Címfotónkon: dr. Réti László, a BÜK elnöke összegzi a konferencián elhangzottakat, mellette a kerekasztalbeszélgetés résztvevői

”A technológiai fejlődés hatása a jogászi hivatásrendekre” című fórum központi kérdései közt szerepelt, hogy elveszik-e a robotok a bírók munkáját, a közjegyzők lesznek-e robotbírák, illetve miként hat a technológiai fejlődés a munka mennyiségére, minőségére, az hogyan érinti az ügyvédi hivatást és a jogászképzést? A következőkben egy-két elhangzott véleményt ismertetünk a teljesség igénye nélkül.

Humánproblémával állunk szemben

A világ komplexitása nő, több a dokumentum, többféle az ügylet, az interakció, és a többet komplexebb módon ismerhetjük meg a technológia fejlődése által. Dr. Parti Tamás, a Budapesti Közjegyzői Kamara elnöke úgy véli, míg az ipari forradalom idején a munkaerőnkkel kellett alkalmazkodnunk az új ipari környezethez, most az intelligenciánkkal kell.

Elmondta: ha mesterséges intelligenciára gondol, akkor humán szintű mesterséges intelligenciát lát, akitől már nem tagadható meg a morális státusz, és akire rábízhatók olyan feladatok, amit ember végezhet. Amíg ez nem történik meg – ilyen intelligencia nem jelenik meg -, addig egy kevésbé szorító alkalmazkodási kérdésről van szó. A technológia megváltoztathatja a tevékenységeink struktúráját, azt, hogy hol következik az ember intelligenciája, a ténylegesen indokolható humán közreműködés. Hozzátette: sok területen nem biztos, hogy indokolható a humán közreműködés. Példaként említette a VÉDA rendszert: itt egy hatóság által uralt rendszerben, a rendszer által megszerzett adatról van szó. Nem mindegy, hogy kié az ellenőrzés, kié az irányítás, ahogyan a mesterséges intelligenciánál sem mindegy, hogy kié; ez okozza az alapvető problémát: alkalmazható technológia lesz vagy ellenség?

Hangsúlyozta: ezzel most nem is kell foglalkoznunk, alkalmazkodnunk kell. És ez az alkalmazkodás, tekintettel arra, hogy az intelligenciánkat célozza, és az algoritmusok a munkánk alatt, körülöttünk fejlődnek, szorítanak minket, meg kell találnunk a konvertálható emberi tudást.

Ahogy szorítanak minket az algoritmusok, úgy kell megtalálnunk napról napra, újra és újra azt az átalakítható emberi tudást, ami alkalmazható és indokolhatóan fenntartható ebben a rendszerben – nyomatékosította, majd felhívta a figyelmet, hogy valamennyi hivatásrend területén megvan az a tudásrész, ami speciális, és amely konvertálható az új technológiai környezetbe is (nem algoritmizálható tudás). Ezeket alkalmaznunk kell, igazodni hozzá és folyamatosan megtartani, megvédeni a humán elemet az eljárásokban, ahhoz hogy az irányítás is a kezünkben maradjon.

Emberi beavatkozás

Dr. Kovács András, kúriai tanácselnök bíró szerint egyáltalán nem bizonyosodott be az, hogy a technika fejlődésével kevesebb jogászra lenne szükség, sőt a jogszabályi környezetünkben még a legegyszerűbb kérdések megítélése is jóval bonyolultabbá vált. Igaz megjelent az automatikus döntéshozatal a közigazgatásban, de ha azzal valaki nem ért egyet, rögtön jön a teljes eljárás. Mint mondta: ha a klasszikus bírói munkát nézi, nehéz elképzelnie egy olyan rendszert, ahol végső soron ne jönne be az emberi beavatkozás.

Remény és intelem

A jogászoknak kell a szabályozást megteremtenie, aminek elég pontosnak kell lenni, ahhoz, hogy különbséget tudjon tenni minden eljárásban a humánelem és a mesterséges elem között – emelte ki Budapesti Közjegyzői Kamara elnöke . Figyelmeztetett: ha egy szabályozás szigorú matematikát és szigorú logikát követ, akkor algoritmizálható. Amíg egy szabályozás paradoxonokat teremt, addig nem algoritmizálható. A hazai, valamint a világon a jogi szabályozások nagy része pont a paradoxonok miatta nem algoritmizálhatóak. Tehát a jogászoknak a paradoxonok a mentsváraink a technológiával szemben.

Dr. Réczicza István, a Dentons Ügyvédi Iroda irodavezető partnere szerint nem kétséges, hogy a hivatáson belül a technológiai fejlődés eltérően fogja a jogászságot kihívások elé állítani. Arra kell felkészülni, hogy amit ma tudunk az ügyvédségről és a jogászkodásról az változni fog, ezért elébe kell menni.

A nyílt fórumon egyebek mellett szó volt az Amerikai Egyesült Államokban elérhető jogi szolgáltatásokról –LegalZoom, Ross, NexLP, Beagle, Hire and Esquire, Doxly –, arról, hogy ezek miként érintik az ügyvédi hivatást, a jogászképzést, milyen előnyei és hátrányai vannak, mire kell a kamaráknak készülnie? Ezt dr. Réczicza István mellett dr. Réti László, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke válaszolta meg.

A TDK moderátora dr. Tóth András, tanszékvezető egyetemi docens (KRE-ÁJK), a Versenytanács elnöke volt.