A felperes a 2016 májusi BÜK közgyűlés érdemi határozatait támadta azon az alapon, hogy megítélése szerint - az Alapszabály vonatkozó rendelkezéseitől eltérően, szavazatszámláló gép alkalmazásával a szavazás nem volt nyílt a közgyűlésen.
A bíróság megállapította, hogy a szavazás módja nem sértette meg a Kamara Alapszabályát és nem ütközött törvénybe sem.
Az ítélet nem jogerős.
A Budapesti Ügyvédi Kamara Alapszabálya ide kattintva olvasható.
Két fontos bekezdést idézünk a továbbiakban a bírósági ítélet indoklásából (a teljes dokumentum ide kattintva olvasható):
Iránymutató kúriai döntés
"A bírói gyakorlat számára is iránymutatásul szolgáló, a Kúria 2016. február 12. napján meghozott Pfv.IV.21.993/2015/15. számú ítélete nyomán rögzíti a bíróság, hogy egyes részletszabályok hiánya nem járhat hátrányos jogkövetkezménnyel, az érvénytelenség megállapításával. A szabályozás, tiltó rendelkezés hiánya nem vonja maga után a határozatok semmisségét.
Az alapszabály ellentmondásosságának feloldása, illetve az esetlegesen hiányos rendelkezések kiegészítő értelmezése nem a bíróság feladata.
A bíróság csak abban az esetben semmisítheti meg az alperes közgyűlésének határozatait a Ptk. 3:35. §-a, valamint a Ptk. 3:37.§ (l) bekezdése értelmében, ha a határozat vagy annak meghozatala jogszabályt sért, vagy a létesítő okiratba ütközik.
Az alperes belső autonómiája, önkormányzatisága alapján az alapszabály, illetve a szabályzatok hiányos, illetve pontatlan rendelkezéseinek kiegészítő értelmezése nem a bíróság feladata, azoknak a tényleges szabályokat meghaladó többlettartalmat nem lehet tulajdonítani."
A nyílt szavazásról
A
nyílt szavazásról indoklásában a bírói ítélet a következket
álapítja meg:
"A nyílt szavazásnak vannak változatai, fokozatai, amelyek közös ismérvei alapján lehet a nyílt szavazás lényegét megfogalmazni. Ettől azonban még mindegyik változat, mindegyik szavazási technika nyílt szavazás, azaz nem lehet azt mondani, hogy pl. a névszerinti vagy a kézfeltartásos szavazás az nem nyílt szavazás.
Azzal, hogy az alperes Alapszabálya nem ír elő konkrét szavazási technikát, tehát nem írja elő sem a névszerinti, sem pl. a kézfeltartásos szavazást, hanem csupán azt rögzíti, hogy a határozathozatal nyílt szavazással kell, hogy törénjen, ennek megfelel minden olyan szavazási technika, ami a legfőbb, a közös ismérveknek eleget tesz: azaz a szavazó személye és a szavazatának tartalma megismerhető, egymással összekapcsolható, akár azonnal, akár utólag is, mivel ez biztosítja az ellenőrizhetőséget.
A bíróság nem tulajdoníthat olyan bekorlátozó, szűkített tartalmat, értelmet egy köztestület valamely belső szabályzatának, legfőképpen nem az alapszabályának, amit maga a köztestület nem tett meg. Hiszen a kiindulópont az, hogy a köztestület maga határozza meg müködésének szabályait. E szabályokkal szembeni követelmény az, hogy elősegítsék a tagok jogainak és kötelezettségeinek érvényesülését Emellett a működési szabályokkal szembeni követelmény az is, hogy a szabályozás egyértelmű és ellentmondásmentes legyen.
A perbeli esetben az Alapszabály azt tartalmazza, hogy a közgyűlés a határozatát nyílt szavazással hozza meg. Az alperes közgyűlése ennél több, akár szűkítő, korlátozó előírást nem rögíztett. Következésképpen mindaz a szavazási módszer, ami megfelel a nyílt szavazás lényegi ismérveinek, alapszabályszerű.
Ha az alperesi köztestület tagsága nem tartotta szükségesnek, hogy az Alapszabályban rögzítse a szavazásnak egyes módozatait, akkor ezt a bíróság sem teheti meg, ilyen többlet-jelentéstartalmat (egyben szűkített vagy behatároló értelmezést) a bíróság nem tehet. Arról azonban még sincs szó, hogy hiányos lenne az alperes müködésére vonatkozó belső szabályozás, tekintettel arra, hogy az alperes Alapszabálya az elnökség feladat- és hatáskörébe helyezi a közgyűlés előkészítését, a részletszabályokat és az adott közgyűlés konkrét megvalósulási eseteit az elnökség határozhatja meg."
