"A genfi, 1951-es konvenció által kialakított menekültügyi rezsim mára idejétmúlttá vált. Maga a rendszer alapjait jelentő szabályok miatt is komoly válság van, amíg ebben nem sikerül rendet vágni, addig nem is várhatunk megoldást - mondotta az interjúban Orbán Balázs (képünkön).

Orbán Balázs hozzátette: a jogi válság olyan alapszinten kezdődik, hogy a genfi egyezmény hogyan ad választ arra a kérdésre, hogy ki számít menekültnek.

"1951-ben, amikor ezt a genfi egyezményt elfogadták, más migrációs helyzet volt, de az elmúlt hetven évben a bevándorlást támogató országoknál az, hogy hagyományosan a bevándorlás-barát és a fogadó országok - Kanada, Svédország - tulajdonképpen a menekültügy definícióját és a menekülthelyzetet az adott országba megérkező bevándorlók jogi státuszának rendezésére szolgáló eszközként is tekintették."

A Migrációkutató Intézet főigazgatója hangsúlyozta: Kanada például nem tett különbséget az üldöztetés elől érkező és a jobb életre vágyó emberek között.

"Kanada számára az volt a fontos, hogy minél előbb legalizálja az ő jogi státuszukat, ebből a szempontból pedig ez a menedékjog biztosítása volt a legegyszerűbb."

Orbán Balázs példaként hozta fel, hogy a kilencvenes években ugyan azon menekültjog alapján, ugyan abból a szomáliai népcsoportból Kanada a 81 százaléknak adott menedékjogot, az Egyesült Királyság 1 százalék alatt.

"A nemzetközi jogi szakértők azt mondják, hogy ez egy jól körülhatárolható jogi mérce, de a gyakorlat mégis azt mutatja, hogy ha ennyire eltérő eredmények tudnak belőle kijönni, akkor ott valami nagyon sántít."

A Migrációkutató Intézet főigazgatója szerint jog nélkül ez a menekülthelyzet nem kezelhető, az Európai Unió jogrendszere például a dublini egyezménnyel, a schengeni egyezménnyel és a közös menekültügyi politikával az elégséges feltételeket sem biztosítja.

Az Európai Unió országai jelenleg leginkább a kormányaik pártpolitikai hovatartozása alapján megosztottak a bevándorlás kérdésében - mondta Orbán Balázs. Szerinte hosszútávon a jobboldali erők járhatnak jól a bevándorlási válsággal.

Ha a módszerekben nem is, abban az uniós csúcs résztvevői nagyjából egyetértettek, hogy Európa nem fogadhat be mindenkit, és a mostani hullámot csillapítani kell - mondta a Migrációkutató Intézet főigazgatója.

"Komoly véleménykülönbségek vannak. Bizonyosan nem mondanám, hogy a régi és az új tagállamok között, hanem a politikai családok között. A kormányok szerint abban az értelemben, hogy milyen politikai színezetűek, tehát a baloldal és a jobboldal között van ebből a szempontból különbség Európában."

Orbán Balázs szerint az Európai Unió lakosságának véleménye nagyon erősen változott az elmúlt időszakban.

"Az Eurobarometer tavaszi és nyári felméréseinek eredményei azt mutatják, hogy az uniós állampolgárok a 2008-as gazdasági válságtól kezdve folyamatosan a legnagyobb tagállami kihívásként a munkahelyteremtést, a gazdasági teljesítményt, stb. látták. Ez az elmúlt években végig így volt. Most egy trendfordulót látunk, az elmúlt pár közvélemény-kutatásban, már azt mondják, a bevándorlás és a terrorizmus lesz az a legfontosabb kihívás, ami előtt az unió áll."

A Migrációkutató Intézet főigazgatója szerint abban megegyezés van, hogy a nyitott kapuk politikája nem tartható.

"Európa számára is, hogy hogyan fog fellépni, ez lesz a kulcskérdés. Ha a hullám ekkora volumenű marad, és az első-körös megoldási javaslatok nem lesznek működőképesek, akkor az egész rendszert ez abba az irányba fogja tolni, hogy tovább kell ezen az úton menni, tovább kell ezzel foglalkozni, a szigorítással, adott esetben az új jogszabályi környezet kialakítása irányába menni."

Orbán Balázs szerint ez a jobboldali, bevándorlás-kritikusabb politikai erőknek kedvez.

(Foto: MTI)

Az Orbán Balázs- interjú teljes terjedelmében (2,10 perc) - készítette Domanits András - itt hallgatható meg.