Az üggyel kapcsolatos fontosabb korábbi közleményeink:

A vitáról szóló beszámolóink sorában legutóbb azt a dokumentumot ismertettük (ide kattintva olvasható), amelyet az OBH adott ki, s amelyben a dr. Handó Tünde elnökölte hatóság az OBT működésének legitimitását vonta kétségbe, miután annak több tagja a közelmúltban lemondott tisztéről. Az OBT erre válaszoló, május 16-i közleménye tételesen cáfolja az OBH érvelését.

Mulasztási lista

Az Országos Bírói Tanács elnöke, dr. Hilbert Edit arról tájékoztatta a testületet, hogy az OBH elnöke, dr. Handó Tünde

  • az ülésről való távolmaradását előzetesen kimentette, egyúttal
  • visszavonta egy járásbíróság elnökének ismételt kinevezéséhez való hozzájárulásra vonatkozó korábbi előterjesztését.
  • az ismételt felhívás ellenére sem terjesztette elő a bírósági vezetők vizsgálatának elvégzésére vonatkozó kötelezettség teljesítéséről, valamint a munkatehermérésnek, az országos munkateher meghatározásának és felülvizsgálatának kötelezettsége teljesítéséről szóló beszámolót.

Megfosztatnák tisztségétől az OBH elnökét?

A dokumentumban Országos Bírói Tanács felhívja az OBH elnökét, hogy haladéktalanul tegyen eleget az OBT irányába fennálló törvényi kötelezettségeinek, tegye meg a szükséges előterjesztéseket, érdemben válaszolja meg az OBT felhívásait, és a felügyeleti tevékenység gyakorlásához szükséges tájékoztatásokat adja meg. Amennyiben ennek nem tesz eleget, az OBT megfontolja a Bszi. 74. § szerinti eljárás kezdeményezését.

Íme, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról (Bszi.) szóló hivatkozott törvény rendelkezése:

74. § (1) Tisztségtől való megfosztással szűnik meg a megbízatás, ha az OBH elnöke neki felróható okból 90 napon túlmenően nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak, továbbá ha valamely cselekménye, magatartása vagy mulasztása miatt a tisztségére méltatlanná vált. A tisztségtől való megfosztást a köztársasági elnök vagy az OBT a tagjai kétharmadának szavazatával meghozott határozatával indítványozza az Országgyűlésnél.

(2) A tisztségtől való megfosztást az (1) bekezdésben foglaltak szerinti indítvány megtételére jogosult, az arra alapot adó ok vizsgálatát követően - az okok részletes kifejtésével, és az azok alapjául szolgáló iratok egyidejű csatolásával - indítványozhatja. Az indítványt az Országgyűlés igazságüggyel foglalkozó bizottsága megvizsgálja, és javaslatot tesz az Országgyűlésnek a határozat tartalmára.

Az OBH tévesen értelmezi a vonatkozó jogszabályokat

Az OBT szerint az OBH elnökének több fórumon is – elsősorban a médiában – kifejtett álláspontja az OBT működésével kapcsolatban téves jogértelmezésen alapul. Az OBH elnöke nem nyilváníthatja az őt felügyelő OBT működését törvénysértőnek, illetve hatásköreinek jogszerű gyakorlását és munkavégzését sem akadályozhatja.

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény úgy rendelkezik – fejti ki a bírók testülete -, hogy az OBT-nek 15 tagja van, azonban a törvénynek nincs olyan rendelkezése, mely szerint a testület csak akkor működhet, ha teljes a létszáma. A törvény azt sem írja elő, hogy valamennyi bírósági szint képviseltetve legyen a működéséhez vagy határozatképességéhez. Ilyen szabály – szögezi le közleményében az OBT - csak a tagok megválasztására vonatkozó rendelkezések között található, amikor a szintek előírt arányú képviselete, a 15 tag és 14 póttag az OBT létrejövetelének a feltétele.

Az OBH értelmezése: életszerűtlen

Az OBT arra is rámutat, hogy az OBH elnökének értelmezése szerinti szabályozás nem is lenne életszerű, hiszen például, ha a Kúria elnöki tisztsége bármely okból betöltetlenné válna, az OBT a csökkent létszám miatt, illetve a kúriai szint képviseletének hiányában nem működhetne tovább. Azonban egy nem működő testület nem tudna előzetesen véleményt nyilvánítani az elnökjelölt személyéről, ami nélkül a Kúria elnöke nem választható meg.

Arra az esetre, ha valamilyen okból nem biztosított az OBT teljes létszáma és valamennyi bírósági szint képviselete sem érvel a továbbiakban az OBT -, a törvény 92. §-a csak egyetlen jogkövetkezményt ír elő, azt, hogy póttagválasztást kell tartani. Ezt is csak akkor, ha a póttagok száma 5 fő alá csökken. Az OBT zavartalan működése akkor nem biztosítható, ha a tagok száma 10 fő alá csökken, mert így a teljes tagsághoz (15 fő) viszonyított határozatképesség már nem állhat fenn. Amíg van összesen 5 póttag, akkor sem lehet új póttag-választást tartani, ha az egyes bírósági szintek nem jutnak képviselethez.

A Bszi. 91. § (1) bekezdése tiltja – mutat rá az OBT -, hogy a törvényben tételesen meghatározott felső határt bírósági szintenként és összeségében a tagok száma átlépje, azonban azt nem zárja ki, hogy a tanács szintenként kevesebb taggal működjön.

Ez hasonlóan van más döntéshozó testületeknél is utal az OBT egy példára: az Országgyűlés működését sem teszi törvénysértővé, ha egy egyéni választókerületi országgyűlési képviselői hely megüresedik, noha az érintett választókerület polgárai időlegesen ez esetben képviselet nélkül maradnak.

Az OBT megkerülhetetlen

Az OBT az igazságszolgáltatás fontos közjogi intézménye – hangsúlyozza a testület -, amely nélkül a bíróság központi igazgatása nem működik jogszerűen. Az OBT nélkül a folyamatban lévő bírói és bírósági vezetői pályázatokat egyetértési jog gyakorlásával nem lehet elbírálni, az OBT által már odaítélt díjak, kitüntetések nem adhatóak át, nincs lehetőség összeférhetetlenség alóli felmentésre, továbbá a felmentési idő alatt a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítésre, illetve bírósági vezető ismételt kinevezésére a második alkalmat meghaladóan, és nem választhatók meg a szolgálati bíróságok tagjai sem.

Az OBH elnöke el akarja lehetetleníteni az OBT működését

Az OBH elnöke álláspontjának elfogadása azt jelentené – hívja fel kemény szavakkal a veszélyre a figyelmet az OBT –, hogy szervezett lemondásokkal egy alkotmányos intézmény működése ellehetetleníthető, és a központi igazgatás felügyelet nélkül maradhat. Ezért felelőtlennek tartják az Országos Bírósági Hivatal elnökének közleményét, amely meggyőződésük szerint figyelmen kívül hagyja a bírák érdekeit.

Sajnálatukat fejezik ki, hogy az OBH elnöke miközben a párbeszéd fontosságát hangsúlyozza, az erre lehetőséget biztosító üléseken nem vesz részt.

Az OBT törvényesen működik

Végül a testület leszögezi: az OBT a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény szabályai szerint jelenleg is törvényesen működik, az üléseit a tervezett napirendekkel megtartja, amelyre az OBH elnökét a jövőben is mindig meghívja.

Az Országos Bírósági Tanács közleménye teljes terjedelmében ide kattintva olvasható.