A társasházakat érintő hírekre szakosodott portálon, a tht.hu-n megjelent a cikkében Dén Mátyás András felhívja a figyelmet: az Országgyűlés 2021. május 21-ével a XL. számú törvénnyel kihirdette a veszélyhelyzet fenntartását és ennek alapján a Kormány 271/2021. (V. 21.) Kormányrendelet hatályában fenntartotta az 502/2020. (XI.16.) rendeletet, így habár az esküvők, sportrendezvények, gyűlések, zenés-táncos rendezvények megtarthatók, társasházi közgyűlést továbbra sem lehet tartani Magyarországon.
Amíg a józan paraszti ész azt diktálná, hogy a társasházi közgyűlésekre a gyűlés vagy gyülekezésre vonatkozó szabályok legyenek érvényesek, addig a törvényalkotó a másik oldalról is ellehetetleníti a társasházak jogszerű működését: míg a polgári törvénykönyv pl. az egyesületekre, vagy a gazdasági társaságokra nézve kifejezetten szabályozza az eközgyűlés jogi és technikai lehetőségeit, addig a társasházaknál ennek nyomát sem találjuk – jegyezte meg.
Mint írta: az 502/2020 (XI.16) Kormányrendelet azt is kijelenti,
hogy a tulajdonosok 10 %-ának írásbeli kezdeményezése alapján
írásos szavazást lehet és kell tartani a társasházakban, mely
alapján elviekben a 2020. évi elszámolásról és a 2021. évi
tervszámokról is írásbeli szavazással dönthetnének a
tulajdonosok. Ez azonban nem így van: habár az Igazságügyi
Minisztérium dr. Bék Ágnesnek, a Társasházak és
Társasházkezelők Országos Egyesületének elnökének küldött
levelében leírta, hogy „Mivel a Kormányrendelet hatályos
rendelkezései is lehetőséget adnak a tulajdonostársak 1/10-ének
írásbeli kezdeményezése alapján a veszélyhelyzet ideje alatt az
éves elszámolás és a következő évi költségvetés
elfogadására", a gyakorlatban több olyan esetet ismerünk,
ahol ezen próbálkozás törvényessége megbukott és a
társasházkezelőt megbüntették az ilyen próbálkozásért.
A rendelet ugyanis kimondja, hogy az éves költségvetésről csak a veszélyhelyzetet követő 90 napban dönthet a közgyűlés, mely amíg nem hívható össze személyesen és annak elektronikus formája egyáltalán nincs itthon kitalálva, addig ezt nem tudja megtenni. Az írásbeli elfogadtatás abból a szempontból sem a legjobb ötlet, miszerint a társasházakban élő emberek az elmúlt hónapok korlátozásai miatt minimálisan tudtak szocializálódni és kimozdulni a négy fal közül, így elmúlt egy évben otthon maradt, vagy otthonról dolgozó társasházi lakók között felerősítheti a rosszhiszeműséget az, hogy minden magyarázat nélkül csak eléjük rakunk egy csomó számadatot, amit vagy megértenek és elfogadnak, vagy nem.
Habár az éves terv írásbeli megszavazásának előzetes
átbeszélésére és jogellenes írásbeli megszavazásra szült
gerilla-megoldásokat az élet - udvaron, vagy elektronikus úton
való nem hivatalos gyűlés, megbeszélés, majd írásbeli
formájában való megszavaztatás -, de az ilyen, nem jogszerű,
vagy jogilag kiskapus esetek minden esetben bizalmatlanságot és
konfliktushelyzetet szülhetnek a társasházakban.
További kérdéseket vet fel – mutatott rá -, hogy az elmúlt
napokban az 502/2020. (XI.16.) Korm. rendeletből kivették, hatályon
kívül helyezték a 14. § 1. bekezdést, ami azt jelenti, hogy a
rendkívüli helyzetben írásbeli szavazással már a közös
képviselőt is fel lehet menteni. Ugyanakkor ugyanezen paragrafus
(14. §) 5. bekezdése benne maradt a rendeletben, amely kimondja,
hogy az új közös képviselőt a veszélyhelyzet megszűnését
követő 90 napon belül kell megválasztani, mely azt jelenti, hogy
habár jogilag lett lehetőség a közös képviselő felmentésére,
új nem választható, így sok társasház lábon lőheti magát
azzal, hogy a feladatok ilyen esetben a számvizsgáló bizottságra
- vagy annak hiányában valamely tulajdonostársra - szállnak, azok
minden felelősségével együtt. És akkor nem is beszélünk
azokról a társasházakról, akiknek valamilyen más okból
kifolyólag, például elhalálozás miatt nincsen már egy jó ideje
közös képviselőjük, és emiatt veszélybe került a rendes
gazdálkodásuk.
Európa-szerte vannak jó gyakorlatok az online társasházi közgyűlések lebonyolítására, ezek egyikének hazai interpretációja egy ügyfélkapus azonosítással - vagy a külföldi tulajdonosok érdekeinek védelmében bármilyen külső kyc (know-your-customer) folyamat integrálásával - gyorsan kivitelezhető lenne. Ahogyan az sem igényelne túl sok erőforrást, ha valaki józan fejjel átgondolná a jelenlegi szabályozást és összhangba hozná a társasházak és társasházkezelők érdekeivel. Ugyanis nyilvánvalóan senkinek nem az az érdeke, hogy egy újabb nyarat töltsenek a közös képviselők a közgyűlések lebonyolításával, de a jelenleg kialakult, az online közgyűlésekről, mint lehetőségről lecsúszott, káosz-közeli helyzetben talán mégis ki lehetne mondani, hogy egy közgyűlés nem veszélyesebb, mint egy lagzi, koncert, vagy egy sportmérkőzés – zárta sorait.
