Dr. Molnár Adél (Foto: linkedin.com)

Az összefoglaló elemzést (keltezése: 2020. április 30.) dr. Molnár Adél budapesti ügyvéd készítette dr. Schadt Kata, dr. Szabó Iván, dr. Szekó Judit, dr. Balogh Csilla, dr. Weisz Brigitta, dr. Sovány Nikolett, dr. Móricz Zoltán és a KollégákFb-csoport tagjai közreműködésével

2020. április 10-én jelent meg a Magyar Közlönyben a veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezésekről szóló 102/2020. (IV.10.) Korm.rendelet (a továbbiakban: Rendelet), amely a gazdasági társaságok, egyesületek, alapítványok, szövetkezetek, társasházak, köztestületek (például kamarák) és egyéb szervezetek működésének kereteit jelöli ki a veszélyhelyzet idejére. Az összefoglaló a 2020. április 11-én hatályba lépett Rendelet 1-8. §-it fedi le.

A Rendelet meglehetősen szövevényes, utalásokkal teletűzdelt szabályozási logikájának lényege leegyszerűsítve az - szögezi le az elemzés szerzője -, hogy először el kell dönteni, hogy a jogi személyek döntéshozó szerve (taggyűlés, közgyűlés, egyedüli tag stb.) képes-e meghozni a hatáskörébe tartozó döntéseket a fennálló körülmények között, majd - ennek hiánya esetére - szabályozza a menedzsment kibővített döntéshozatali lehetőségeit.

Az összefoglasló elemzés a következő főbb pontok mentén ad sillabuszt az értelmezéshez:

  1. A kijárási korlátozások betartása. E térenelső lépésként azt vizsgálja, hogy a döntéshozó szerv a kijárási korlátozásra vonatkozó előírások betartása mellett akadályozott vagy sem a döntéshozatalban.
  2. További -technikai és egyéb objektív -feltételeket részletezi a továbbiakban. Amennyiben a kijárási korlátozások betartásával nem lehet biztosítani a döntéshozó szerv személyes ülésezését, ebben az esetben tilos a tagok személyes összeülése(akkor is, ha az ülést korábban összehívták). Erre az esetre a Rendelet az alábbi lehetőségeket biztosítja a jogi személyek döntéshozatali szervei számára:(i) elektronikus hírközlő eszköz útján tartandó ülés, vagy(ii) ülés tartása nélküli határozathozatal (ún. levélszavazás). - emeli ki az Összefoglaló.
  3. A menedzsment döntési hatásköre tisztázása vonatkozásában egyebek mellett rámutat: arra az esetre, ha a döntéshozatali szerv működésének feltételei a fentiek szerint nem állnak fenn, a Rendelet a döntéshozó szerv hatáskörébe tartozó egyes halaszthatatlan kérdésekben való döntési jogköröket a menedzsmentre ruházza.
  4. Az egyéb testületi szervekegyszerűsített működése vonatkozásában kiemeli: a jogi személyek egyéb testületi szervei –erre vonatkozó korábban szabályozott eljárásrend hiányában is –ülésezhetnek:(i) elektronikus eszköz igénybevételével, vagy(ii) más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevételével, vagy(iii) írásbeli egyeztetést is folytathatnak, akár e-mailes levelezéssel is,és döntéseiket írásban is meghozhatják.
  5. Általános könnyítés -elektronikus írásbeli nyilatkozatok fejezetben egyebek mellett arra hívja fel a figyelmet, hogy a Rendelet igyekszik gördülékenyebbé tenni a jogi személyek működését, és az alábbi két esetkörben elektronikus írásbeli nyilatkozatnak ismeri el az e-mailben küldött jognyilatkozatokat is.
  6. Egyéb rendelkezések tekintetébenaz Összefoglaló kiemeli: a Rendelet biztosítja a folyamatos működéslehetőségét arra az esetre is, ha a veszélyhelyzet ideje alatt a testületi szerv tagjainak száma a törvényben vagy a létesítő okiratban meghatározott minimum alá esne, vagy egyébként valamelyik tag a koronavírus-járvány miatt nem tudja ellátni a feladatát, legvégső esetben akár egyetlen megmaradt taggal is lehet biztosítani ezen szervek működését.

Összességében a szerző , dr. Molnár Adél megállapítja: a Rendelet a fenti általános szabályokon túl további részletszabályokat állapít meg a nyilvánosan működő részvénytársaságok, társasházak, köztestületek működésére. A tőzsdei cégek tekintetében a fent ismertetett szabályok egy része nem alkalmazható, ezeket sajátos szabályokkal pótolja a Rendelet. A Rendelet tehát megteremti a jelenlegi helyzetben a jogi személyek gördülékeny működésének keretfeltételeit, azonban a jogszabályoknak megfelelő döntéshozatal a megszokottnál is több gondosságot vár el a döntéshozó szervektől és a menedzsmenttől.

A terjedelmes értelmező Össszefoglalás teljes egészében ide kattintva olvasható.

(Címfoto: Priya Mistry)