A Bíróság a Terrorelhárítási Központ jogosítványaival kapcsolatos döntését két olyan magyar állampolgár panasza alapján állapította meg - írja a minsizternek címzett levelében dr. Majtényi László -, akik nem tudták – nem is kívánták – igazolni tényleges megfigyelésüket, a jogsérelem megállapításához potenciális megfigyelésük is elegendő volt, a jogsérelem a szabályozásból következett. Az ítéletben a jogsértés megállapításához vezető érvek pedig nemcsak a Terrorelhárítási Központ, hanem a nemzetbiztonsági szolgálatok hasonló határköreire is érvényesek. A jogsértés megállapításához az vezetett, hogy a miniszter engedélye alapján végezhető titkos megfigyelés felett nem érvényesül sem előzetes, sem utólagos bírósági kontrollmechanizmus, az ombudsmani és a parlamenti ellenőrzés a polgárok jogainak érvényesüléséhez elégtelen garancia.
Korábban ugyanerről a szabályozásról az Alkotmánybíróság a 32/2013. (XI. 22.) AB határozatában azt állapította meg - emlékeztet levelében az EKINT elnöke -, hogy nem ellentétes az Alaptörvénnyel. Ebből és a január 12-én kihirdetett ítéletből pedig együttesen az következik, hogy a magyar jogrendszer – ideértve nemcsak a titkos megfigyelést szabályozó törvényeket, hanem az Alkotmánybíróság által értelmezett Alaptörvényt is – nem biztosítja az emberi jogvédelem európai minimumkövetelményeit, ellentétes a magyar állam által vállalt nemzetközi kötelezettségekkel.
Mindezek alapján arról kéri dr. Trócsányi László miniszter tájékoztatását, hogy a magyar kormány milyen lépéseket tervez a minimumkövetelmények, a vállalt nemzetközi jogi kötelezettségek teljesítése érdekében. Az ítéletet követő jogalkotás fogja-e rendezni a kérdést, vagy annak kikényszerítésére további eljárásokat kell-e indítaniuk.
