Stabilitás és dinamizmus – a hazai ügyvédi hivatásrend helyzetét és kilátásait elemezte a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke

Emlékezetes évforduló

Rendkívüli évforduló van – emlékeztette a hallgatóságot a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, dr. Bánáti János: 1991-ben olyan ügyvédi törvény látott napvilágot, ami gyökereiben változtatta meg a hivatásrend életét.

Az ügyvédek addig csak magánszemélyek jogvitáiban jártak el – idézte fel a múltat az elnök. A gazdasági ügyek kívül maradtak az ügyvédi tevékenységi körön. Az akkoriban nyiladozó gazdaságok ügyeit a jogtanácsosi munkaközösségek látták el.

1991-ben szinte hihetetlen dolog történt – emlékezett vissza a MÜK elnöke: előzetes egyeztetések után, közös kérelemre a jogtanácsosok – akkor, országos szinten mintegy 1600-an voltak - az ügyvédi kamarába integrálódtak, teljes jogú kamarai tagok lettek. Ennek a változásnak az előnyei máig hatnak, azóta is erősítik az ügyvédség munkáját, amelyben a gazdaság és a jog találkozott. A mai, majd' húszezres kamarai lélekszámú tagság számára immáron a gazdasági ügyek is az ügyvédi munkaterület részét képezik, sőt, annak döntő részét adják.

Más is történt 1991-ben – emlékeztetett dr. Bánáti János: megszűntek az ügyvédi munkaközösségek, lényegesen kibővültek az ügyvédség munkalehetőségei, az ügyvédi létszám is szabaddá vált. Az ügyvéddé válás pedig mintegy alanyi joggá lett.

Megjelentek a nemzetközi ügyvédi irodák is, de ez nem teremtett versenyhelyzetet, mivel a hazai ügyvédség szakmailag is felkészült a változásokra, így a külföldi kollégák partnerként vették fel a kapcsolatot a magyarországiakkal – utalt a korabeli érdekes változásokra a MÜK elnöke.

A magyar ügyvédség Európában kilépett a nemzetközi porondra: tagja lett a legnagyobb nemzetközi ügyvédi szakmai szervezeteknek s azok életében egyre aktívabb szerepet játszik napjainkban is.

Stabil háttér

Az elmúlt harminc év során kiderült – a MÜK elnökének értékelése szerint - hogy e változások keretei stabilak, alig kellett közben olykor finomítani az ügyvédi törvényt törvényt. Az ügyvédség stabilan beágyazódott a hazai alkotmányjogi helyzetbe, az igazságszolgáltatás struktúrájába.

Dr. Bánáti János értékelése szerint az ügyvédség sajátos hídszerepet tölt be a magán és a közszféra között. Ezt a magyar Alkotmánybíróság is hangsúlyozza, tekintélyes jogtudósok is ekként értékelik az ügyvédség helyét és szerepét a társadalomban.

Kibővülő munka- és szerepkör

A MÜK elnöke ugyanakkor azt is elmondta, hogy meglátása szerint a mai helyzet egyben bonyolultabb is lett: az igazságszolgáltatás részéről magasabb szintű elvárás van az eljárásokban a jogkeresőkkel szemben, ebben viszont csak az ügyvédség segítheti őket ügyeik korszerű, a digitális követelmények egyre szélesebb rendszerében.

A függetlenség jegyében

Dr. BánátiJános erősen hangsúlyozta: ezt az alapjogvédelmi tevékenységét az ügyvédség csak az államtól való teljes függetlenség mellett tudja biztosítani a jogkereső állampolgároknak.

Ennek a függetlenségnek sok aspektusa van. Míg egyfelől az állam a leglényegesebb szinteken törvényileg szabályozza az ügyvédségre vonatkozó követelményeket, ugyanakkor igen széleskörű szabadságot ad a hivatásrendnek saját élete, tevékenysége önkormányzati szintű intézésére. Mint az elnök ugyancsak hangsúlyozta: ez azzal is jár, hogy természetesen nincs semmiféle állami anyagi támogatás, a kamarai szabályzatokat a köztestület maga alkotja meg. A kamara intézi – az államilag törvényben kötelezővé tett – ügyvédi továbbképzés részleteit, valamint nem utolsósorban maga intézi teljes körben a fegyelmi ügyeket. Ez a kamara önkormányzatiságának kiteljesedése – mondta a MÜK elnöke.

A féltett kincs: az ügyvédi titoktartás

Az ügyvédség belső, szakmai gondjait említve kiemelten foglalkozott az ügyvédi titoktartás összetett problémakörével, „ez a hivatásunk egyik sarokköve” - fogalmazott.

Utalt arra, hogy a joggyakorlat is világossá tette: az ügyvédi titoktartás alapvetően az ügyfél jogos érdekeit szolgálja, nem is az ügyvédét. A szükkörű kivételek mellett, titokban kell maradni minden, az ügyféllel kapcsolatban keletkezett ismeretnek, információnak.

Ugyanakkor azt is tudomásul kell venni – figyelmeztetett -, hogy a technika fejlődik. Az informatikai, digitális felhőszolgáltatásba kerülő ügyvédi adatok megvédése, titokban tartásának garantálás megoldásra váró feladat, amit nemzeti szinten nem lehet megoldani. Az Európai Ügyvédi Kamarák Szövetsége (CCBE) megpróbálja felvenni a felhőszolgáltató nagy nemzetközi cégekkel a párbeszédet annak érdekében, hogy garantáltan biztosítsák az ügyvédi titoknak minősülő információkat, adatokat.

Ugyancsak a modern idők vívmányának kell tekinteni a pénzmosás elleni nemzetközi jogi küzdelmet – emlékeztetett a MÜK elnöke. Ugyanakkor azonban arra is figyelni kell, hogy e téren vannak olyan esetek, amikor könnyen sérülhet az imént emlegetett és az ügyvédség számára olyannyira fontos ügyvédi titoktartás követelménye.

Önállóság, önkormányzatiság

Dr. Bánáti János hangsúlyozta: az önállóság-önkormányzatiság dolgában kiváló helyzetben van a hazai ügyvédség, mivel a jogalkotók a hivatásrenddel kapcsolatos minden jogszabályváltozás esetén kikérik véleményüket. Legutóbbi kiemelkedően fontos példaként említette, hogy az ingatan-nyilvántartásba való ügyvédi szerep komoly bővül: az ügyvéd felhatalmazást kap arra, hogy átvezesse az ingatlannyilvántartásba a változásokat. Ezt egyben az ügyvédség iránti feltétlen bizalom megnyilvánulásának értékelne dr. Bánáti János.

A jövő kilátásai

A jövőt illetően a MÜK elnöke egyebek mellett főként a mesterséges intelligencia megjelenése által okozott kihívásra hívta fel a figyelmet. A közeljövőben egyre növekedni fog az otthon végzett munka, a home office terjedése. Ezzel egyidejűleg csökken a személyes kontaktus szerepe. Ugyanakkor figyelembe kell venni az ügyfél igényeit – mondta a MÜK elnöke –, aki egyre kevésbé akar személyes kontaktust, egyre inkább az elektronikus kapcsolattartás irámnyába mozdul el a munka.

Az elektronizáció terjedése a hivatásrendeknek sincs ellenére – véli dr. Bánáti János. Az iratok nyomon követése, egyéb kényelmi szolgáltatások, lehetőségek vonzó dolgok. Ugyanakkor – hangsúlyozta az ügyvédként büntetőügyekkel foglalkozó MÜK-elnök - a távmeghallgatás a büntetőügyekben sok kérdést hagy nyitva, mivel nem lehet lemondani a közvetlenség elvéről, azaz a személyes jelenlét igényéről, mivel az olyan kommunikációs és metakommunikációs kapcsolati lehetőséget teremt, amelyet nem lehet távmeghallgatással helyettesíteni.

Ami a hazai hivatásrend európai és globális nemzetközi kapcsolatait illeti, a MÜK elnöke bizakodóan említette az e téren is stabil kapcsolatokat, amelyek egyre fontosabb felületet adnak a közös információcserére, érdekképviseletre és érdekérvényesítésre.