Titkos ügyekben elrendelt kereséseket a felderítés eredményessége érdekében nem tesz közzé a hatóság – írta a Magyar Nemzet.

A körözésnél megkülönböztetik a veszélyes, fegyveres bűnözőket, akiknél elfogásuk esetén támadásra is lehet számítani. A körözöttek tíz százaléka nő, akiket legtöbbször nem erőszakos, hanem vagyon elleni bűncselekmények miatt keresnek.

Körözést nemcsak a rendőrség rendelhet el, a bíróság is köröztethet vádlottat, ha az nem jelenik meg egy büntetőper tárgyalásán, de köröztethet a Büntetés-végrehajtás is, ha valaki nem vonul be időre a számára kijelölt börtönbe jogerős szabadságvesztése letöltésére. Körözést rendelhet el továbbá nyomozó hatóság képviselőjeként a nyomozó ügyész és a Nemzeti Adó-és Vámhivatal is, de azok a szabálysértők is felkerülnek a listára, akik nem fizették be az ellenük kiszabott pénzbírságot, amit a bíróság emiatt elzárásra változtatott.

A személykörözési lista mellett létezik az eltűnt embereket kereső adatbázis is, jelenleg 2143 polgár szerepel rajta. Dr. Horváth László budapesti ügyvéd a Magyar Nemzetnek elmondta, ha az eltűntként keresett polgár betöltötte a 18. életévét és nem áll gondnokság alatt, akkor megtalálása esetén a rendőrség még biztonsági intézkedést sem hozhat ellene, mint például egy gyermek esetében, hogy a szülők megérkezéséig visszatartja.

A jogász hozzátette, ha az eltűntként keresett polgár arról nyilatkozik, az eltűnését bejelentő rokonnak nem kívánja megadni tartózkodási helyét, akkor a rendőrség csak annyit tehet, értesíti a hozzátartozókat, szerettük él, egészséges, de személyiségi jogainak tiszteletbe tartása alapján minden egyéb információ zárt adatnak minősül.

Nem megy ritkaságszámba, hogy egy bűnözésből élő gyanúsított ellen több elfogatóparancs is érvényben van. A legtöbb körözést az ország különböző helyein, sorozatban elkövetett bűncselekmények elkövetői, betörők, csalók gyűjtik be.

A jogerősen elítélt körözöttek elfogásuk után azonnal megkezdik büntetésük letöltését, a többiek sorsáról a körözést elrendelő hatóság illetékese dönt. A pénzbüntetésre ítélteknek lehetőségük van arra, hogy lebukásuk után, ha rokonaik kifizetik a bírságot és bemutatják ennek hivatalos igazolását, akkor visszavonják a körözést.

A körözésekkel a rendőrkapitányságok, rendőrőrsök előadói, nyomozói foglalkoznak, napra készen ismerve a lakóhely szerint az illetékességi területükhöz tartozó keresettek listáját. A rendőrség elektronikus adatbázisában állandó frissítéssel elérhető az aktuális lista, amelyhez bármelyik járőr, nyomozó hozzáfér. A nagyobb rendőri egységeknek, megyei, kerületi kapitányságoknak vagy a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodájának vannak speciális, célkörözési csoportjai, akik a kiemelt, nagyobb fajsúlyú ügyek elkövetőinek kézre kerítésére összpontosítanak.

A “fejvadászok” általában egyszerre egy ügyre összpontosítanak, egy körözött korábbi életvitelét, kapcsolatait figyelik, keresik hol lakik, milyen járművel közlekedik, hol vásárolhat, hol megy orvoshoz, hová jár a gyermeke iskolába. A bűnözők is tudják, akikre egy célkörözési egység rááll, annak nincs esélye, ott előbb-utóbb véget ér a bujkálás. Ami egyébként rendkívül drága, a folyamatos költözködés, járműváltás, a hallgatás árának megfizetése nagyon sokba kerül, ebbe a legtöbb szökevény először bele sem gondol. A pénzhez viszont újabb jogsértést kell elkövetnie, újabb nyomot hagy maga után. Ebben a játszmában nem győzhet más, mint a rendőrség, csak a filmeken létezik tökéletesen elrejtőző bűnöző. A világ rendőri egységei ma már összehangolják a körözési listáikat is, amelyeken a keresett emberek mellett járművek, ellopott értéktárgyak, műkincsek is szerepelnek.

Egy körözés annak visszavonásáig érvényes, általában az elkövetett jogsértés elévülési idejéig (vagy a körözés alatt álló haláláig) tart. Kiemelt bűncselekmények esetében ez nyolc-húsz év is lehet, de a minősített emberöléseknél erre már nincs mód, a hatályos törvények szerint ennek a jogsértésnek nincs elévülési ideje, így 15-20 év bujkálás után is csattanhat a bilincs a körözött gyilkos csuklóján.

A rendőrkapitányságok rendszeresen hajtanak végre körözési akciókat. Ezeket akkor rendelik el, ha egy adott területen megnő az elfogatóparancsok száma, ilyenkor a teljes rendőri állomány, összehangoltan, egyszerre, általában kora hajnali órában végigjárja a területet, ellenőrizve a körözöttek lakcímeit is.