Az emberi jogi bíróság egy magyar ügyben hozott ítéletének
indoklásában azt írta: az Emberi Jogok Európai Egyezményének az
embertelen vagy megalázó bánásmód tilalmára vonatkozó, 3.
cikkének megsértését jelenti, ha az érintettek ügyében hozott
döntés életfogytiglani börtönbüntetés kiszabására
vonatkozik, feltételesen szabadlábra azonban csak 40 év
szabadságvesztés után bocsáthatók.
Az emberi jogi bíróság megállapította, hogy az ilyen ítéletek
valójában nem kínálnak valós kilátást a szabadulásra, és
mint ilyen, nem egyeztethetők össze az egyezménnyel.
Az ügy előzménye – tájékoztatott az MTI -, hogy két magyar
állampolgár fordult az Emberi Jogok Európai Bíróságához.
Egyikük, akit emberölés miatt ítéltek el, azzal érvelt, hogy
szabadulása legkorábbi időpontjának meghatározása ellentétes a
bíróság ítélkezési gyakorlatával, továbbá embertelen
bánásmódot jelent. A másik felperest 2010 szeptemberében, a
büntető törvénykönyv (Btk.) akkor hatályos cikkei alapján
feltételes szabadlábra bocsátás nélkül ítélték
életfogytiglani börtönbüntetésre. Érvelése szerint az eljárás
ellentétes Magyarországnak az Emberi Jogok Európai Egyezménye
szerinti kötelezettségeivel.
A strasbourgi bíróság elutasította a magyar kormány vonatkozó
kifogásait azzal érvelve, hogy az életfogytig tartó
szabadságvesztés kiszabása csak akkor összeegyeztethető az
egyezménnyel, ha a szabadulás lehetőségét és a felülvizsgálat
lehetőségét a kezdetektől fogva tartalmazza. Mivel a magyar jog
nem rendelkezik ilyen felülvizsgálat lehetőségéről, a teljes
életfogytiglani büntetés nem felel meg az egyezmény 3-as cikkében
foglalt normáknak - állapították meg.
Megjegyezték: a nemzetközi jog egyértelműen támogatja egy olyan
célzott nemzeti mechanizmus létrehozását, amely az
életfogytiglani büntetés kiszabását követően legkésőbb 25
éven belül garantálja a felülvizsgálatot, ezt követően pedig
további időszakos felülvizsgálatokat.
Az Emberi Jogok Európai Bíróság az egyik felperes esetében háromezer euró (mintegy egymillió forint) a másik felperes számára pedig 10 600 euró (mintegy 4 millió forint) megfizetésére kötelezte Magyarországot.
