Viták vannak, szekértáborok
nincsenek
Tizenöt olyan kvalitású jogásznak,
mint aki az Ab-t alkotja, egy ügyben legalább tizenöt féle
véleménye van. A sok évtizedes munkával kialakított szakmai
meggyőződések kölcsönös tiszteletben tartásával kell
megkeresni a közös nevezőt, hogy létrejöhessen a döntéshez
szükséges meggyőző többség - fogalmazott az Ab elnöke. A
testületben voltak és vannak is komoly szakmai viták, de
szekértáborok jellemzően nincsenek, ezt jelzi az is, hogy
általában ügyről ügyre változik a különvélemények
megfogalmazóinak személye - tette hozzá.
Nyitás a közvélemény felé
Az elnök jelezte, szeretne nyitni a
közvélemény felé, és ebbe az irányba mutat az is, hogy tavaly
látványosan nőtt a nyilvános határozathirdetések száma. A nem
jogász közvéleménynek több lehetőséget kell adni, hogy
megismerhesse a konkrét alkotmánybírósági jogvédelem
eredményeit - mondta Sulyok Tamás, aki több évtizedes ügyvédi
praxissal a háta mögött azt vallja, hogy fontos az egyedi
jogvédelem, a kisemberek problémája.
A rendszerváltás idején létrejött Ab a társadalom számára évekig a pártállami önkényt felváltó új, jogállami korszak emblematikus intézményét jelentette - idézte fel. A jelenlegi Ab-nak azonban már alapvetően más társadalmi funkciói vannak. Van egy, az értelmezést segítő preambulumot is tartalmazó Alaptörvényünk, amelyet a szakma természetesen bírálhat, de az Ab elnökének nem ez a dolga, hanem az, hogy megvédje, hiszen erre esküdött fel - mondta Sulyok Tamás. Az Ab felelős az Alaptörvény védelméért, de az alapjogokat a bíróságokkal karöltve védelmezi, a széles értelemben vett alkotmányosság, jogállamiság megóvása pedig az egész jogászi hivatásrend, ügyvédek, ügyészek, jogtanácsosok, közjegyzők közös munkájának eredménye - hangsúlyozta.
Az ország nem szuverenitását, csupán
hatásköröket adott át az EU-nak
Az utóbbi időszak Ab-döntései közül
az elnök kiemelt két, az államfő indítványára hozott, szinte
egyhangú döntést. Az egyik a védett természeti területek
természetvédelmi célú vagyonkezelését óvta meg, a másik a
jegybank alapítványaira vonatkozó adatok közérdekűségét
rögzítette. Ezen kívül az ombudsman betelepítési kvótákkal
kapcsolatos indítványára adott alkotmányértelmezést említette,
amely az ország uniós tagságának, illetve szuverenitásának és
alkotmányos identitásának alapvető összefüggéseit vizsgálva
rámutatott: az ország nem szuverenitást, csupán hatásköröket
adott át az EU-nak.
Az Ab elnöke hangsúlyozta: az Alaptörvény és az uniós jog viszonya fontos nemzeti ügy, és az erről szóló döntés teljes mértékben összhangban áll a német és még tucatnyi másik uniós tagállam alkotmánybíróságának döntéseivel. Hozzáfűzte: az európai alkotmányosság többszintű, a tagállami alkotmánybíróságok a nemzeti alkotmányokat védelmezik, a strasbourgi bíróság a nemzetközi egyezménybe foglalt alapvető emberi jogok, az Európai Unió Bírósága, a luxembourgi székhelyű EUB pedig az uniós normák felett őrködik. Ezen intézmények között ideális esetben párbeszéd zajlik - hívta fel a figyelmet. Aktualitása miatt az Ab nemzetközi kapcsolatai közül a kelet-közép-európai alkotmánybíróságok közötti együttműködést emelte ki. Ennek keretében kerül sor a V4-ek alkotmánybíróságainak háromnapos konferenciájára, amelyet február közepén Budapesten rendeznek meg - jelezte.
Bírói kezdeményezések
Az Ab munkaterhéről szólva az elnök
elmondta: 2012 óta az ügyek túlnyomó többsége egy éven belül
véget ér. Évente hozzávetőleg ezer alkotmányjogi panasz érkezik
a testülethez, de kétharmaduk nem alkalmas arra, hogy előadó
alkotmánybíróhoz kerüljön. 2015-ben 364 ügyet fejeztek be,
2016-ban 355-öt - ismertette az elnök.
Hozzátette, hogy a bírói kezdeményezés intézménye szintén rendkívül fontos az alapjogvédelem szempontjából. 2015-ben 65, 2016-ban 64 ilyen indítvány érkezett az Ab-hez. Az államfő és az ombudsman mellett a Kúria elnöke is élt indítványozási jogával. A Kúria elnöke például utólagos normakontrollt kért a titkosszolgálati eszközök bírákkal szembeni alkalmazhatóságának szabályai ügyében.
Ki kell állni magunkért, a
meggyőződésünkért
Dr. Sulyok Tamás elmondta: távoli rokona
apai ágon Sulyok Dezső polgári politikusnak, aki a múlt század
derekán előbb a nácik elől bujkált, majd a kommunista fenyegetés
elől 1947-ben emigrálni kényszerült. Anyai ágon felmenői között
van Kuncz Aladár erdélyi író, akinek legismertebb regénye, az
1931-ben megjelent Fekete kolostor a szerző első világháborús,
éveken át tartó franciaországi internálásának élményeit
örökíti meg. Az Ab-elnök hozzátette: büszke felmenőire,
akiknek sorsa példa, útmutatás számára, és arra int, hogy ki
kell állni magunkért, a meggyőződésünkért.
* * *
Dr. Sulyok Tamás 1956-ban született, a szegedi József Attila Tudományegyetem szerzett jogi diplomát, majd az ELTE jogi továbbképző intézetében európai jogi szakjogász képesítést. PhD-fokozatát 2013-ban az ügyvédség alkotmányos helyzetét tárgyaló értekezésével szerezte meg. Több mint egy évtizede a Szegedi Tudományegyetem alkotmányjogi tanszékének óraadó tanára. Volt bírósági fogalmazó, jogtanácsos, ügyvéd és több mint egy évtizeden át Ausztria tiszteletbeli konzulja. Az Országgyűlés 2014 szeptemberében választotta meg alkotmánybírónak, 2015 áprilisa óta az Ab elnökhelyettese, 2016 áprilisa óta pedig - Lenkovics Barnabás korábbi elnök megbízatásának lejárta óta - ő gyakorolta az Ab elnöki jogköreit. Az Ab elnökévé 2016 novemberében választotta az Országgyűlés.
