Az Európai Unióban az elmúlt néhány évben erősödtek fel a jogállamisággal kapcsolatos viták - írja elemző cikkében a napokban újra indult, megújult kommunikációs csatornákat használó Szabad Európa (szabadeuropa.hu) . Ezek a viták eleinte kizárólag politikai színezetűek voltak, amelyek keretében a tagállamok vagy az uniós intézmények számon kérték egy-egy kormány belpolitikai intézkedéseit.

A leggyakrabban Lengyelország és Magyarország került szóba, de komoly bírálatok érték már Szlovákiát a Kuciak-gyilkosság kapcsán, Máltát a Galizia-merénylet miatt, valamint Romániát és Bulgáriát, elsősorban a korrupcióellenes tüntetésre reagálva.

Az Európai Bizottság többször is nekifutott már a kérdés rendezésének - emlékeztet a Szabad Európa cikke - az uniós pénzek és a jogállamiság összekapcsolása – a Juncker-bizottság alatt – 2018-ban, a 2021-2027-es költségvetési javaslat benyújtásakor is megjelent.

Azzal, hogy Lengyelország és Magyarország ellen az utóbbi években zajló 7-es cikkelyes eljárás kapcsán folyamatosan szó esik a jogállamisági problémákról, a vita elért a legfelsőbb szintre. Vagyis az állam- és kormányfők tanácsához, akiknek a koronavírus-járvány miatt nagyon fontos, elsősorban pénzügyi döntéseket kell hozniuk.

A július második felében megtartott maratoni EU-csúcson a tagállami vezetők végül megegyeztek az uniós költségvetés kereteiben. Eszerint a következő hét évben 1,07 milliárd euró lesz a közös büdzsé. Az úgynevezett újjáépítési alap (Next Generation EU) pedig 750 milliárd euró, amelyből 390 milliárd vissza nem térítendő támogatás, 360 milliárd pedig hitel formájában vehető igénybe. A hitelt tagállami garanciavállalással az EU veszi fel és adja tovább a tagállamoknak.

A csúcstalálkozók végén valamennyi tagállam egyetértésével egy zárónyilatkozatot adnak ki, amely egyfajta politikai állásfoglalás, iránymutatás a 27-ek részéről. A júliusi csúcs zárónyilatkozatában olvasható a jogállamisággal kapcsolatos rész.

A jogállamiság sérelme kapcsán a következőket sorolják fel: a bíróság függetlenségének veszélyeztetését, a rendőrség, a hatóságok és más közigazgatási szervek önkényes vagy jogszerűtlen határozatait - ha a rendszer nem korrigálja azokat, illetve az összeférhetetlenség fennállását. Emellett a jogállamiság sérelmét jelenti a jogorvoslati lehetőségek korlátozása, az ítéletek végrehajtásának hiánya, illetve a jogsértések hatékony kivizsgálásának, büntetőeljárás alá vonásának vagy szankcionálásának korlátozása. Ahhoz, hogy ez a rendelet valóban érvényes joganyag legyen, a tagállamoknak is el kell fogadniuk.

Jogállamiság témakörében van még egy fontos fejlemény, ami a tavaly december óta hivatalban lévő Európai Bizottsághoz kötődik. Ezen túl minden évben minden tagállamra vonatkozóan éves jogállamisági jelentést fognak készíteni, az elsőt heteken belül, még szeptemberben nyilvánosságra fogják hozni.

Ebben négy területet vizsgálnak majd: az igazságügyi rendszert, a korrupcióellenes keretrendszert, a média sokszínűségét, valamint a fékeket és ellensúlyokat. Ez a rendszer azonban nem tartalmaz szankciós lehetőségeket, ahogy Didier Reynders igazságügyért felelős uniós biztos többször el is mondta, a cél a megelőzés, a problémák időbeni észlelése és a megfelelő párbeszéd.

A bonyolult problémakört alaposan körbejáró írás (szerzője Arató László, a Szabad Európa magyar szerkesztőségének brüsszeli tudósítója) teljes terjedelmében ide kattintva olvasható,