A cégekre és a dolgozókra bízták a keretek kialakítását
A home office törvényként emlegetett jogszabályt még
szeptemberre ígérték: ez számos kérdést tisztázott volna az
eddig nem különösebben szabályozott területen. Végül csak a
második hullám közepén, novemberben született meg egy, a
veszélyhelyzet idejére vonatkozó átmeneti rendelkezés. Ez
lényegében a cégekre és a dolgozókra bízza a keretek
kialakítását, miután rögzíti, hogy a munkáltatók és a
munkavállalók A munka törvénykönyvétől (Mt.) eltérően
állapodhatnak meg a távmunkáról. Lehetőséget ad továbbá arra
is a cégeknek, hogy ne kelljen ellenőrizniük az otthoni
munkakörülmények és a munkaeszközök biztonságos voltát –
írta a Népszava.
Tisztázatlan részletkérdések - Adómentes munkáltatói hozzájárulás adható
A járvány magyarországi megjelenése óta egy év telt el, a
harmadik hullámban ismét dolgozók tízezrei végzik munkájukat
otthonról, de még mindig csak ez az átmeneti szabályozás van
érvényben. Ez továbbra sem tisztázza, ki a felelős egy esetleges
munkabalesetért, ha az a dolgozó otthonában, munkaidőben
történik. Nem foglalkozik adatvédelmi kérdésekkel sem, pedig
számos vállalkozásnál érzékeny céges adatokkal dolgoznak. A
jogszabály azt ugyanakkor lehetővé teszi, hogy a munkáltató
távmunkavégzés esetén adómentesen hozzájáruljon a dolgozó
kiadásaihoz. Ennek mértéke havonta legfeljebb a minimálbér 10
százaléka lehet, vagyis jelenleg 16 700 forint.
Ez a rezsihozzájárulás azonban csak adható, nem kötelező. Nem
is nagyon adják a munkáltatók: legföljebb ott járulnak hozzá az
otthoni munkavégzés költségeihez, ahol eddigi is jellemző volt a
távmunka, például az IT-szektorban – mondta a Népszavának
Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ)
elnöke. Ahol viszont eddig nem volt gyakorlat a home office, ott
anyagi támogatást sem adnak hozzá, és jellemzően a kereteket sem
rögzítik. Kordás László szerint a cégek vagy nincsenek
tisztában a lehetőséggel, vagy nem akarnak egy új problémát a
nyakukba venni, és esetleg egy olyan juttatást biztosítani, amit
majd később visszavennének. A dolgozók pedig egyelőre örülnek,
hogy otthonról dolgozhatnak, tudnak vigyázni a gyerekekre, ezért
nem nagyon követelik a rezsihozzájárulást.
A közszférában a legkaotikusabb a helyzet
A szakszervezeti vezető úgy látja: a home office-helyzet a
közszférában a legkaotikusabb. Míg a versenyszférában a cégek
egy részénél már volt példa korábban is a távmunkára, vagy a
kollektív szerződés is foglalkozik vele, addig a közszférában
eddig az emlegetése is tilos volt – utalt Kordás László arra,
hogy egy nyári felvétel szerint Szijjártó Péter külügyminiszter
lényegében kirúgással fenyegette azokat a minisztériumi
dolgozókat, akik a járványhelyzetben home office-ban szerettek
volna dolgozni. Korábban voltak is olyan hírek, hogy az új törvény
a közszféra miatt késik, mert ott nem igazán támogatják a
távmunkát.
A védelmi intézkedések szigorításáról szóló márciusi kormányrendelet már úgy fogalmaz: „a közigazgatásban foglalkoztatott személyek a munkájukat a munkavégzés rendes helyétől eltérően, a lakó-, illetve tartózkodási helyükön, saját eszközeikkel végzik”. Kordás László szerint a kormányhivatalokból minden további nélkül egyszerűen csak hazaküldték a munkavállalókat, dolgozzanak otthonról. Ehhez legfeljebb azok kaptak eszközt, akik laptopon dolgoztak eddig, és azt haza tudták vinni. A rezsihozzájárulás pedig fel sem merül.
Ingoványos talaj, riaszt a sok "macera"
Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group adótanácsadási partnere úgy
véli: ingoványos talaj most az otthoni munkavégzés területe,
mert a jogi szabályozásának komoly gyakorlati hiányosságai
vannak. Mivel az őszre ígért home office törvény még nem
készült el, a munkaadók leginkább saját belátásuk szerint
cselekszenek. A szakértő tapasztalatai szerint sem túl jellemző a
rezsihozzájárulás; tízből talán, ha két cég biztosítja.
Ennek fő gátja, hogy ahhoz módosítani kellene a
munkaszerződéseket. A rendelet szerint ugyanis "a
munkaszerződésében foglaltak szerint távmunkavégzés keretében
munkát végző munkavállalónak" nyújtható az adómentes
támogatás – mondja Bagdi Lajos. Ez azonban egy újabb "macerát"
jelentene a cégeknek, ezért inkább fel sem ajánlják.
Bagdi Lajos arra is felhívta a figyelmet, hogy amikor valaki egyik
nap az irodában, másik nap otthonról dolgozik, az az Mt. szerint
nem távmunka, hiszen az kizárólag otthonról történik. Éppen
ezen módosít a veszélyhelyzet idején hatályos rendelet azzal,
hogy ettől eltérő eseteket is a távmunka szabályai alá
vonhatnak a felek.
Nem kell a munkaszerződést módosítani, nem jár a rezsihozzájárulás, a munkáltatónak kell gondoskodnia a munkaeszközökről
A most jellemző home office gyakorlatot tehát nem szabályozza az Mt., emiatt viszont nem is kell a munkaszerződést módosítani, de nem jár a rezsihozzájárulás sem – véli a szakértő. Hangsúlyozta: mindkét esetben a munkáltatónak kell ugyanakkor gondoskodnia a munkavégzéshez szükséges eszközökről. Neki kellene megbizonyosodnia arról is, hogy a munkavégzés során használt érzékeny adatok ne kerülhessenek illetéktelen kezekbe: például vírusírtók, tűzfal telepítésével. Rögzíteni kellene azt is, milyen dokumentumokat vittek haza munkájukhoz a dolgozók, és azok mikor és milyen formában kerültek vissza a céghez. Mindez azonban a gyakorlatban nem igazán valósul meg. Bagdi Lajos megjegyezte: a home office kérdése a környező országokban sincs igazán jól szabályozva, miközben komoly igény lenne rá.
