2020-ban összesen 7431 közbeszerzési eljárást folytattak le Magyarországon, ami mintegy 25 százalékos visszaesés az előző évhez képest. A közbeszerzések összértéke ugyanakkor csak 5 százalékkal csökkent tavaly, csaknem 3264 milliárd forintot ért el, míg 2019-ben 3430 milliárd forint volt - derül ki a hatóság február 10-i gyorsjelentéséből.

Az utolsó negyedévben felpörögtek a közcélú beruházások és beszerzések, így tavaly is jelentősen meghaladta a 3000 milliárd forintot a közbeszerzési eljárásokon keresztül a gazdaságba áramló forrás, amire most minden eddiginél nagyobb szüksége van a hazai vállalkozásoknak - fejtette ki a közleményben Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság elnöke.

A korábbiaknál intenzívebb versenyt mutatja, hogy az egyajánlatos eljárások értéke 18,4 százalékra csökkent az előző évi 20,9 százalékról az uniós eljá rásrendben, a nemzeti eljárásrendben pedig 9,2 százalékot tett ki, míg 2019-ben 12,2 százalékot.

A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások összértéke a nemzeti eljárásrendben 0,4 százalék volt tavaly a 2019-es 0,6 százalék után, míg az uniós eljárásrendben a megelőző évi 8,2 százalékról 2020-ban 3,5 százalékra csökkent az ilyen típusú eljárások részaránya az értéket tekintve.

A fokozott versenyt jelzi az is, hogy míg 2019-ben átlagosan 5,2 ajánlat érkezett egy-egy közbeszerzési felhívásra, addig 2020-ban 6,7 - közölte a Közbeszerzési Hatóság.

A koronavírus-járvány okozta negatív gazdasági hatás a hazai kkv-szektort is érintette, ami a nyertes kis- és középvállalkozásokat érintő közbeszerzések számában és értékében is megmutatkozott, de a nyertes kkv-t tartalmazó közbeszerzések arányait tekintve nem volt visszaesés a korábbi évekhez képest. Tavaly minden eredményesen lefolytatott 100 közbeszerzési eljárásból 84-et kkv-k nyertek, és minden közbeszerzésben elköltött 100 forintból 56-ot a kkv-k vittek.

A hatóság jelezte azt is, hogy európai uniós összehasonlításban magas a magyar közbeszerzések átláthatósága. Az Európai Bizottság 2019-re vonatkozó eredménytáblája szerint Magyarország ebből a szempontból az Európai Unió élvonalába tartozik, 98 százalékos a közbeszerzési eljárással kapcsolatos információk átláthatósága, ezzel olyan országokat előzve meg jelentősen, mint Ausztria, Belgium vagy Csehország.

A Közbeszerzési Hatóság keretében, de tőle függetlenül működő Közbeszerzési Döntőbizottság tavaly 560 jogorvoslati eljárást indított el - ebből 67 jelenleg is folyamatban van -, és csaknem 520 millió forint bírságot szabott ki.

A jogszerűség biztosítása érdekében a Közbeszerzési Hatóság tavaly szeptemberben anonim információs csatornát indított el, ez lehetőséget biztosít arra, hogy a hatóság munkatársaival bárki név nélkül osszon meg információkat vélt vagy valós közbeszerzési jogsértésekről.

Lényeges változások jönnek: a kormány átalakította a közbeszerzési piacot

A kormány a Magyar Közlönyben megjelent február 9-i – néhány rendelkezés kivételével azonnali hatállyal életbe lépő – rendeletével egyik napról a másikra megváltoztatta a közbeszerzési piac szabályozását.

Hamarosan kiírnak majd egy közbeszerzést, amellyel gyakorlatilag felosztják a teljes piacot néhány nagyobb cég között,

a jövőben csak ezen vállalkozások végezhetik az állami intézmények, szervezetek és cégek közbeszerzéseinek levonyolítását.

Akik így kikerülnek a körbő - összegzi a fejleményeket az index.hu -, azoknak sok választásuk nem marad: vagy bedolgoznak majd valamelyik nagy nyertes cég alá (amennyiben erre lesz fogadókészség), vagy nézhetnek más munkák után.

A 444 cikkében arra hívja fel a figyelmet, hogy

a rendelet értelmében a közbeszerzési szakértők a jövőben csak olyanokkal szerződhetnek, akikkel előzetesen az állam központosított keretszerződést kötött. Az ilyen közbeszerzésekkel járó munka mennyisége alapján a kormánnyal keretszerződést kötő szerencsés szakértők csak alvállalkozók segítségével tudják majd ellátni a feladatot, azaz a kormány beiktatott egy olyan lépcsőt a rendszerbe, amin a kiválasztott kevesek lényegében csak jutalékot szednek be.

Ezzel a cikk szerint egyrészt drágul, másrészt központilag ellenőrizhetőbbé, irányíthatóbbá válik a rendszer.

A jövőben akár négy évre előre keretszerződést köthetnek a kiválasztott kevesekkel a kizárólag az állami szektor közbeszerzéseinek lebonyolítására – éppen annak az évnek az elején, amikor is elindul az Európai Unió új költségvetési ciklusa. Ezeket a közbeszerzéseket pedig már a kiválasztott néhány cég bonyolíthatja majd.

Zavar egy Reuters-közlemény körül

Mindezenközben nem kis kavarodást keltett a Reuters hírügynökségtől származó - a hvg.hu által is közzétett - közlemény. E szerint az Európai Unió a közbeszerzési törvények szigorítására szólította fel Magyarországot a rendszerszintű csalások visszaszorítása érdekében.

A Reuters állítása szerint a birtokába került dokumentumok alapján a magyar kormánynak még azelőtt módosítani kellene a törvényeken, mielőtt Magyarország számára is hozzáférhetővé válik a koronavírus-járvány miatt létrehozott 750 milliárd eurós helyreállítás alap. A Reuters szerinti, január 26-i bizottsági dokumentumban szerepelnek Orbán Viktor miniszterelnök kormányától megkövetelt konkrét jogi változások is, ami az adatok átláthatóságának javítására, a közbeszerzési folyamat nyíltabbá és igazságosabbá tételére szólítja fel a tagállamokat, köztük hazánkat is.

A gyakorlatban nem kielégítő a közbeszerzési verseny, ez pedig összefügg a szisztematikus szabálytalanságokkal, melyek az EU történetének legkomolyabb pénzügyi korrekcióihoz vezettek 2019-ben – olvasható a Reuters szerint az EU által megküldött levélben.

A Reuters felidézte, hogy az OLAF tavalyi vizsgálata szerint Magyarországon 2015 és 2019 között a pályáztatott EU-s pénzek négy százalékánál találtak szabálytalanságokat. Az EU-s átlag 0.36 százalék, a második legrosszabb arány pedig Szlovákiában van, ott 0.53 százalék.

A Reuters eredeti jelentése szerint - fűzött később magyarázatot a közlemény körül kialakult helyzethez a neves hírügynökség - az EU Bizottsága azzal kapcsolatban fogalmazta meg a kérését, hogy már folynak a tárgyalások a 27 tagállammal a helyreállítási alapból majdan érkező összegek elköltésére vonatkozó tervekről. Az összesen 750 milliárd eurós alapból a jelen tervek szerint még az idén elkezdik folyósítani a támogatásokat a gazdaság újraindítására.

Állítása szerint a Reuters betekintést nyert a bizottság egy belső dokumentumába, amelyben egyebek mellett az állt, hogy Magyarországon „a legfelső szinten mutatkozik ellenállás” azzal szemben, hogy átdolgozzák a szabályozást, ami „rendszerszerű szabálytalanságokhoz és túlárazáshoz vezetett”. Idézte a Reuters Kovács Zoltán szóvivőt, aki a Twitteren szögezte le: „Fake news, hogy az EU Bizottsága kérte volna a magyar kormányt a közbeszerzési törvény módosítására: a kormány nem kapott semmiféle felkérést a bizottságtól, sem hivatalost, sem informálist”. Kovács Zoltán azt is hozzátette: Budapest kérte, hogy „a bizottság cáfolja ezeket az alaptalan állításokat”.

A brit hírügynökség újra megerősítette, hogy betekinthetett a bizalmas dokumentumba, s azt is megismételte az OLAFtavalyi vizsgálatával kapcsolatos értesüléseit is.

Dr. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter február 9-én álhírnek nevezte az értesülést, mondván, hogy a kormány semmilyen megkeresést nem kapott Brüsszeltől a közbeszerzési törvény ügyében. A Miniszterelnökség vezetője hozzátette: a kormány folyamatosan egyeztet a bizottsággal a helyreállítási alapról és a következő hétéves költségvetésről, Ágostházy Szabolcs európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkár jelenleg is Brüsszelben tárgyal.

A miniszter azt mondta, a kormány elvárja az Európai Bizottságtól, hogy teremtsen tiszta helyzetet, és azonnal cáfolja a megjelent felvetéseket, mert az ilyen jellegű álhírek aláássák és veszélyeztetik a saját forrásokkal kapcsolatos határozat ratifikációjához szükséges közbizalmat.

Az EU: no comment

Az Európai Bizottság nem kommentálja a sajtóban megjelent szivárogtatásokat

– reagált az unió döntéshozó szerve a Magyar Nemzetnek a Reuters hírügynökség értesüléséről szóló megkeresésére.

A gazdaság újjáépítését célzó pénzek folyósításához a tagállamoknak saját, finanszírozási célokat is tartalmazó helyreállítási tervet kell készíteniük, ami még folyamatban van, legkésőbb áprilisban kell a végleges terveket elküldeni az EB-nek. Ezt követi a tervek bizottság általi kiértékelése, és a várakozások szerint még a portugál EU-elnökség idején döntés születik a támogatások első részleteinek folyósításáról – írta a Magyar Nemzet. Éppen ezért a lapnak küldött válaszában az EB hangsúlyozta: még egyeztetés folyik a tagállamokkal a helyreállítási tervekről, és nem tart ott, hogy hivatalos véleményt mondjon a tervezetekről, sőt, amúgy se mond véleményt a nem végleges dokumentumokról. A biztosi terület mindenesetre hozzátette:

a tagállamoknak természetesen mindenkor követniük kell a korrupció, a csalás, illetve az összeférhetetlenség elleni küzdelemről szóló uniós és nemzeti előírásokat.

(Címfoto: Thomas Jackson/Getty Images)