Vége a bujkálásnak, mutyizásnak, a dilettánsok és sarlatánok világának?
Eddig úgy kellett kinyomozni, hogy az adott társasháznál ki az aktuális közös képviselő. Ez például akkor volt probléma, amikor a katasztrófavédelem kijött segítséget nyújtani, és nem tudták, ki a társasház képviselője. Az elmúlt években az is számtalanszor előfordult, hogy a közös képviselő nyomtalanul eltűnt akár több társasház vagyonával. Az Ingatlanbazar.hu szerint sokan hiába találtak ízlésüknek megfelelő lakást a portál kínálatából, a társasházi körülmények később eltántorították az érdeklődőt vásárlási szándékától – számolt be vg.hu a portál közleményéről.
Azzal, hogy a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosult, és létrejött a társasházi tisztségviselők nyilvántartása, amely tartalmazza a közösség ügyintézését ellátó tisztségviselők adatait, amelyek 2020. január 1-jétől az egész ország területén nyilvánosak lesznek. Természetes személy esetén a név, a lakcím, a regisztrációs szám, az e-mail-cím, a telefonszám szükséges, jogi személynél a név, a székhely, a nyilvántartási szám kerül be a nyilvános adatbázisba – hívja fel a figyelmet dr. Horváth Zoltán Leventét, a Horváth & Medgyesi ügyvédi társulás jogi szakértőjét.
A jogszabály szerint a társasházi tisztségviselők nyilvántartásának célja, hogy a közösség ügyintézését ellátó tisztségviselők azon adatainak nyilvános közzétételével, amelyeket a Társasházi törvény meghatároz, megvalósuljon a társasházak működésének transzparenciája, a jegyző társasházak felett gyakorolt törvényességi felügyeletének hatékonysága biztosított legyen, továbbá a társasházak és a közösség jogait és kötelezettségeit érintő hatósági eljárások során a megfelelő kapcsolattartást elősegítse
A törvénymódosítás kimondja, hogy
a tisztviselő tevékenysége csak akkor kezdhető meg, ha a tisztséget – dátummal ellátva – hivatalosan is feljegyezte az ingatlanügyi hatóság a társasház törzslapjára.
Januártól a földhivatal a honlapján közzéteszi a társasházi tisztségviselők adatait, a társasházak pénzügyi beszámolóit, valamint a társasház közösségének adatait.
A fenti szabályozás segítheti a társasházak hatékonyabb működését, a kapcsolattartó személyének nyilvántartása megkönnyítheti az ügyintézést, egyszerűsítve ezzel a társasházak mindennapjait. Az új szabályozásban megjelenő transzparencia, a társasházi tisztségviselők adatainak nyilvánossága, azok közzététele erősítheti a társasházi ingatlanok iránt érdeklődők vevői bizalmát.
Miért? Mert a korábbi ingatlankezelői nyilvántartási rendszer kiegészült az ingatlanügyi hatósággal. A társasházak feletti törvényességi felügyeletet január óta jegyző látja el. Az egyéni vállalkozókat a közigazgatási hatóság ellenőrzi. Az ingatlankezelő cégek felügyeletéért a cégbíróság felel, adózásukat a NAV ellenőrzi.
Egyébként is bőven akad feladata a társasházak átláthatóbb ügyintézése körül, hiszen ezen ingatlanok jelentős részének alapító okirata még 1995 előtti, és sokuknál még szervezeti és működési szabályzat sem szerepel az ingatlan-nyilvántartásban.
A beszámoló közzétételi kötelezettsége is változik. Nem elég a társasházi törvény szerinti beszámolót elkészíteni, közzététele is kötelező, a beadási határidő 2020. május 31.
Ez főleg az ingatlanvásárlás előtt állókat segíti majd, hiszen így a kiszemelt társasház adatait korlátozás nélkül gyakorlatilag bárki megtekintheti.
A reméltek szerint a társasházkezelés, a közös képviselő munkája így sokkal átláthatóbb, nyomon követhetőbb lesz a lakók számára is. A közös képviselő tevékenységének színvonalában bekövetkező emelkedés komoly előrelépést jelent az ingatlanpiacon. Most már ugyanis nemcsak a közös költség befizetéseinek gördülékenyebb lebonyolítása valósul meg, hanem a társasházak üzemeltetésének színvonala is javulhat.
Gyakran ugyanis hiába szimpatikus egy lakás, rendezetlen működtetési környezete miatt inkább eláll a vevő a vásárlási szándéktól.
Ha lemond egy közös képviselő, az átmenetileg tevékenykedő ügyintézőnek is regisztrálnia kell a feladatok ellátásához. Az új társasházaknál a közös képviselők már kötelesek lesznek bejelenteni e tevékenységük megkezdését a kormányhivataloknál, illetve az ingatlanügyi hatóságnál.
Azoknál a kisebb társasházakban,
ahol a közös képviselői feladatokat eddig valamelyik lakó látta el, a törvénymódosítás értelmében új képviselőre lesz szükség, ugyanis a tisztség betöltését a jövőben szigorúan képesítéshez kötik.
