2020. július 1-jén lépett hatályba a termelőszövetkezeti
földhasználati jog alatt álló földrészletek tulajdonjogának
rendezéséről és egyes földügyi tárgyú törvények
módosításáról szóló törvény. Célja a több mint 20 éve
húzódó részarány-földkiadási eljárások lezárása mellett
számos, a gyakorlati jogalkalmazásból eredő módosítás
megvalósítása.
A törvény megszünteti a tulajdonjogilag rendezetlen jogállású
földrészleteket azáltal, hogy az érintett részarány-tulajdonosok
megfelelő pénzbeli kártalanítást kapnak. A termelőszövetkezeti
földhasználati jog alatt álló, és eddig magántulajdonba nem
került ingatlanok felett az állam szerez tulajdont. A törvénynek
köszönhetően rövid időn belül a teljes részarány-földkiadási
folyamat lezárható.
Nyáron jelent meg a Magyar Közlönyben a mezőgazdasági termelést
érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről
szóló törvény módosítása, amelynek köszönhetően hazánk -
az Európai Unióban elsők között - a mezőgazdasági
kockázatkezelési rendszer keretein belül új eszközként bevezeti
a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszert. A közleményben
kiemelték: a 2021-ben induló, az Európai Unióban először
Magyarországon alkalmazásra kerülő rendszer hatékony segítséget
fog nyújtani a hozzá önkéntesen csatlakozó gazdálkodók számára
a termelői jövedelmek előre nem látható csökkenése esetén.
Erre azért van szükség, mivel az időjárási kockázatokon túl
az olyan piaci kockázatok kezelésére is megoldást kellett
találni, mint például az állatbetegségek - afrikai sertéspestis,
madárinfluenza -, vagy az olyan piaci sokkok, mint az orosz embargó,
amelyek olyan jelentős jövedelemcsökkenést okozhatnak egyik évről
a másikra a termelők számára, hogy az már a termelés stabil
finanszírozását is veszélyeztetheti. Eddig nem volt olyan eszköz
a termelők kezében, amelynek segítségével az így kialakuló
jövedelemkiesést mérsékelni tudták volna, a krízisbiztosítási
rendszer keretében kapható kompenzáció most ebben teremt új
lehetőségeket. Fontos kiemelni, hogy az új rendszer a
növénytermesztési ágazat mellett az állattenyésztési ágazat
számára is elérhető.
Az osztatlan közös tulajdon felszámolásáról szóló törvény
számos új előírással segíti az osztatlan közös földtulajdon
megszüntetését, minden esetben a felek egyezségének
támogatásával. A törvény mindezeken túl egy új eljárás
bevezetésével is kísérletet tesz a földnek minősülő
ingatlanok tekintetében tulajdonosként bejegyzett azon személyek
beazonosítására, akiknek az ingatlan-nyilvántartásban szereplő
adatai hiányosak.
A családi gazdaságokról szóló törvény segítséget nyújt a
mezőgazdaságban egyre jobban érzékelhető generációváltás
áthidalásában - hangsúlyozták a közleményben. A törvény egy,
korszerű és átlátható mezőgazdasági üzemszerkezet kereteit
hozza létre, egyszerűsíti a jelenlegi mezőgazdasági őstermelők,
és családi gazdálkodók működési környezetét. Az adózás
tekintetében olyan kedvező feltételeket teremt az őstermelők
számára, amely ténylegesen növelheti a mezőgazdasági pálya
vonzerejét. A törvény hozzájárul a gazdaság kifehérítéséhez,
az adminisztrációs terhek csökkentéséhez és javítja a
mezőgazdaság versenyképességét.
A szőlészetről és a borászatról szóló törvény egyértelműen
az ágazat 21. századi működésének és versenyképességének
jogi alapjait teremtette meg. A törvény 2021. augusztus 1-jei
hatálybalépésével csökken majd a szőlőtermelők és a borászok
bürokratikus terhe, valamint jelentősen egyszerűsödnek az
adminisztrációs eljárások. Az ePincekönyv rendszer jogi
alapjainak megteremtésével pedig megvalósulhat a teljesen
elektronizált ügyintézési rendszer.
A közleményben kitérnek arra is, hogy a vízgazdálkodásról
szóló törvény módosítása megoldást nyújt az engedély nélkül
kialakított mezőgazdasági öntözést szolgáló kutak helyzetének
rendezésére, másrészt egyszerűsíti az ilyen kutak
nyilvántartásba vételét és vízjogi engedélyezését. Az 50
méternél nem mélyebb, illetve az első vízzáró réteget el nem
érő mezőgazdasági öntözési célú kutakat elég bejelenteni az
öntözési igazgatási szervhez és a hatóság dönti el, hogy
szükség van-e vízjogi engedélyezési eljárás lefolytatására.
Ezzel egyidejűleg úgynevezett "kútamnesztia" született
a korábban engedély nélkül létesített, az 50 méternél nem
mélyebb, illetve az első vízzáró réteget el nem érő
mezőgazdasági öntözési célú kutakra.
Az év legnagyobb visszhangot kiváltó AM-rendelete - írták a
közleményben - a koronavírus-járvány miatt nehéz gazdasági
helyzetbe került agrárvállalkozások és élelmiszer-feldolgozó
vállalkozásoknak nyújtandó átmeneti támogatás. A koronavírus
járvány gazdasági hatásainak enyhítése érdekében a
Gazdaságvédelmi akciótervben kidolgozott Nemzeti
élelmiszergazdasági válságkezelő program célja Magyarország
élelmiszerellátási biztonságának fenntartása, termelési
kapacitásainak megerősítése, ezzel pedig a munkahelyek védelme.
Az agrártárca összességében 25 milliárd forintos válságkezelő
csomagot állított össze, amely vissza nem térítendő állami
támogatás formájában jutott el a koronavírus járvány negatív
gazdasági hatásainak leginkább kitett agrárvállalkozásokhoz és
élelmiszer-feldolgozó vállalkozásokhoz.
A közlemény szerint válságkezelő csomag az élelmiszeriparnak, az állattenyésztő ágazatoknak, a méhészetnek, a halgazdálkodásnak, a borászatnak, valamint a zöldség- és dísznövénytermesztésnek jelentett érdemi segítséget a termelés fenntartásában és a munkahelyek védelmében. A válságkezelő támogatás népszerűnek bizonyult - vonja le az értékelést az AM -, mivel a meghirdetett intézkedésekre több mint 35 ezer kérelem érkezett.