A tájékoztatás szerint az uniós jogalkotók 2018. decemberében
fogadták el a tagállami versenyhatóságok helyzetének a
hatékonyabb jogérvényesítés miatt történő megerősítéséről
és a belső piac megfelelő működésének biztosításáról szóló
irányelvet. Az Európai Unió és tagállamai versenyhatóságait
tömörítő Európai Versenyhálózat (European Competition Network)
rövidítéséből "ECN+"-nak elnevezett irányelv idén
februárig adott időt a tagállamoknak, hogy gondoskodjanak az új
rendelkezések átültetéséről.
Magyarországon a részletek kidolgozásában a GVH aktívan együttműködött az Igazságügyi Minisztériummal, ezt követően idén január 1-jén léptek hatályba a jogszabályváltozások - jelezte a versenyhivatal.
A versenyhatóság megalapításának 30. évfordulója alkalmából
2021 áprilisában rendezett konferencián Olivier Guersent, az
Európai Bizottság versenypolitikai főigazgatóságának
főigazgatója méltatta, hogy Magyarország az Európai Unióban
elsőként ültette át az ECN+ irányelvet a saját jogrendszerébe
- idézte fel a GVH.
Az irányelv hatására tovább erősödött az uniós tagállamok
versenyhatóságainak együttműködése, valamint bővültek és
egységessé váltak eljárási jogköreik is. A jogalkotók célja
az volt, hogy a nemzeti versenyhatóságok rendelkezzenek a szükséges
erőforrásokkal és hatáskörökkel, valamint kellően függetlenek
legyenek ahhoz, hogy hatékonyan léphessenek fel a belső piacot
érintő versenyjogi jogsértésekkel szemben.
A közlemény szerint a magyar jogi szabályozás legnagyobb része
eleve megfelelt az új uniós irányelvnek. Egyes szabályokat,
például a jogsértések elévülési időire vonatkozó
rendelkezések európai egységesítését a versenytörvény
megfelelő módosításával ültette át a hazai jogalkotó, ahogy a
tagállamok közötti kölcsönös segítségnyújtás új kereteit
is.
Az új rendelkezésekkel a nemzeti versenyhatóságok a korábbinál
hatékonyabb támogatást nyújthatnak a többi tagállam hatósági
eljárásaihoz.
Az ECN+ irányelvben szerepel a tagállami kormányok lehetősége
is, hogy konkrét eljáráshoz nem kapcsolódó, általános
prioritási iránymutatásokat jelöljenek ki a nemzeti
versenyhatóságok számára, ahogy a magyar kormány is tette
nemrég, időlegesen jogszabállyal bővítve a versenyhivatal
jogkörét az építőipari áremelkedések okainak feltárása
érdekében - hívta fel a figyelmet a GVH. Hozzátették: a
versenyhatóság ilyen módon prioritásai közé emelheti a gazdaság
egyes szektorain átívelő, más közpolitikákat is érintő piaci
problémák versenyjogi vizsgálatát is.
Bár az irányelv eredeti célja az unió belső piacát érintő jogsértésekkel szembeni fellépések hatékonyabbá tétele volt, átültetése a nemzeti jogalapon folytatott eljárásokra is kedvező hatást gyakorol. Magyarország az átültetés során gyorsaságból és szakmaiságból egyaránt jól vizsgázott, megnyugtató, ha az Európai Bizottság versenypolitikai főigazgatója is így látja - fejtette ki a közleményben Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke.
