A fogalom viszonylag ismeretlen a nagyközönség előtt, de gyakori
előfordulása miatt a legfontosabb tudnivalókat körüljárták a
D.A.S. JogSzerviz szakértői.
A vezetékjog egyfajta szolgalmi jog – tájékoztattak erről az Origoban, - amely használati jogot jelent
kívülálló személy számára más tulajdonában álló
ingatlanon. Tipikus szolgalmi jog az átjárási jog, azaz amikor a
szolgalmi jog jogosultja más személy ingatlanán átjárva
közelítheti meg a telkét, mivel a megközelítés csak így
lehetséges.
Az átjárásra igénybe vett földrészlet nem kerül át a
tulajdonába, azt csak a meghatározott célra használhatja.
A vezetékjog jogosultja ehhez hasonlóan a szolgalmi joggal terhelt
ingatlant meghatározott céllal használhatja, a tulajdonos
engedélye nélkül. De az ingatlan tényleges használatát nem
akadályozhatja.
A leggyakoribb vezetékjogot a villamoshálózat üzemeltetője
szokta kérni (aki egyébként nem azonos a konkrét szolgáltatóval,
az ő feladata kizárólag a hálózat üzemeltetése).
Amennyiben a bejegyzés megtörténik, az üzemeltető jogosulttá
válik föld alatti és feletti vezeték építéséhez a más
tulajdonában lévő ingatlanon. Az ehhez szükséges
tartószerkezetet, átalakító és kapcsoló berendezést
működtethet, és a hálózat működését veszélyeztető
növényzetet is jogosult eltávolítani.
Míg a rendes szolgalmi jogot a felek közötti szerződéssel,
bírósági határozattal vagy 10 éves használattal történő
elbirtoklással lehet megszerezni, addig a vezetékjog létrejön, ha
a hatóság a megépítését engedélyezi és a jog az
ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kerül. A hálózatot az
engedély kiadásától számított 2 éven belül meg kell építeni,
ellenkező esetben a vezetékjog megszűnik.
A hazánkban tapasztalható kusza telekviszonyok miatt a jogszabály
arra is lehetőséget biztosít, hogy a már meglévő vezetékek
esetében is be lehessen jegyeztetni a jogot, ha ez korábban nem
történt meg.
Erre a hálózatüzemeltetőknek a 382/2007. (XII. 23.) Korm.
rendelet szerint még mindig lehet fennmaradási engedélyt kérni.
Fontos tudni, hogy a vezetékjog gyakorlása mindig a telek
értékcsökkenéséhez vezet, és sokszor a használati
lehetőségeket is nehezíti, ezért kártalanításra tarthat igényt
a telektulajdonos.
Amennyiben már meglévő vezetékre jegyeznek be utólagos
vezetékjogot, a kártalanítást sajnos a törvény kizárja. Az
eljárás egyébként a vezeték nyomvonalának kijelölésével
indul, a megtervezés után pedig az építésügyi hatóság
engedélyezi a megépítést.
Az építésügyi hatóság köteles az engedély kiadása előtt az
eljárásról értesíteni a vezetékkel érintett ingatlan
tulajdonosait, akik jogorvoslattal élhetnek az engedély kiadása
ellen. Érdemben arra lehet hivatkozni, hogy a vezetékjog a telek
rendeltetésszerű használatát akadályozza.
Ez különösen akkor valósul meg, ha a telek méretéhez képest
aránytalanul nagy területet foglal el a vezeték és biztonsági
sávja. Ilyenkor egyébként a hatóságnak is meg kellene tagadnia
az engedélyt.
De ha ez nem történne meg, akkor a telek tulajdonosa az előbbiekre
hivatkozva megtámadhatja az építési engedélyt és az ingatlan
kisajátítását kérheti.
Az egész telek megvásárlása a kisajátítás keretében sokkal
nagyobb költséggel jár, mint a használat miatti kártalanítás,
ezért szokták a hálózatüzemeltetők már az eljárás előtt
megkeresni az érintett ingatlan tulajdonosait, hogy megállapodást
köthessenek a kártalanításról.
Ilyenkor érdemes informálódni, hogy a vezeték és a biztonsági
sáv mekkora területet foglal el a telkünkből, vagy egyéb
bizonyítható körülmény miatt a használatot akadályozza-e a
kiépítésre kerülő vezeték.
Később a megállapodás már nem vonható vissza, ezért az előbbi
adatok nélkül hozott döntésnek súlyos következményei lehetnek.
Természetesen már kiépített vezetéknél kártalanítás vagy
kisajátítás sem kérhető utólag.
Az építési engedély iránti eljárás mellett az
ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés miatt futó eljárásban
is tájékoztatni kell az ingatlan tulajdonosát a jog bejegyzéséről.
Ha az eljárásokban a telektulajdonosok vagy tulajdonostársak
értesítése nem történt meg, akkor a határozatok súlyos
jogszabálysértés miatt megtámadhatók.
Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban viszont már csak a korábbi
építésügyi határozat érvénytelenségére lehet hivatkozni.
Például mert azt nem küldték meg a tulajdonosnak. A vezetékjognak
a rendeltetésszerű használatot gátló hatását kizárólag az
építésügyi hatóság vizsgálja.
A földhivatal már csak azt köteles vizsgálni, hogy a vezetékjog bejegyzésének alapjául szolgáló iratok rendelkezésre állnak-e – húzták alá végezetül a szakértők.
