Mikor kezdték az ügyvédkedést,
melyik városban dolgoznak, és azt megelőzően mivel foglalkoztak?
Dr. Csonka Nikolett: 2020 júniusa óta vagyok ügyvéd, azóta és jelenleg is Oroszlányban van az irodám. Mindezek előtt Budapesten dolgoztam ügyvédjelöltként és aztán jogi előadóként versenyszférában.
Dr. Viczena Viktória: 2020. januárjában vett fel tagjai közé ügyvédként a KEM Ügyvédi Kamara, ezen időponttól kezdődően gyakorlom az ügyvédi hivatást tatabányai székhellyel. Korábban Budapest Főváros Kormányhivatala Jogi Osztályán dolgoztam jogtanácsosként, ahol főleg szerződések és más okiratok szerkesztésével foglalkoztam, valamint közigazgatási perekben láttam el a hivatal képviseletét.
Dr. Szász Daniella: Az ügyvédi
tevékenységet 1 évvel ezelőtt kezdtem meg Tatabányán,
szerencsére az irodám csak egy emelettel van feljebb attól az
ügyvédi irodától, ahol a jelölti éveimet is töltöttem.
Milyen reményekkel indultak, és
milyennek látják a helyzetet jelenleg?
CS .N: Mint
minden vállalkozás, az ügyvédi hivatás elkezdése is mélyvíz.
Persze az ember mindent – legalábbis azt gondolja mindent –
megtanul az iskolapadban, de az Élet tartogat meglepetéseket. Éppen
ezért türelemmel és alázattal kezdtem neki a munkához és ezt a
mentalitást, a folyamatos tanulás szükségességét fenntartom,
ami rutinosságot, magabiztosságot és ügyfeleim elégedettségét
eredményezi. Jelenleg úgy érzem, az ügyvédi pályafutásom
előremutató, folyamatosan fejlődő tendenciát mutat.
V. V: Alapvetően nem érzek különbséget
az induláskori és a jelenlegi elvárásaim, reményeim között. A
munka terén mindig reálisan láttam a lehetőségeket, előnyöket,
úgy mint az önállóság, rugalmas időbeosztás, illetve az
akadályokat, hátrányokat, mint például a szakma telítettsége,
a csökkent mértékű pénzügyi stabilitás és kiszámíthatóság.
Kétségtelen azonban, hogy a koronavírus járvány miatt jelentősen
átalakult a mindennapi élet, és ez sok esetben átgondolásra
sarkallja az embert a munkaszervezés és a jövőbeli tervek
tekintetében is. Szerencsére úgy érzem, hogy az ügyvédi
szolgáltatásokra a járvány ellenére is változatlanul igény
van, de a kapcsolatépítés nehezebbé vált. Ez az időszak
véleményem szerint nem a pályakezdő ügyvédeknek és az
ügyfélkör kiépítésének kedvez.
SZ .D:
Az ügyvédi esküt nem sokkal az
első korlátozásokat követően tettem le, így ez jelentősen
növelte az indulással kapcsolatos izgalmakat. Mint minden új
vállalkozás kezdésekor, bennem is rengeteg kérdés volt, és
persze féltem is: vajon sikerül majd? Önállaóan helyt tudok majd
állni? Milyen lesz az első pár hónap, év; vajon lesznek
ügyfeleim? Szerencsére sok kolléga állt és áll mellettem a mai
napig, akik segítenek, bátorítanak egy-egy jó szóval, vagy akár
jogi megoldással is. Már a jelölti éveim alatt is
megtapasztalhattam, hogy milyen erős az összetartás a helybeli
kollégák között, és jó látni, hogy ezek a kapcsolatok
évről-évre csak erősebbek és jobbak
Milyen
hatással volt a COVID a munkájára?
CS. N: Gyakorlati éveimre legnagyobb
hatást gyakorolt Mentorom mottója: az esélyért mindig küzdeni
kell! Nos, a koronavírus kihívásokkal teli küzdőteret teremtett.
Mint minden ágazatban, ügyvédként is tapasztalható a pandémia
negatív hatása: az iroda és eszközei állandó fertőtlenítése
ellenére az ügyfelek bizonytalansága, a nem határidős ügyvédi
megbízások elhalasztása megfigyelhető. A kapcsolattartás
nehezebbé vált, ezzel együtt azonban számos elektronikus
megoldást sajátítottunk el. A klasszikus jogászi munka
tekintetében a sokszor napi szinten változó jogszabályok nyomon
követése, a napra készség igényel több figyelmet.
V. V: Pont akkor kezdtem el az
ügyvédkedést, amikor a járvány első hulláma elérte Európát,
és azóta is csak hullámok között élünk és dolgozunk. Az
egészség mindennél fontosabb, így érthető módon lecsökkent a
személyes érintkezések, a társasági, közösségi események,
rendezvények száma, ezáltal pedig a kapcsolatteremtési
lehetőségek is beszűkültek. Az elmúlt több, mint 1 év nem az
ismerkedés időszaka, így nem könnyű a praxis kiépítése, de
annak fenntartása sem. Miután büntető ügyekkel nem foglalkozom,
a büntetőeljárások során szükségszerűen kialakuló
kapcsolatok sem érintenek. Talán esetemben plusz nehezítő
körülményként említhető az érvényesülés tekintetében, hogy
egészen 2020-ig Budapesten dolgoztam, a megyében újnak számítok
a jogászok között, de úgy gondolom, hogy ez a hátrány idővel
behozható.
SZ. D:
Olyan kérdésekre vártak és várnak választ akár a mai napig is,
amikkel előtte nem kellett foglalkoznom, hiszen a járvány és az
erre reagáló intézkedések számos új helyzetet és megoldandó
problémát szültek. Rengeteg munkáltató és munkavállaló keres
fel pl., hogy az ún. "home office" mit jelent a
munkaviszonyra nézve, mit lehet tenni, ha a munkakör jellegéből
adódóan nem megoldható az otthoni munkavégzés, vagy éppen a
korlátozások miatt a munkavállaló egyáltalán nem tud munkát
végezni sem otthonról, sem a munkahelyén. Persze minden ügy más
és más, ezért mindig hangsúlyozom, hogy az egyedi helyzetek
általában egyedi megoldást is igényelnek, ezért a problémák
felmerülésekor mindenképpen javaslok egy ügyvéddel történő
konzultációt.
Hogyan látják a jövőjüket az
ügyvédi pályán?
CS. N: Én azt gondolom, hogy minden
helyzetben meg kell látni a jót. A jelenlegi kihívások
hosszútávon – főként, hogy kezdő ügyvédként rögtön egy
világjárvány mellékhatásaival kézenfogva kezdtem dolgozni –
az előnyömre válnak: az ember megtanul minden helyzetre alternatív
megoldást keresni, célorientáltabbá válik. Mindezzel együtt
hivatásom jövőjét koronavírusmentesen, nyugodtabb és
kiszámíthatóbb környezetben, ám a múlt tapasztalatai miatt
talpraesetten és motiváltan képzelem. Fiatalkori álmom volt, hogy
ügyvéd legyek, így a pályán maradáshoz kétség sem férhet.
V. V: Korábban a teljes önállóság
híve voltam, ma már sokkal inkább a társas együttműködési
formákban látok potenciált. Úgy gondolom, hogy ha az ember talál
olyan kollégát/kollégákat, akivel/akikkel hasonló a
gondolkodásmódjuk és a hozzáállásuk, vagy éppen jól
kiegészítik egymást, akkor az együttműködéssel a jogkeresők
igényeit sokkal szélesebb körben és hatékonyabban lehet
kiszolgálni. Nem mellesleg az ilyen kapcsolatok a személyiséget és
a kommunikációs képességeket is fejlesztik, tágítják a
látókört, teret engednek a közös gondolkodásnak és az
innovatív ötletnek, továbbá hozzájárulnak az interaktív,
komplex problémakezeléshez és megoldáshoz.
SZ. D:
Csak remélni tudom, hogy idővel felérek azokhoz, akik előttem
példaképként vannak jelen. Szeretnék minél többféle üggyel
foglalkozni, és minél nagyobb gyakorlatra és tapasztalatra szert
tenni. Szeretném, ha évek múltán is a kezdeti motivációval,
lendülettel és lelkesedéssel tudnám képviselni az ügyfeleimet.
Milyen érdekesebb ügyekkel
foglalkoztak, foglalkoznak?
CS. N: Az „érdekes ügy” szubjektív
fogalom. Számomra volt már érdekes egy ügy, mert még csak
törvényjavaslati státuszban álló szabályokkal kellett
foglalkoznom, de ugyanígy izgalmas tud lenni egy soktanús
ellentmondásos tárgyalás is, vagy csak szimplán azért mert
bagatellnek tűnő problémára igenis kormányrendeletet találok
megoldásnak. Szeretem a kihívást jelentő olyan megbízásokat,
amelyekben más szakmák tudásanyagára is szükségem van: így
például egy autóbalesetből eredő kártérítésnél nemcsak a
szűken vett polgári jog szabályait, hanem orvosszakértői és
műszaki szakértői szempontokat is vizsgálni, esetenként
tárgyaláson meghallgatni szükséges.
V. V: Erre a kérdésre nehéz választ
adni, egyrészt mert sok esetben nem könnyű úgy elmesélni egy
ügyet, hogy az az ügyvédi titoktartási kötelezettség megtartása
mellett is érdekesnek tűnjön, másrészt egy ügy sok minden miatt
lehet érdekes. Van, hogy maga az ügy tárgya érdekes, van, hogy a
benne rejlő jogi probléma, előfordul, hogy az Ügyfél vagy az
üggyel érintettek személye/személyisége teszi érdekessé az
esetet, és van amikor az ügy/ügylet kihatásai, következményei
nem szokványosak. Ebből adódóan egy „száraz” jogszabályi
rendelkezés is lehet érdekes, ha azt jogalkalmazói szemmel
vizsgáljuk. A veszélyhelyzeti rendelkezések között is
felfedezhető volt jó pár olyan, amely az értelmezése kapcsán
mutatkozó eltérések miatt vált érdekessé, ugyanis máshogy
értelmezte az érintetti kör, a jogalkalmazó és adott esetben a
jogalkotó.
SZ. D:
Természetesen részletekbe nem bocsátkozhatom, de a számomra
legérdekesebb ügyeim egyike egy vitás és igen bonyolult hagyatéki
eljárás, de minden ügy egyedi, nincsenek sémák, hiszen pl. két
szülői felügyelettel kapcsolatos ügy is teljesen más. Érdekes a
munkánk abból a szempontból is, hogy egy elsőre egyszerűnek tűnő
ügy is szolgálhat meglepetésekkel, és tartogathat váratlan
fordulatokat. Nem szabad elfelejteni, hogy minden ügy mögött
emberek vannak, akiknek az életére a mi munkánk és segítségünk
kihatással van.
Végül miért tartják fontosnak ügyvédhez fordulni jogi kérdésekben, például okiratszerkesztések kapcsán?
CS. N: Az ügyfeleimen két indokot látok: bizalom és nyugalom. E két dolog teremti meg az én felelősségemet, ugyanis életünk szinte minden mozzanatát jogi előírások szabályozzák. Amikor ezek a mozzanatok kimagaslóbb ügyletekhez kötődnek, akkor válik igazán fontossá, hogy szakmailag hozzáértő, azaz ügyvéd tanácsára cselekedjünk, vagy bízzuk meg egyes cselekmények elvégzésével. Én akkor végzem jól a munkám, amikor az ügyfél aggodalmaktól mentesen, bizalommal mosolyogva búcsúzik az ajtóban.
V.V: Ugyanazért, amiért szervízbe
visszük az autónkat, ha elromlik, vagy fodrásszal vágatjuk a
hajunkat. Lehet, hogy költségesebb, lehet, hogy magunk is meg
tudjuk csinálni, de csekély kivételtől eltekintve a szakmabeliek
sokkal jobban értenek hozzá, hiszen ezt tanulták, ezt gyakorolják
nap mint nap. Én úgy gondolom sokkal jobb a problémát megelőzni,
mint később azt kezelni, és az esetleges károkat és hátrányokat
elszenvedni. Sokszor az emberek csak akkor fordulnak ügyvédhez, ha
már „ég a ház”. Az előrelátó gondolkodásmód sok nyűgtől
és tehertől megkíméli az embert, emellett az esetek többségében
kevesebb energiát és időt vesz igénybe és kisebb a
költségvonzata is. Az ügyvéd sem varázsló, így javasolt
legalább a nem mindennapi, nem szokványos ügyletek tekintetében
mérlegelni az ügyvédi közreműködés, segítség igénybevételét
már az elgondolás szakaszában, mert ezzel elkerülhetőbbé válik
a későbbi veszteség és a vele járó stressz is.
SZ. D: Úgy gondolom, számos problémát előzne meg, ha az emberek már eleve ügyvéd segítségével próbálnának meg szerződést készíteni, vagy a jogvitáikat megoldani. Az ügyvéd ugyanis minden alkalommal tájékoztatja a feleket arról, hogy milyen jogaik és kötelezettségeik vannak egy-egy jogviszonyban, az egyes magatartásoknak milyen következményei lehetnek. Az ügyvédi tanácsadás elmulasztása sokszor hátrányosabb helyzetbe hozza az ügyfelet, mert sajnos vannak olyan esetek, amikor már az egyes problémák vagy jogviták megoldása lehetetlen, vagy aránytalanul magas költséggel járna. Úgy vélem, ha az ember már előre ügyvédhez fordul, azzal nem csak anyagilag járhat jobban, de biztosabb lehet benne, hogy az ügye eredményesen, az elvárásainak megfelelően zárul majd.
(Címfotó: illusztráció, Gettyimages)