Az irányelvet legkésőbb 2023. január 31-től kell alkalmazni
Magyarországon is – közölte a Deloitte.
Jelenleg, az irányelv alkalmazásáig két lehetőség áll azon
gazdasági társaságok rendelkezésére, amelyek a székhelyüket
egy másik tagállamba akarják áthelyezni. Az egyik megoldás, hogy
a származási országban jogutód nélkül megszüntetik a
vállalkozást, majd a fogadó tagállamban új társaságot
alapítanak. A másik módszer az, hogy határon átnyúló
beolvadással egyesül két cég. Ez utóbbi esetben egy új cég
alapítása is szükséges lehet a fogadó országban, amelybe az
székhelyét áthelyező cég beolvad.
Az új irányelvre amiatt volt szükség, mert a letelepedés
szabadsága értelmében egy gazdasági társaságnak is joga van
átalakulni egy másik tagállamban elfogadott társasági formává,
amennyiben az átalakulás megfelel a fogadó állam szabályainak.
Az új irányelv megszünteti a fennálló korlátozásokat, de
megfelelő védelmet nyújt az érdekelt felek, így különösen a
munkavállalók, a hitelezők és a tagok számára is – mondta dr.
Szauter Ákos, a Deloitte Legal ügyvédi iroda ügyvédje.
A határon átnyúló átalakulásban nem vehetnek részt a
végelszámolás alatt álló gazdasági társaságok, amelyeknél a
vagyonfelosztás megkezdődött, illetve az irányelv átültetésekor
a tagállamok dönthetnek úgy is, hogy bármely fizetésképtelenségi
eljárás alatt álló gazdasági társaságot kizárnak az
átalakulás lehetőségből. További feltétel, hogy a határon
átnyúló átalakulást megelőzően az illetékes cégbíróságnak
kell igazolnia, hogy a társaságok átalakulása, egyesülése vagy
szétválása nem a munkavállalói jogok, társadalombiztosítási
járulékfizetés, vagy az adófizetési kötelezettség kijátszását
célozza. Az átalakuló társaság teljes vagyonával,
szerződéseivel, jogaival és kötelezettségeivel az átalakulást
követően a fogadó tagállamban bejegyzett átalakult társaság
fog rendelkezni.
Az irányelvet a tagállamoknak 2023. január 31-ig kell átültetniük
a saját jogrendjükbe. Magyarországon erre eddig nem került sor,
így a részletszabályok nem ismertek. Az irányelvben nem szerepel
iránymutatás arra, hogy a határon átnyúló székhelyáthelyezésnek
milyen adózási következményei vannak, így több kérdés is
felmerülhet, főként a jövedelemadó kapcsán - hívja fel a
figyelmet Kocsis Gabriella, a Deloitte adóosztályának igazgatója.
A társasági adóról szóló magyar jogszabály szerint például
jelenleg a jogutód nélküli megszűnés szabályait kell
alkalmazni, ha egy adózó a székhelyét külföldre helyezi át,
valamint adókötelezettség keletkezhet, ha egy adózó az
üzletvezetése helyének áthelyezése miatt kerül ki a törvény
hatálya alól. Kérdéses lehet az egyik tagállamban keletkezett
elhatároltveszteség-állomány felhasználásának lehetősége is
egy másik tagállamban az átalakulást követően, amely a befogadó
tagállam belső szabályrendszerétől függ. A jelenleg hatályos
magyar adószabályok szerint ugyanis nincs lehetőség
Magyarországon a más országban keletkezett veszteség összegének
az adóalapban történő érvényesítésére.
Érdemes tehát részletesen megvizsgálni, hogyan kell alkalmazni ezeket a szabályokat a határon átnyúló székhelyáthelyezés esetén, hacsak az irányelv magyarországi alkalmazásával párhuzamosan nem változnak az adójogszabályok is.
