Az Adózóna olvasójának kérdése részletesen így szólt: Egy
családi gazdaság vezetője, aki egyben egyéni vállalkozó is
volt, 2020-ban elhunyt. A családi gazdaság és az egyéni
vállalkozás áfás. A vezető halálát követően felesége
örökösként folytatja az egyéni vállalkozást, és a családi
gazdaság is folytatódik tovább. Hagyatéki tárgyaláson minden
földet és gépet leltároztak, és az örökösök között
szétosztották. Van olyan örökös, aki a családi gazdaság tagja,
a földet és a gépeket, amelyeket édesapjától örökölt,
továbbra is a családi gazdaság rendelkezésére bocsájtja.
(Korábban a családi gazdaságban az áfalevonás megtörtént, a
mezőgazdasági gépet adóköteles tevékenységükhöz használták.)
Viszont vannak olyan gépek, amelyek „kikerülnek” a családi
gazdaságból, mert olyan örököshöz kerülnek, aki nem tagja az
örökhagyó családi gazdaságának. Mivel ezek a gépek áfája
korábban levonásra kerültek, így mivel kikerül a gazdaságból,
áfafizetés is kapcsolódik hozzá? Mikor keletkezik, ha keletkezik
áfafizetési kötelezettség? A hagyatéki tárgyalás időpontjában?
Mi lesz az áfafizetési kötelezettség alapja, a hagyatéki
eljárásban felértékelt érték? Ezt pontosan hol kell
szerepeltetni az áfabevallásban? Esetleg más adófizetési
kötelezettség is felmerül ebben az esetben? Azok a gépek,
amelynek az áfája a családi gazdaságban korábban levonásra
kerültek, de örökösük továbbra is a családi gazdaság tagja és
továbbra is a családi gazdaság rendelkezésére bocsájtja, ott
nincs áfafizetési kötelezettség?
Dr. Bartha László adójogi szakjogász válaszolt.
Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 147. §-a
alapján az adózó halála esetén a fizetendő adót az adóhatóság
határozatban állapítja meg:
„(1) Ha az adókötelezettség az adózó halála miatt szűnik meg, az adóhatóság az adót határozattal állapítja meg.
(2) Az adóhatóság az adózó házastársa vagy örököse kérelmére az adót év közben is megállapítja, ha a kérelmező az adó megállapításához szükséges igazolásokat rendelkezésre bocsátja.
(3) Az adózó halála esetén az adóhatóság az örököst a személyéről történő tudomásszerzést követően örökrésze arányában külön határozatban kötelezi az adózót terhelő tartozás megfizetésére, illetve rendelkezik az adózót megillető költségvetési támogatás, adó-visszaigénylés, adó-visszatérítés örökös részére örökrésze arányában történő kiutalásáról.
(4) A (3) bekezdés szerinti tartozást, illetve a költségvetési támogatást, adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést a külön határozat véglegessé válásától számított harminc napon belül kell megfizetni, illetve kiutalni. Az örökös részére kiutalandó összeget az örököst terhelő tartozás összegéig az adóhatóság visszatarthatja. A tartozás megfizetésének elmaradása esetén végrehajtás csak a hagyaték tárgyaira, illetve azok hasznaira terjedhet ki azzal, hogy ha a hagyaték tárgyai vagy annak hasznai már nincsenek az örökös birtokában, a végrehajtás az örökrésze erejéig az örökös egyéb vagyontárgyaira is folytatható.
(5)
Ha az adózó halála esetén más örökös hiányában a hagyaték
az államra száll, az adóhatóság külön határozat meghozatala
nélkül, hivatalból törli az örökhagyó adószámlájáról az
államot mint örököst terhelő tartozást, illetve az államot
mint örököst megillető költségvetési támogatást,
adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést.”
Az egyéni vállalkozóról, egyéni cégről szóló 2009. évi CXV.
törvény (Evectv.) 17. § (1) bekezdése alapján az egyéni
vállalkozó halála esetén az egyéni vállalkozó özvegye, özvegy
hiányában vagy annak egyetértésével örököse az egyéni
vállalkozói tevékenységet folytathatja, ha az egyéni vállalkozói
tevékenység folytatását az e törvényben meghatározottak
szerint – az ok bekövetkezésétől számított 90 napon belül –
a Hatóságnál személyesen bejelenti.
Az adó alapja az 68. § alapján a termék vagy az ahhoz hasonló
termék teljesítéskor megállapított beszerzési ára, ilyen ár
hiányában pedig a teljesítéskor megállapított előállítási
értéke.
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény
(áfatörvény) 10. § alapján:
„(2) Szintén ellenérték fejében teljesített termékértékesítés:
d)
az adóalany megszűnése, ha az adóalany a megszűnés időpontjában
olyan terméket tart tulajdonában, amelynek beszerzéséhez vagy b)
pont szerinti felhasználásához kapcsolódóan egészben vagy
részben adólevonási jog illette meg.”
Tehát amennyiben az adóalany a halál időpontjában olyan terméket
tart tulajdonában, amelyhez kapcsolódóan egészben vagy részben
adólevonási jog illette meg, úgy az általános forgalmi adó
köteles.
Az adó alapját ez esetben az áfatörvény 68. §-a alapján kell
meghatározni:
„68.
§ A 11. és 12. §-ban említett esetekben az adó alapja a termék
vagy az ahhoz hasonló termék teljesítéskor megállapított
beszerzési ára, ilyen ár hiányában pedig a teljesítéskor
megállapított előállítási értéke.”
Az áfatörvény 17. §-a alapján ugyanakkor nem történik
termékértékesítés, ha az egyéni vállalkozói, őstermelői
tevékenységet az özvegy vagy örökös folytatja:
„(2) Szintén nem áll be a termék értékesítéséhez, szolgáltatás nyújtásához fűződő joghatás, ha az adóalany jogutódlással szűnik meg, feltéve, hogy az a 18. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott feltételek szerint történik.
d) az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény (a továbbiakban: Evectv.) szerinti egyéni vállalkozói tevékenység folytatására való jogosultság – egyéni cég vagy korlátolt felelősségű társaság alapítására tekintettel történő – megszűnését, valamint egyéni cégnek az Evectv. szerinti átalakulását a jogutódlással érintett vagyonelemek tekintetében;
e) egyéni vállalkozó, mezőgazdasági termelő halálát, vagy cselekvőképességének elvesztését, feltéve, hogy az egyéni vállalkozói, őstermelői tevékenységet
ea) elhalálozás esetében az özvegy vagy örökös folytatja;”.
