Az elnök elmondja, hogy ennek nyomán is a Magyar Ügyvédi Kamara elnöksége is napirendre tűzte a fontos törvény előkészítést. A munkabizottságok vezetői a 2015. évi győri ügyvédvezetői értekezleten téziseiket előterjesztették és erről két napon keresztül egyeztettek.

A műhelybeszélgetések természetesen ezt követően is folytatódtak – tájékoztat a MÜK elnöke. Ennek eredményeképpen írásbeli anyagok is készültek. Mindenki előtt nyilvánvaló volt, hogy a munka alapját az Igazságügyi Minisztérium jogalkotói elképzelései szabják meg, ezek közül is elsősorban az, hogy a gazdálkodó szervezeteknél munkaviszonyban álló jogtanácsosok kérdését kívánja-e rendezni a kormányzat, és ha igen, milyen módon.

Az elnök értelmezése szerint a kérdés eldőlni látszik, hiszen dr. Vízkelety Mariann, igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkár az ez évi ügyvédvezetői értekezleten, 2016. október 7-én bejelentette, hogy honlapján a minisztérium a törvény téziseit napokon belül nyilvánosságra hozza. A leglényegesebb kérdéseket azonban a résztvevők előtt szóban is vázolta.

A minisztérium abból indul ki – tájékoztat dr. Bánáti János –, hogy a bíróság előtti hivatásszerűen gyakorolt képviselet ellátása szorosan kötődik az igazságszolgáltatáshoz, a szakmai színvonalat törvényi szabályokkal is garantálni kell, ezért a gazdasági társaságoknál dolgozó jogtanácsosoknak az a köre, amelynek feladata a bíróság előtti képviselet, a jövőben az ügyvédi kamara keretein belül tevékenykedhetnek, munkaviszonyuk érintetlen hagyása mellett. Értelemszerűen képviseleti joguk kizárólag a munkaadóra terjed ki.

Ezen új forma részletszabályait - természetesen az érintett jogtanácsosok véleményének meghallgatása után - a későbbiekben kell kidolgozni.

Ugyancsak tényként szögezte le az államtitkár asszony, hogy megmarad a kétszintű kamarai rendszer, értelemszerűen azonban várható az egyes feladatok átcsoportosítása, elsősorban az informatikai fejlesztések okán.

Örömmel és megnyugvással hallottuk – írja a MÜK elnöke –, hogy az ügyvédekkel kapcsolatos fegyelmi jogkör továbbra is a kamaráknál marad, persze a szükséges eljárási és szervezeti kérdések felülvizsgálata mellett. Szóba került még az ügyvédi kötelező felelősségbiztosítási rendszer megújítása, illetve a kárfelelősség újraszabályozásának lehetősége. A Magyar Ügyvédi Kamara vezetésének álláspontjával találkozik az a jogalkotói felvetés is, amely az ügyvédi hivatásnál is elengedhetetlennek tartja a kötelező továbbképzést, anélkül, hogy ez a bejegyzett ügyvédek vizsgáztatásával járna.

Minden résztvevő egyetértett abban – írja dr. Bánáti János –, hogy hivatásrendünk választott vezetőinek a karral szembeni felelősségtől vezetve, az eddigi munkát folytatva, mindent el kell követniük annak érdekében, hogy a kodifikáció során a hatályos törvény bevált rendelkezéseinek megóvása mellett segítsék a szükséges újraszabályozást, amelynek mindenek felett garantálnia kell az ügyvédi függetlenséget és ennek zálogát, az önkormányzatiság fenntartását.