A Francia Köztársaság elnöke, a Szenátus elnöke és a Nemzetgyűlés több mint 60 tagja 2015. június 25-én a Francia Alkotmánytanácshoz (Conseil Constitutionnel) fordult, hogy vizsgálják felül a titkosszolgálatokról szóló francia törvényjavaslatot. A CCBE úgy döntött, hogy mint harmadik fél beavatkozó részt vesz az ügyben a Francia Ügyvédi Kamara kérésére, tekintettel arra, hogy az ügy az ügyvédi hivatás alapvető értékeit és az alapvető szabadságok biztosítékait érinti.

A törvényjavaslat úgy rendelkezik, hogy a titkosszolgálatok lehallgathatnak magánbeszélgetéseket és bepoloskázhatnak helyiségeket „annak érdekében, hogy megvédjék és elősegítsék a nemzet alapvető érdekeit”. Többen számos aggályt fogalmaztak meg a különböző közérdekű okok széles meghatározása vonatkozásában, amelyek igazolnák ezt a lehetőséget, valamint a független bírói kontrollmechanizmus hiányára hivatkozva.

A titkosszolgálati adatgyűjtési módszer alkalmazását csak a miniszterelnök rendelheti el a CNCTR (National Commission of Intelligence Techniques Control) véleményének kikérését követően. Ugyanakkor amennyiben sürgős eset áll fenn, akkor nincs szükség a CNCTR előzetes konzultációjára, még akkor sem, ha olyan védett hivatások tagjairól van szó, mint újságírók, bírák és ügyvédek.


A törvényjavaslat által biztosított tömeges elektronikus megfigyelés vonatkozásában a CCBE kifejezett kérése, hogy csak azon adatok tárolására korlátozódjon, melyek potenciális fenyegetettséget tárhatnak fel, anélkül hogy válogatás nélkül tárolnák a polgárok kapcsolódó adatait. Miközben a törvényjavaslat a bírósági felülvizsgálatért felelős Államtanács (Conseil d’État) elé kerül, azért hogy joghatályos legyen, elengedhetetlen, hogy a felperes által kijelölt ügyvéd részére biztosított legyen, hogy megvitassa a bizonyítékot, akár a minősített bizonyítékot is.

A CCBE felhívja a figyelmet a Hágai Kerületi Bíróság által 2015. július 1-jén kihirdetett ítéletére, melyben az ügyvédek titkosszolgálatok általi megfigyelését az alapvető jogok megsértéseként ítéli meg. A bíróság a Holland Kormányt kötelezte arra, hogy minden az ügyfelek és ügyvédeik közötti kommunikáció lehallgatását állítson le. A bíróság megállapította, hogy Hollandiában a jelenlegi biztosítékok, melyek az ügyvéd-ügyfél kommunikáció védelmét szolgálják, a lehallgatás tekintetében az Emberi Jogok Európai Bíróságának esetjogára tekintettel nem megfelelőek.

A Francia Alkotmánytanács július 23-án meghozta döntését

A döntés nem találta alkotmányellenesnek a törvényjavaslat egészét, néhány pontban ugyanakkor érdemi észrevételeket tett, ezeket Bertrand Warusfel lille-i professzor, a Párizsi Kamara tagja röviden részletezte. A döntés több kérdésben reflektál a CCBE által feltett kérdésekre.

A hollandoknak nem tetszik, fellebeztek

Fejlemény ez ügyben, hogy a Holland Állam az ítélet ellen gyorsított fellebbezést nyújtott be, ennek bírósági meghallgatása szeptemberben lesz. A CCBE augusztus 18-ig tehet írásbeli észrevételt (esetleg aug. 25-ig, erre vonatkozó kérést nyújtottak be).

A Holland Állam az alábbiakra hivatkozott a fellebbezés során:

  • A bíróság nem vette kellően figyelembe az ügyvédek eltérő pozícióját, mely a büntetőjogi nyomozás és a titkosszolgálatok által végzett adatgyűjtés során más és más, illetve a vonatkozó szabályok eltérését.
  • Az Emberi Jogok Európai Bíróságának esetjoga nem írja elő a bírósági felülvizsgálatot a titkos adatgyűjtés kapcsán, más felülvizsgálat is megfelelő, akár ilyen hatáskörrel felruházott parlamenti testület révén is.
  • Az előírt előzetes bírósági véleményezés az ideiglenes intézkedésre feljogosított bírónak túl széles hatáskört biztosítana.

Érdekességképpen, a Holland Állam annak ellenére, hogy vitatja jogi kötelezettségét, miszerint változtatnia kell a jelenlegi szabályozáson, mely az ügyvédi titok védelmét élvező személyekkel szemben speciális eszközök alkalmazását illeti, megfontolják, hogy független véleményeket szereznek be az ügyvédi lehallgatás vonatkozásában. Hollandiában egyébként nagy médiafigyelem kíséri ezt az ügyet.

KISEXIKON


A Francia Alkotmánytanácsról

  • A Francia Alkotmánytanács olyan bíróság, mely több típusú hatalommal bír, beleértve az Alkotmánnyal történő megfelelés vizsgálatát is. Az Alkotmánytanács nem a Legfelsőbb Bíróság. Amikor egy törvényjavaslat alkotmányosságával foglalkozik a törvény kihirdetését megelőzően, az Alkotmánytanácsnak egy hónapon belül kell határoznia, vagy sürgős esetben 8 napon belül. A nem megfelelésről szóló döntés a törvényjavaslat teljes vagy részleges visszavonását jelenti, de nem a megsemmisítését, mivel ilyen döntéseket a törvény kihirdetése előtt hoznak, maga a jogi aktus biztosítja a hatálybalépést. Bármely az Alkotmánytanács által alkotmányellenesnek ítélt törvényjavaslat még hatályba léphet, amennyiben az alkotmányellenes részt kihagyják.



A CCBE-ről

  • A CCBE 32 teljes jogú tagország, valamint további 13 társult és megfigyelő státuszú ország ügyvédi kamaráit tömörítő, több mint 1 millió európai ügyvéd képviseleti szervezete. 1960-ban alapították, a CCBE az európai ügyvédi hivatás elismert szószólója az Európai Unió intézményei felé, és mint közvetítő tevékenységet folytat az EU és az európai nemzeti tagkamarák között. A CCBE rendszeres intézményi kapcsolatot tart fenn az Európai Bizottság azon tisztviselőivel és az Európai Parlament azon tagjaival és munkatársaival, akik az ügyvédséget érintő témákkal foglalkoznak. A CCBE nemzetközi, nem profitorientált, Belgiumban bejegyzett szervezet.