Börtönben
ülők és korábbi elítéltek indíthatnak eljárásokat az
államkincstár ellen, ha a kormány tényleg nem fizeti ki a nekik
jogerősen megítélt kártérítéseket.
A probléma úgy vetődött fel, hogy az igazságügyi tárca felfüggesztette a jogerősen megítélt börtönkártalanítások kifizetését Ezt viszont a politikusi önkény érvényre jutásának tartja a Magyar Helsinki Bizottság, olvasható a jogvédő szervezet január 15-én kiadott közleményében.
Ellentmondásos
az a kormányzati üzenet is -í rja értékelő cikkében a Népszava
-, hogy a civil szervezetek járják ki az elítélteknek a
kártérítést. Már csak azért is alaptalan vád, hogy
kártalanítási perek indítására biztatnák az elítélteket -
mondta a lapnak Zádori Zsolt, a Magyar Helsinki Bizottság
kommunikációs vezetője, mert épp a kormány döntése miatt 2017
óta nem léphetnek be a hazai börtönök területére civil
szervezetek munkatársai sem magukban, sem ügyvédek oldalán.
A
hazai kártalanítások rendszerének kidolgozására és a
börtönviszonyok javítására az Emberi Jogok Európai Bíróságának
(EJEB) egy 2015-ben hozott döntése kényszerítette Magyarországot
– emlékeztet a napilap. A 2011-től indított egyéni beadványok
sikere után ekkor hat eljárást vontak össze egy úgynevezett
pilot-perben, s az elítéltek közül háromnak a képviseletét az
MHB ügyvédei látták el, de azóta ilyen ügyben nem fordultak a
strasbourgi szervezethez, magyar bíróságokhoz is ritkán –
sorolta a mostani támadás hátterét Zádori Zsolt. Hozzátette,
hogy ha a dr. Varga Judit igazságügyi miniszter által
beharangozott tavaszi törvénymódosítások eltörlik a
magyarországi jogorvoslat lehetőségét a hazai börtönök
túlzsúfoltsága következtében elszenvedett megalázó vagy
embertelen bánásmód miatt, akkor az elítéltek ismét tömegesen
fordulnak majd a strasbourgi bírósághoz, ahol legalább ötször
akkora kártalanítást szoktak megítélni, mint a magyar
bíróságokon, a változás tehát sokba kerülne az országnak.
A bírósági rendszer átalakítását készítenék elő?
Amióta
a miniszterelnök az egy hete megtartott nemzetközi
sajtótájékoztatóján bejelentette, sérti az emberek
igazságérzetét a „börtönbiznisz” - utal a sajtóértékelés
a viszzhangokra -, naponta hangzik el, hogy tizenkétezer ilyen pert
indítottak a kormány ellen, a megítélt kártalanítás összege
majdnem eléri a tízmilliárd forintot. Az emberek igazságérzetével
ellentétes bírói gyakorlat burkolt kritikája sokak szerint a
bírósági rendszer átalakítását készíti elő.
A "dörzsölt ügyvédek" is megkapják a magukét...
A
támadásból jócskán kijutott a kártalanítási perekben
közreműködő ügyvédeknek is. A
kormányoldal szimpatizáns források gyakorta hangoztatják, hogy „börtönben ülő bűnözők dörzsölt
ügyvédei” tömik a zsebüket, „az állam ellen indított
perekkel vagyonokat keresnek”.
Munkájuk teljesen törvényes
Dr. Bánáti János, a Magyar
Ügyvédi Kamara elnöke szerint ezek a kijelentések pocskondiázzák
az ügyvédi hivatást, holott az ilyen ügyeket vállaló jogászok
munkája teljesen törvényes. Kijelentette, uniós tagként be kell
tartanunk a börtönviszonyokról szóló közösségi szabályokat,
amelyek alapján megszületett a büntetés-végrehajtási törvény
2017-től hatályos módosítása. Ez még azt is megmondja, hogy a
fogvatartottak és elítéltek egy napra 1200-1600 forint közötti
kártalanítási összeget kaphatnak, ha a körülményeik nagyon
rosszak.
