Tavaly augusztusban csak hosszú huzavona után publikálhatta
Magyarországra vonatkozó, 2018-ban készült jelentését a
Korrupció Elleni Államok Csoportja (GRECO), a magyar hatóságok
ugyanis nyolc hónapon át nem adtak rá engedélyt. Abban a
dokumentumban többször is utaltak arra, hogy a magyar kormány
egyáltalán nem hajlandó az együttműködésre, és nem teljesíti
a korrupció elleni harc jegyében született ajánlások nagy
részét, pedig mind a parlamenti képviselők, mind a bírók és az
ügyészek esetében nagy szükség volna rá – emlékeztetett a
hvg.hu.
Az akkori riport szerint a 18 javaslat közül Magyarország csak
ötöt hajtott végre úgy, hogy az megfeleljen a követelményeknek.
Az újabb felülvizsgálat eredményeiről szóló, most
nyilvánosságra hozott jelentésben hasonló megállapítások
olvashatók.
A GRECO szerint az ajánlások közül továbbra is csak ötről mondható el, hogy megfelelő módon teljesítették. Négy továbbit részlegesen végrehajtott ugyan a magyar kormány – ezek közül egyet a két jelentés közötti időszakban –, de nem teljesültek maradéktalanul, kilenc esetében pedig semmiféle előrelépés sem történt. Így aztán a szervezet szerint összességében továbbra sem kielégítő az ajánlásoknak való megfelelés.
A parlamenti képviselőkre vonatkozóan öt javaslatot tett a GRECO. Jelezték, hogy
nagyobb átláthatóságot és konzultációs lehetőséget kell biztosítani a jogalkotási folyamatban, és szükség volna egy megfelelő lobbitörvényre is, amely gátat szabna a lobbisták túl nagy befolyásának. Ajánlották egy magatartási kódex kidolgozását az összeférhetetlenségi szabályok megsértése ellen, valamint a vagyonnyilatkozati rendszer megreformálását és egységesítését. A túl széles körűnek értékelt mentelmi jogot is felülvizsgálni javasolták. A most megjelent jelentés szerint a magyar hatóságok e javaslatokról azt közölték: nem történt előrelépés.
Az országgyűlési képviselőkkel kapcsolatban volt még egy javaslata a GRECO-nak:
legyen a már meglévő és a jövőben meghozandó magatartási és összeférhetetlenségi szabályoknak, valamint a vagyonbevallásoknak felügyeleti rendszere, amelyben megfelelő és arányos szankciókat is meghatároznak. A friss jelentés szerint ezzel kapcsolatban a magyar fél a tavaly decemberben az országgyűlési törvény összeférhetetlenségről szóló részében végrehajtott módosításokra hívta fel a figyelmet, amelyek nyomán néhány kérdés már egyértelműbben szabályozott, ez azonban még mindig kevés ahhoz, hogy a korrupcióellenes szervezet a javaslatokat teljesítettnek ítélje.
A bírákra vonatkozó ajánlások közül három teljesülésére
vár továbbra is a szervezet. Különös jelentőséget
tulajdonítanak kettőnek, azoknak, amelyek az Országos Bírósági
Hivatal elnökének, Handó Tündének a hatáskörére vonatkoznak,
azon belül is a bírói kinevezésekre és a mandátumok
meghosszabbítására való befolyására.
Az ügyészekkel, ügyészséggel kapcsolatban megfogalmazott ajánlások terén sem történt túl sok változás. A GRECO üdvözölt ugyan egy, a fegyelmi eljárások terén lépett életbe módosítást, ez sem volt azonban elegendő ahhoz, hogy a vonatkozó javaslatát teljesültnek minősítse. A jelentésben azt is kiemelték, hogy
nem volt előrelépés sem a legfőbb ügyész mandátumának meghosszabbítása, sem az ügyészek túl szélesnek ítélt mentelmi jogkörének ügyében.
A korrupcióellenes szervezet mindezek fényében arra szólította fel a magyar küldöttség vezetőjét, hogy a legkésőbb 2021. szeptember 30-ig készítsen jelentést a még függőben lévő ajánlások teljesítéséről.
