A számvevőszék az MTI-hez eljuttatott közleményében kifejtette,
a kétfajta köztestület egyszerre lát el érdekképviseleti
feladatokat és ellenőrzési tevékenységet, ezért integritási
kockázatot hordoz, hogy mennyire képes egy ilyen köztestület azon
tagok objektív ellenőrzésére, akiktől tagdíjra is igényt tart.
Emlékeztettek arra, az Országgyűlés határozatában erősítette
meg az ÁSZ szerepét a köztestületek átláthatóságának és
elszámoltathatóságának biztosításában.
Az ÁSZ 2015 és 2020 közötti időszakot felölelő elemzése azt a
következtetést vonta le, hogy mivel a közjegyzői kamarákat és
az MBVK-t az Országgyűlés törvényi rendelkezésekkel hozta
létre, ezáltal a köztestületek működésének
önkormányzatiságát, ellenőrzésének jogszabályi környezetét
és pénzügyi, gazdálkodási autonómiáját is megteremtette,
biztosítva ezzel a szabályszerű működés és díjmegállapítás
kikényszeríthetőségét.
Az ÁSZ ugyanakkor kockázatként azonosította, hogy a közjegyzői
kamarák és az MBVK érdekképviseleti és felügyeleti, ellenőrzési
jogköre egyidejű fennállása miatt a feladataik ellátása során
eltérő, egymással ellentétes érdekek merülhetnek fel, amelyek a
közfeladat ellátásának minőségére és az integritásszemlélet
érvényesülésére is kockázatot jelenthetnek.
"Értelemszerűen kockázatot hordoz, hogy mennyire képes a
köztestület annak a tagjának objektív ellenőrzésére, akitől
tagdíjra (kamarai hozzájárulásra) tart igényt" -
fogalmazott a számvevőszék.
Kiemelték, jogos elvárás mindenekelőtt a tagság, másrészt a
társadalom és nem utolsósorban a köztestületeket létrehozó
Országgyűlés részéről is, hogy a közfeladatok ellátásához
biztosított, törvény által előírt pénzügyi forrásokat és a
kötelező tagság által fizetett hozzájárulást, továbbá a
tagdíjat a köztestületek átlátható és elszámoltatható módon
kezeljék, valamint azzal a forrást biztosító szerv, azaz az
Országgyűlésnek el is számoljanak.
Mind a két köztestületi terület törvényességi felügyelete
elsősorban szakmai jellegű, ezért egy ilyen felügyelet fő
sodrába jellemzően nem kerülnek a gazdálkodással kapcsolatos
kérdések - olvasható a közleményben.
Hangsúlyozták, ezért a szervezeten kívüli független ellenőrzés,
a köztestületeket alapító Országgyűlésnek történő
elszámolás vonatkozásában joggal érzékelhető egy rés.
A rés betöltésére az alaptörvény adja meg a választ: az
Országgyűlés ellenőrzési jogkört közvetlenül csak
korlátozottan tud gyakorolni, az alaptörvény ezért önálló
intézményként statuálja az e feladat ellátására hivatott
Állami Számvevőszéket - hívták fel a figyelmet az ÁSZ elemzői.
A számvevőszék megjegyezte, a közjegyzői és a végrehajtói tevékenység kiemelt társadalmi érintettséggel bír, ezért a közfeladat-ellátás javításának és a közbizalom erősítésének folyamatosan fennálló kritériumnak kell lennie, s e kritériumhoz az ÁSZ elsősorban tanácsadó jellegű monitoringellenőrzéseivel tud és kíván hozzájárulni.
(Címfotó: thoughtco.com)
