Az Adózóna ezeket a kormányrendeleti változásokat ismertette.
1. Megszűnt jogviszonyból adódó összeszámítás szabálya
Módosult a megszűnt jogviszonyból adódó összeszámítására
vonatkozó rendelkezés, amelynek főbb okai, hogy egyrészt több
típusa lett a gyermekgondozási díjnak, másrészt a tavaly
januárban bevezetett örökbefogadói díjra mint új pénzbeli
ellátásra, nem tért ki az összeszámítás szabálya.
A korábbi szabály úgy rendelkezett a megszűnt biztosítási
jogviszonyból származó összeszámítás kapcsán, hogy a
biztosításban töltött napok közül azokat kellett összeszámítani
a fennálló biztosításban töltött napokkal, amelyek
- megelőzték az ellátásra való jogosultság első napján, illetve
- csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj esetében a gyermek születésének napján
fennálló biztosítási jogviszony kezdő napját.
A fenti szabályt pontosították a jogalkotók úgy, hogy a fennálló
biztosításban töltött napokkal össze kell számítani az
ellátásra való jogosultságot megelőzően megszűnt biztosítási
jogviszonyból származó biztosításban töltött napok közül
azokat, amelyek megelőzik az ellátásra való jogosultság első
napján fennálló biztosítási jogviszony kezdő napját, és
- a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj (Ebtv. 42/A §)
vagy a nagyszülői gyermekgondozási díj (42/G §) esetében a
gyermek születésének a napját,
- a nevelőszülői gyermekgondozási díj (Ebtv. 42/F §) esetében
azt a napot, amelytől a gyermek gondozási helyét a
nevelőszülőnél kijelölték,
- örökbefogadói díj esetében azt a napot, amelytől az igénylő a
gyermeket örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette.
Megjegyzés: abban az esetben, ha a biztosított több egyidejűleg
fennálló jogviszonyából kéri az ellátást, akkor – a korábban
alkalmazott szabállyal megegyezően – a kérelemmel érintett
valamennyi fennálló biztosítási jogviszonyhoz külön-külön
hozzá kell számítani a megszűnt biztosítási jogviszonynak a
fenti, összeszámítható napjait.
2. Bejelentési kötelezettség
Ugyancsak a gyermekek gondozásához kapcsolódó ellátások
bővülése tette szükségessé a bejelentési kötelezettségre
vonatkozó szabály pontosítását. Azaz az ellátást megállapító
szervhez továbbra is 8 napon belül kell a bejelentést megtenni, ha
olyan körülmény áll fenn, melynek következtében az adott
ellátás nem folyósítható tovább. Erre tekintettel 2021. július
1-étől
- –
a csecsemőgondozási díjban részesülő köteles 8 napon belül
bejelenteni az ellátást megállapító szervnek, ha bármilyen
jogviszonyban – ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási
jogviszonyt – keresőtevékenységet folytat;
- – az örökbefogadói díjban részesülő köteles 8 napon belül bejelenteni az ellátást megállapító szervnek, ha
a) a jogosult a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott egyéb rendszeres pénzellátásban részesül, kivéve a táppénzt, a baleseti táppénzt, a csecsemőgondozási díjat, az örökbefogadói díjat, a gyermekgondozási díjat, a gyermekgondozási támogatást, a jogosult nem ugyanazon gyermekére tekintettel megállapított gyermekek otthongondozási díját, a Tbj. szerinti álláskeresési támogatást, a rokkantsági ellátást és a rehabilitációs ellátást;
b) a
gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, nevelésbe vették,
továbbá ha harminc napot meghaladóan bentlakásos szociális
intézményben helyezték el;
c)
a gyermeket bölcsődében, mini bölcsődében, munkahelyi
bölcsődében, családi bölcsődében vagy napközbeni
gyermekfelügyeletben helyezték el, kivéve, ha a jogosult
keresőtevékenységet folytat, nappali rendszerű oktatás keretében
iskolában, szakképző intézményben tanul, vagy felsőoktatási
intézményben nappali képzésben vesz részt, vagy az intézmény,
ahol a gyermeket elhelyezték, rehabilitációs, habilitációs
foglalkoztatást nyújt;
d)
a jogosult letartóztatásban van, vagy szabadságvesztését,
elzárását tölti.
–
gyermekgondozási díjban részesülő személy köteles 8 napon
belül bejelenteni az ellátást megállapító szervnek, ha
- a fenti a)-d) pontokban leírt eset bármelyike fennáll;
- a gyermek a gyermekgondozási díjra való jogosultság ideje alatt meghal, vagy
- ikergyermekek esetében valamelyik gyermek meghal;
–
a hallgatói (diplomás) gyermekgondozási díj esetén, az
ellátásban részesülő személy köteles 8 napon belül
bejelenteni az ellátást megállapító szervnek, ha a
gyermek születését követő 169. napot megelőzően bármilyen
jogviszonyban – kivéve a nevelőszülői foglalkoztatási
jogviszonyban végzett tevékenységet – keresőtevékenységet
folytat. (Nem minősül keresőtevékenységnek az ellátásra való
jogosultság kezdőnapját megelőzően végzett tevékenységből
származó jövedelem – ideértve a szerzői jog védelme alatt
álló alkotásért járó díjazást és a személyi
jövedelemadó-mentes tiszteletdíjat is –, ha az az ellátás
folyósításának ideje alatt kerül kifizetésre.)
–
nevelőszülői gyermekgondozási díj esetén, az ellátásban
részesülő személy köteles 8 napon belül bejelenteni az
ellátást megállapító szervnek, ha a nevelőszülő bármilyen
jogviszonyban – kivéve a nevelőszülői foglalkoztatási
jogviszonyban végzett tevékenységet – keresőtevékenységet
folytat;
–
nagyszülői gyermekgondozási díj esetén, az ellátásban
részesülő személy köteles 8 napon belül bejelenteni az
ellátást megállapító szervnek, ha
- a nagyszülő keresőtevékenységet folytat, kivéve, ha azt kizárólag az otthonában végzi,
- a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben helyezték el,
- a nagyszülő a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdési) pontjában meghatározott rendszeres pénzellátásban részesül, kivéve az otthonában végzett keresőtevékenység után járó táppénzt, baleseti táppénzt, a csecsemőgondozási díjat, valamint a különböző korú gyermek jogán járó gyermekgondozást segítő ellátást és gyermekgondozási díjat,
- a nagyszülő letartóztatásban van, vagy szabadságvesztését, elzárását tölti,
- az alapjogosult gyermekgondozási díjra való jogosultsága megszűnik,
- az
alapjogosultak a hozzájáruló nyilatkozatot visszavonják.
3. Pontosítások az örökbefogadói díj kapcsán
A kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató a biztosítási
jogviszony megszüntetésekor az igazolványon feljegyzi többek
között a biztosítási jogviszony megszűnését közvetlenül
megelőző két éven belül folyósított táppénz, baleseti
táppénz, csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj
időtartamát. 2021. július 1-jétől pontosított szabály alapján
az örökbefogadói díjat is fel kell jegyezni.
A kormányrendelet módosítása kitér arra is, hogy az
örökbefogadói díj folyósításának szüneteltetése, valamint a
szünetelés megszüntetése iránti kérelem teljesítésekor a
hatóság az ügyintézési határidőn belül mellőzi a
határozathozatalt.
A társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató
nemcsak a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a
táppénz, a baleseti táppénz megállapításánál, kifizetésénél
(folyósításánál), elszámolásánál, továbbá az ezzel
kapcsolatos nyomtatványok és nyilvántartások vezetésénél
köteles a központ által kiadott tájékoztató szerint eljárni,
hanem az örökbefogadói díj megállapításánál, kifizetésénél
(folyósításánál), elszámolásánál, és nyilvántartásánál
is.
4. Hatályon kívül helyezett szabályok
Nem kell alkalmazni 2021. július 1-jétől többes jogviszony esetén
(Ebtv. 63. § (1) bekezdés) azt a szabályt, hogy a biztosított
gyermekgondozási díj iránti kérelme elbírálásához a
foglalkoztató "foglalkoztatói igazolást" állít ki,
melyet a biztosított által benyújtott igazolásokkal együtt a
társadalombiztosítási kifizetőhely 5 napon belül továbbítja a
foglalkoztató székhelye szerint illetékes kormányhivatalhoz.
Szintén július 1-jétől vesztette hatályát a következő szabály: "a gyermekgondozási díjat írásban, a központ által rendszeresített nyomtatványon kell kérelmezni. A kérelmet két példányban kell a foglalkoztatóhoz benyújtani, abban az esetben is, ha a kérelmező a biztosítás megszűnését követően igényel gyermekgondozási díjat, kivéve, ha az igénylő a hallgatói (diplomás) gyermekgondozási díjat kéri és a szülés napján nem biztosított. A foglalkoztató megbízottja a kérelem másolatán az átvételt igazolja".
