A jelentés szerint tavaly csökkent a pénzmosásgyanús ügyletek száma az előző évekhez képest, legalábbis a hatósághoz érkező bejelentések alapján. Az elmúlt évben a bankok, biztosítók, ügyvédek és könyvelők 8369 esetre hívták fel a figyelmet, ezzel szemben 2013-ben például több mint 12 ezer ilyen esetről számoltak be – közölte a Napi.hu.

Az elmúlt évekhez képest ugyanakkor a jelentés új elemmel bővült, mégpedig, hogy részletesen foglalkozik az offshore társaságok működésével. A hatóság felhívja a figyelmet, hogy amennyiben az offshore területen bejegyzett cég tevékenysége nem az adott országban folyik, akkor annak egyértelműen az adócsalás a célja. A bejegyzés helyétől függetlenül a bankoknak érdemes vizsgálniuk, hogy van e gazdasági indokoltsága, hogy a külföldi cég magyarországi bankban nyit számlát.

A „kisokos” két jellemző típusú esetet említ, amikor a magyar bankszámla csak átmenőszámlaként funkcionál, vagy amikor magyar cégek, magánszemélyek nyitják az offshore cégek magyarországi számláit. Az első helyzet a viszonylag egyszerűbb jellemzően külföldi pénzmosási ügyletek leplezésre használják a magyar számlát. A magyar bank számláján parkoltatják a pénzt majd jellemzően ugyanakkora összegekben, ahogy jött továbbutalják más külföldi bankba. A hatóság szerint ezért érdemes a bankoknak ellenőrizni, hogy a számlát nyitó cég rendelkezik-e magyar adószámmal – vagy meg tudja-e a – jellemzően külföldi magánszemély – indokolni a magyar számla nyitásának okát.

A bonyolultabb eset, amikor magyar magánszemélyek és cégek közvetlenül kerülnek kapcsolatban offshore területen működő cégekkel – hisz itt egyértelműen adócsalásgyanús ügyletekről van szó. A magyar adózókkal kapcsolatba kerülő offshore cégek számláit akár külföldi, de van, hogy magyar bankokban nyitják meg. Az offshore cég esetében döntő a tényleges tulajdonos azonosítása is, de a gazdasági tevékenység végzésnek a helye a perdöntő ezen ügyletek megítélésnek esetében – olvasható a jelentésében.

A NAV szerint a következőkről lehet felismerni az offshore-ozást: ha egy offshore cég magyarországi számláit egy magyar cég képviselői közvetlenül intézik napi szinten. Ezen pénzügyi műveletekbe beletartozik a kölcsön, betét nyitása, nyújtása, törzstőke befizetés vagy akár a követelésvásárlás. Ez esetekben egyértelmű, hogy az offshore cég tevékenysége a magyar cég gazdasági ügyleteinek fedezésre, illetve adóelkerülésre szolgál. Az offshore cég a gazdasági teljes tevékenységét a bejegyzési helytől független államban végzi.

Már önmagában az gyanús, ha az offshore cég választott tisztségviselői között magyar cégek tisztségviselője is van – ez amatőr hibának számít. Az sem jó megoldás ha az offshore cég külföldi strómanja a tulajdonosi jogok gyakorlásra magyar magánszemélyeket bíz meg, akik életvitelszerűen Magyarországon tartózkodhatnak.

Gyanúra ad okot az is, ha az offshore cég számlájához a névleges igazgatóknak nincs hozzáférése. További információt adhat a tényleges irányítást végző személyek magánbankszámlájának forgalma. Ez alapján a bank meg tudja állapítani, hogy az adott cégvezető mely országban tartózkodik, miközben a külföldön bejegyzett offshore cég ügyeit intézi. Amennyiben nem a bejegyzési országban – akkor máris tényként állja meg helyét, hogy a gazdasági tevékenység helyszíne és az adózás elkülönül – magyarán egyértelmű az adócsalás, pénzmosás gyanúja. De könnyen megbukhatnak az offshore cégek bankszámláival ügyködők, ha a megbízásokat magyar IP-címről nyújtják be. Ha meg papíralapon, akkor egyből vesztett ügyük van, hiszen személyesen ellenőrizhető a benyújtó személye, tartózkodási helye.

Hogyan harcol a kormány az offshore-ozás ellen

Az országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke az M1 műsorában azt mondta: a kormány az adóterhek csökkentésével küzd az offshore cégek ellen.

Bánki Eriket azzal kapcsolatban kérdezték, hogy az LMP kezdeményezésére hétfőn az offshore cégek elleni fellépésről tart vitanapot a parlament.

Az országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke azt mondta, a magyar kormány azzal próbál védekezni az adóelkerülés ellen, hogy folyamatosan csökkenti az adóterheket: az 500 millió forint árbevétel alatti vállalkozásoknak 10 százalék a társasági nyereségadójuk, a személyi jövedelemadójuk pedig 15 százalék.

Azt a lélektani határt kell elérni, amely fölött "nem kezdenek el variálni az üzletemberek", és ez észrevehetően 10 és 20 százalék között mozog – mondta Bánki Erik, hangsúlyozva: ezzel próbálja a kormány Magyarországra vonzani a befektetőket, és meggyőzni a magyarokat arról, hogy "itt hagyják a pénzüket".

A politikus szerint a rendszerváltás óta mintegy 48 ezer milliárd forint került ki így az országból, ami a költségvetési hiány 2,5-szerese – közölte.

Bánki volt az, aki korábban beterjesztette a jegybanki törvény módosítását, ami korlátozta volna a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tulajdonában álló gazdasági társaságok és alapítványok adatainak megismerhetőségét - emlékeztet hírösszefoglalójában a hvg.hu.

Ugyancsak Bánki Erik volt az, aki kifelejtette vagyonnyilatkozatából egyik cégét. Később ezt javította, de a 444.hu és az RTL Klub is hiába próbálta megtudni, hogy működnek-e még Bánki cégei, és ha igen, kikkel dolgoznak együtt.

Na és mit mond az "utca embere"?

Nyers, ám annál tanulságosabb az "utca emberének" véleménye az offshore-ozásról. Legalább is az ATV ad hoc riportja szerint: