
Egy olyan technológiai átalakulás határára értünk, amely a feje tetejére állíthatja életünket, kommunikációnkat és a munka világát. A jelenséget szokás negyedik ipari forradalomként is hívni. A Világgazdasági Fórum például egy olyan technológiák fúziójaként jellemzi ezt, melyben elmosódnak a határok a fizikai és a digitális világok között. A különböző iparágak egymás után léptek be ebbe folyamatba és munkamódszereiket innovatív szervezeti struktúrákkal, új digitális technológiákkal és automatizációval alakították át. Az építőipar azonban lemaradt – állapította meg a Deloitte tanulmányában dr. Kohári Gábor, MRICS, a Deloitte Magyarország ingatlantanácsadási üzletágának vezető menedzsere.
Amíg az elmúlt 25 évben más iparágak már jelentős fejlődésen mentek keresztül, az építőiparban az új technológiák és innovációk átvétele lassan halad. A szektorban jellemőzen alacsony a nyereségesség, magas az üzleti kockázat, gyakran hiányos a szaktudás és ennek eredőjeként egyenetlen a teljesítmény. Mindez jelentős hatással van mind az építtetőik elégedettségére mind a szakma megítélésére, áll a tanulmányban.
Van azonban az építőiparban néhány terület, ahol a robotika és az automatizáció már jelen van – ezek jelentős fejlődést mutatnak, és kiterjesztik az előregyártható elemek körét. A „Building Information Modelling” (BMI) technológiát a nagy projektek esetén és egyes állami megrendeléseknél is már gyakran alkalmazzák. A technológia része az építőelemek sorozatgyártása és a modulok 3D-nyomtatása, drónok szélesebb körű használata, pl. felmérési célokra, ill. a hálózatba kötött intelligens eszközök (IoT - dolgok internete) használata. Ha ezeket a fejlett technológiákat szélesebb körben alkalmaznák, sokkal hatékonyabb módon hozhatnák létre az építményeket, állapítja meg a tanulmány.
A problémákra adott eddigi hagyományos válaszok általában nem tudták elérni azt a fordulópontot, ahol a termelékenység szintet lép. Az építőiparban is az olyan holisztikus gondolkodásmóddal érhetünk el magasabb szintre, amely a technológiát befogadja és nem olyan ellenségnek tekinti, amely a bevált funkciók és normák lerombolását célozza. A Deloitte szakértői szerint a szektor termelékenységének igazi diszrupciója az emberi erőforrás, a folyamatok, az adatok és a technológia szélesebb körű integrációján keresztül valósulhat meg.
Az
ellátási láncok nagyobb összehangolása szükséges a termék
teljes életciklusán annak érdekében, hogy a már meglévő
építési technológia és innováció rendszerszinten integrálható
lehessen. Több beruházásra van szükség integrált megoldásokba,
mint például a BIM, ami kapuként funkciónál más, olyan
technológiák irányába, mint a robotika, kivitelezés megfigyelése
drónokkal és a 3D-nyomtatás. A szakértők a tanulmányban
rámutatnak: a pozitív diszrupció lehetőségei az iparágban
továbbra is jelentősek és jelentős versenyelőnyre tehetnek szert
azok a vállalkozások, melyek úttörőként élnek a
lehetőségekkel.