A joggyakorlat elemző csoportot kúriai és más bírák, egy alkotmánybíró, a Legfőbb Ügyészség egy ügyésze és az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalának egy munkatársa alkották. Az elemzés tárgya az egyes alapjogokat sértő bűncselekmények bírói gyakorlatának elemzése volt, amit a felkért szakemberek a gyűlölet-bűncselekmények körére szűkítettek, az elemzés ugyanakkor a bírói gyakorlat elemzésén túl kiterjed a nyomozó hatóságok munkájának értékelésére, az adatgyűjtés problémájára is, továbbá ismerteti a magyar és egyes európai országok szabályozását és a nemzetközi jogi hátteret is.

Az összefoglaló elemzést Példatár egészíti ki továbbá jól használható háttéranyagokat tartalmaz mellékletként, például a gyűlölet-bűncselekmények üldözésének ügyészi tapasztalatairól, az uszítás intézménytörténetéről, szabályozásáról és alkotmánybírósági gyakorlatáról, a gyűlölet-bűncselekmények szabályozásáról néhány európai országban.

Az összefoglaló vélemény több helyen is megemlíti a Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoportot, így egyebek között méltatja a GYEM által kidolgozott előítélet-indikátor listát, amelyet a rendőrséggel együttműködésben, a szakma és a jogalkalmazók véleményének kikérésével állítottak össze; hivatkozik a GYEM álláspontjára a védett csoportok elemzése kapcsán, sőt, az azzal való egyetértését is kifejezi; továbbá az elemzés keretében a Legfőbb Ügyészség által készített példatár a GYEM „Jogalkalmazási problémák a gyűlölet-bűncselekményekkel kapcsolatos eljárásokban” c. kiadványából tartalmaz eseteket.

Pozitívumai ellenére az összefoglaló vélemény sajnos tévesen állapítja meg, hogy az EJEB „esetjoga – kivéve a holokauszt tagadását – nem tartalmaz kifejezetten a tárgykörbe tartozó büntetőjogi jogeseteket, döntéseinek egy része mégis – a véleménynyilvánítási szabadsággal összefüggésben – érinti a gyűlöletbeszéd témakörét”.

Ezzel szemben ugyanis az EJEB esetjoga számos, kifejezetten a tárgykörbe tartozó büntetőjogi jogesetet tartalmaz, egyebek mellett három, Magyarországgal szembeni ügyben is jogerős ítélet született: a Balázs kontra Magyarország, a R.B. kontra Magyarország és a Király és Dömötör kontra Magyarország ügyekben.

Az EJEB először 2005-ben, a Nachova v. Bulgária ügyben – rendőrök lőttek le roma személyeket - állapította meg, hogy a rasszista indíték nyomozásának elmulasztása sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét (EJEE). Azóta a vonatkozó joggyakorlat fejlődött: egyrészt nemcsak az államnak közvetlenül betudható, állami szerv nevében eljáró személyek, hanem magánszemélyek által elkövetett bűncselekmények (pl. Šečić kontra Horvátország), másrészt nemcsak halálos kimenetelű, hanem bántalmazással járó (pl. Balázs kontra Magyarország), vagy kisebb súlyú, például pusztán fenyegetéssel járó bűncselekmények (R.B. kontra Magyarország) esetében is kimondta a strasbourgi emberi jogi bíróság, hogy rasszista, homofób, vallási vagy más előítéletes indítékra utaló jelek (indikátorok) esetében a hatóságok kötelessége a bűncselekmény elkövetője indítékának alapos feltárása, és ezen túlmenően is a hatékony nyomozás folytatása. Ezen állami kötelezettség elmulasztása a bűncselekmény jellegétől, eredményétől függően az EJEE 2. cikkében garantált élethez való joggal, a 3. cikkben garantált kínzás tilalmával, illetve a 8. cikkben garantált magánélet tiszteletben tartásához való joggal összefüggésben a 14. cikkben biztosított egyenlő bánásmódhoz való jogot sérti.

A GYEM álláspontja szerint szükséges, hogy a Kúria joggyakorlat-elemző csoportjának tárgybeli összefoglaló véleményét a fentiekkel kiegészítsék, illetőleg kijavítsák, hiszen az összefoglaló vélemény fontos forrása lehet a gyűlölet-bűncselekmény ügyekben eljáró jogalkalmazók, különösen ügyészek, bírák számára, akiknek jogalkalmazói munkájuk során érvényesíteniük kell a strasbourgi emberi jogi bíróság által kialakított sztenderdeket a gyűlölet-bűncselekményekkel kapcsolatos eljárások során.

A fentiek érdekében a GYEM elkészített egy jogeset-összefoglaló anyagot, amelyben az EJEB vonatkozó joggyakorlatát az ítéletekből kirajzolódó fő sztenderdek mentén csoportosítva ismerteti a Kúria és a nyilvánosság számára.

  • A Kúria összefoglaló véleményét ide kattintva olvasható.
  • A Kúriának megküldött EJEB jogeset-összefoglalót ide kattintva olvasható.