégis van az állampolgársághoz hasonló kategóriája: ez az 1993-as Maastricht-i Szerződésben megfogalmazott európai állampolgárság. Az európai állampolgárság járulékos dolog, alapja a nemzeti állampolgárság, tehát mindenki, aki az Európai Unió egyik tagállamában állampolgársággal bír, az egyben EU-állampolgár is.
Attól függetlenül, hogy az EU nem tekinthető államnak, az EU-állampolgársággal jogok is járnak. A legkézzelfoghatóbb, egyben az EU egyik legnagyobb értékének számít ezek közül a szabad mozgáshoz való jog, de ilyen a helyi önkormányzati és az európai parlamenti választásokon való részvétel joga, a konzuli védelem (ha valakit az EU-n kívül ér valamilyen sérelem, akkor joga van bármely ott működő EU-tagállam külképviseletétől segítséget kérni), illetve az EU-állampolgárok petícióval fordulhatnak az Európai Parlamenthez vagy az Európai Ombudsmanhoz, és joguk van anyanyelvükön megkeresni az európai intézményeket.
Az Európai Unió fejlődésében fontos lépés, hogy a kezdeti gazdasági kapcsolatokon alapuló együttműködés után ma a politikai unióvá válás a kérdés, ami - elsősorban a jogalkotói - szuverenitás feladását jelenti számos területen és praktikusan azt, hogy jogszabályokat elsősorban nem a nemzeti parlamentek, hanem az EU hozza illetve hozná. Fontos adalék, hogy az EU hatáskörei az eurózónára vonatkozó jogkörökön kívül gyakorlatilag nem változtak az 1957-es Római Szerződés óta és sok döntés azért nem született illetve születik meg, mert a nemzeti kormányfők és szakminiszterek nem tudnak vagy akarnak megállapodni. A nemzetállami érdekeket eddig nem sikerült felülírni és az Európai Unióban jelenleg is heves a vita a hogyan továbbról: a politikai integráció (föderalizmus) felé kellene lépni vagy inkább a nemzetállami együttműködés irányába? Ez a dilemma az EU vezetőit is foglalkoztatja. José Barroso volt bizottsági elnök 2013-ban arról nyilatkozott, hogy vagy lesz politikai unió vagy megszűnik az EU; Jean-Claude Juncker jelenlegi bizottsági elnök pedig idei évértékelő beszédében vonta le azt a következtetést, hogy több unió kell az Európai Unióban és a tagállamokban.
Azonban nem csak európai uniós politikusok szólalnak meg az ügyben. A nemzetállamok előtérbe helyezése ugyan nem tekinthető fősodornak, de jelen van Nyugat-Európában is. David Cameron brit miniszterelnök Donald Tusk európai tanácsi elnöknek nemrég küldött levelében azt fejtegette, hogy az Egyesült Királyság szakítani kíván a minél szorosabb unió koncepciójával és például limitet kíván szabni nem csak a harmadik országból érkezők bevándorlásának, hanem az uniós állampolgárok szabad mozgásának azzal a további megszorítással, hogy brit szociális juttatásokat csak négy éves tartózkodás után vehetnének igénybe. Az ilyen nemzetállami intézkedésekkel a munkaerő szabad áramlásának elve alapvetően sérülne, illetve ha a nemzetállami együttműködés lesz meghatározó, akkor általában a polgári jogok érvényesülése is gyengülni fog, mondta dr. Vastagh Pál.
Ehhez még az is hozzájön, hogy rengeteg fejlesztésre szánt pénz áramlik Magyarországra, viszont sok esetben a közösségi (EU-s) tehermegosztásból nem kívánjuk kivenni részünket, ami hosszú távon nem működőképes konstrukció, tette hozzá dr.Vastagh Pál.
A politikai unióhoz a társadalmi támogatottság is szükséges hozzávaló, amelyet többek között az említett állampolgársági is jelentés is szolgál. A dokumentum megjelenése 2016 májusában várható.
A konzultáción elhangzottak figyelembe vételével magyarországi civil szervezetek egy csoportja közös álláspontot alakított ki a bizottsági kérdőívben szereplő kérdésekről, melyet a házigazda-szervező Európa Ház eljuttatott Brüsszelbe.
Forrás: www.eucivil.hu
Címfoto: Europa Parlament plenáris ülése, Brüsszel (www.rt.com)
Portré foto: jobbklikk.hu
