Nem akarnak különösebben magas adót fizetni és nehézkes adminisztrációs feladatokkal bajlódni a hazai kisebb vállalkozások – leginkább erre vezethető vissza, hogy az utóbbi hónapokban valósággal megrohanták az adóhivatalt a gazdaság kisebb szereplői, hogy csatlakozhassanak a kisadózó vállalkozások tételes adójához, vagyis a katához. A lap a nemzetgazdasági tárcától megtudta: július végén több mint 220 ezer adóalany követte az egyszerűnek mondható adószabályozást.

Ehhez képest a múlt év végén a katatábor 175 ezer vállalkozást tömörített, vagyis hét hónap leforgása alatt majdnem ötvenezren csatlakoztak ehhez a közteherviselési formához. A katát egyébként folyamatosan fedezte fel magának az utóbbi időszakban a honi vállalkozói szféra. Ezt mutatja legalábbis, hogy 2013 végén még mindössze 75 ezren teljesítették ilyen módon adóügyi kötelezettségeiket. Az emelkedés elvben az elkövetkező hónapokban is folytatódhat, hiszen az adóügyi lehetőséghez bármikor, az esztendő bármely részében csatlakozhatnak az érdeklődő gazdasági szereplők.

Az utóbbi időben megugrott az érdeklődés a másik újszerű lehetőség, a kisvállalati adó, azaz a kiva iránt is. Manapság több mint 14 ezer vállalkozás használja ezt az adómódszert, míg korábban, például tavaly év végén nagyjából hétezer gazdasági szereplő kivázott. A nemzetgazdasági tárcánál kiemelték, hogy a kisvállalatiadó-alanyok számának emelkedése leginkább a szabályok módosítására vezethető vissza. A legfontosabb változás, hogy a – például kft.-k­nek, zártkörűen működő részvénytársaságoknak és betéti társaságoknak szánt – kiva kulcsa a korábbi 16-ról idén januárban 14 százalékra csökkent, egyúttal egyszerűbb lett az adóalap kiszámításának módja is. A könnyítési folyamat ráadásul nem áll meg, a jövő évi szabályok értelmében a kiva kulcsa 2018. január elsején újabb egy százalékponttal, 13 százalékra csökken.