A Deloitte tapasztalatai szerint – írták közleményükben –
növekszik azon megkeresések száma, ahol arról érdeklődnek,
hogyan lehet megelőzni egy partner fizetésképtelenné válását,
és mit lehet tenni abban az esetben, ha ez mégis bekövetkezik. A
válasz a kockázatminimalizálás, amelyre ilyen helyzetben minden
vállalkozásnak fel kell készülnie, és amelyre több lehetőség
is van. Ezek közül az egyik legfontosabb a partner cégek
figyelemmel kísérése: a monitoring, és ezen alapuló megelőzés
a követelések prudens kezelésének célravezetőbb módja, mint
behajtás.
Bár az országok gyorsan reagáltak, a megtett lépések azonban
csak a válság rövidtávú hatásait orvosolták. Mivel azonban a
pandémia elhúzódik, ez hosszútávú terhet jelent a
vállalkozásoknak, amelyeknek így teljesen elmarad vagy jelentősen
csökken a befektetési hajlandósága - mondta dr. Harcos Mihály, a
Deloitte Legal peres csoportjának vezető ügyvédje.
Partner céggel kapcsolatban érdemes figyelni a cégnyilvántartásokat
és NAV-adatbázist. Fontos, hogy felszámolás, végrehajtás,
végelszámolás, kényszertörlés indult-e az érintett céggel
szemben, hogy a cégnyilvántartásban látható-e a tőkeleszállítás
kezdeményezése, hogy a NAV-adatbázisban változott-e az adós
státusza, ill., hogy az elévüléssel kell-e, és mikor kell
kalkulálni.
Jogutód nélküli megszűnés, pl. felszámolás esetén több
hitelezői igény jelentkezik, amelyeket rangsorolnak. Felszámoláskor
a követelések lejárttá válnak, törvény rendelkezik arról,
hogy minden követelés esedékes lesz: éppen ezért fontos
hitelezőként bejelentkezni. Hogy a fennálló igény teljesítésre
kerüljön, ahhoz két fontos határidőt kell szem előtt tartani:
ezek a 40 és 180 nap, az első és utolsó lehetőség, amíg igényt
lehet bejelenteni. A két határidő attól a dátumtól él, hogy
megjelenik a „felszámolás alatt” jelző az adós neve mellett.
A végelszámolás és kényszertörlés is jogutód nélküli
megszűnésnek minősül.
Nagy kockázata van a végrehajtásnak, bizonytalanná válhat
ugyanis az adós partnercég helyzete. Ilyen esetben nem tudható,
mekkora vagyonra irányul a végrehajtás, az adós teljes vagyona is
végrehajtás alá kerülhet, jelentősen csökkentve ezzel a
jogosultak esélyeit. Nehezíti a helyzetet, hogy ezt az eljárást
könnyű megindítani, tehát nem távoli veszélyről van szó. A
cégnyilvántartásból derülhet ki a tőkeleszállítás ténye is,
bármilyen kivont vagyon veszélyt jelenthet a jogosultak
követeléseinek kielégítésére. Az elévülés is reális
veszély, ezt szoros nyomonkövetéssel lehet kezelni:
általánosságban 5 év az elvévülés ideje, fontos, hogy az új
Ptk. szabályozása alapján a fizetési felszólítások ezt az időt
nem szakítják meg.
A kockázatminimalizálás nem egyszerű dolog, több adatbázist,
határidőt is figyelni kell, a nagyobb károk elkerülése végett
azonban érdemes időről időre mindent ellenőrizni, és
felkészültnek lenni. Jogi szempontból is érdemes mindig
körültekintően eljárni, a jelen helyzeten ennek még nagyobb
szerepe van. A vis maior például sokféleképpen értelmezhető a
jog alapján, ezért érdemes klauzulákkal megerősíteni a
szerződéseket, ezekben pontosan meghatározni a vis maior
körülményeket, és ezek joghatását is definiálni - mondta dr. Walter Viktória, a Deloitte Legal peres csoportjának ügyvédje.
Az előre nem láthatósági klauzulát törvény követeli meg, a
járványhelyzet előrehaladtával azonban egyre nehezebb ezt a
körülményt bizonyítani.
Ugyanakkor a szerződő felek eltérhetnek a törvényi előírásoktól,
ami minél pontosabb, annál jobb.
A pandémia miatt megnövekedett internetes kitettség felerősítette
az online vásárlással, e-maillel való csalásoknak a számát is.
Ide tartoznak a multinacionális cégek, állami vállalatok és
kkv-k IT-rendszere elleni támadások is, melyek nem csak reputációs,
de anyagi kockázatot is jelentenek. Ezek vitahelyzetet teremtenek,
mert jól meghatározott szerződéses kitételek nélkül kérdés,
hogy végső soron kit terhel a felelősség. Érdemes mérlegelni
ezért az időszerű és jelen helyzetre adaptált
szerződésmódosítást, annak kiegészítését felelősségi
klauzulákkal.
