A kifogásolt szakmai vélemény szerint mivel az ügyvédi iroda jogi személy, a gazdasági társaságokhoz hasonlóan az ügyvédi irodánál sem lehet eltérni az ügyvédi irodába bevitt vagyoni hányadtól arányos osztalékkifizetéstől. A jogi személyek esetében ugyanis a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit kell alkalmazni. Tekintettel arra, hogy az osztalékfizetésre vonatkozóan a Ptk. az ügyvédi iroda esetében külön rendelkezést nem tartalmaz, rájuk a gazdasági társaságokra (kft.-re, rt.-re) vonatkozó előírások irányadók. Ezek szerint pedig a tagot a társaságnak a tag javára történő kifizetések céljából felosztható és a taggyűlés által felosztani rendelt saját tőkéjéből a törzsbetétek arányában meghatározott összegű osztalék illeti meg.
A fenti vélemény tekintetében – írja 2015. július 11-én kelt, dr. Bánáti Jánosnak megküldött állásfoglalásában dr. Trócsányi László miniszter – egyetért a Magyar Ügyvédi Kamara álláspontjával. Az ügyvédi irodákra vonatkozó szabályokat az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény tartalmazza, ennek 67. § (1) bekezdése szerint az ügyvédi iroda jogi személy. A Ptk. 3:3. § (2) bekezdése értelmében a jogi személy általános szabályait (és nem a gazdasági társaságokra vonatkozó előírásokat) megfelelően alkalmazni kell az ott nem szabályozott típusú jogi személyre, így a Ptk. 3:4. § (1) bekezdése - amely szerint a jogi személy létrehozásáról a személyek szerződésben, alapító okiratban vagy alapszabályban szabadon rendelkezhetnek, a jogi személy szervezetét és működési szabályait maguk állapíthatják meg - vonatkozik az ügyvédi irodákra is. Az ügyvédi irodák ennek alapján - a hitelezővédelemre, számvitelre, adózásra vonatkozó jogszabályi keretek között - maguk határozhatják meg az osztalék kifizetésére vonatkozó szabályokat.
A miniszter ugyanakkor leszögezi: a Számviteli Levelek nem a Nemzeti Adó- és Várnhivatal (a továbbiakban: NAV) kiadványa, a kifogásolt közlernény sem a NAV honlapján jelent meg. A lap kiadója az Értesítő és Közlönykiadó Kft. A lap honlapján található tájékoztató szerint az előfizetők által feltett kérdésekre adott válaszok a szerkesztők, a szakértők szakmai véleményét tartalmazzák, nem tekinthetők jogalkalmazói szakvéleménynek. A gazdasági társaság által kiadott sajtótermékben megjelent véleménnyel (cikkel) kapcsolatban az Igazságügyi Minisztériurnnak hatásköre nincs, ezért további intézkedés megtételére a minisztérium részéről nincs jogi lehetőség.
"Megtisztelő megkeresését megköszönve kérem álláspontom és tájékoztatásom szíves tudomásulvételét azzal, hogy az Alkotmánybíróság 60/1992 (XI. 17.) AB határozatában foglaltaknak megfelelően a jelen állásfoglalás kötelező erővel nem bíró szakmai vélemény, amelyre bíróság vagy más hatóság előtt megalapozottan hivatkozni nem lehet" - hangsúlyoza levelében dr. Trócsányi László igazságügyi miniszter.
