Lejárt az ügyintézési határidő, ugrik a bírság?

A témát dr. Brózmann Attila, a Bán és Karika Ügyvédi Társulás együttműködő ügyvédje járta körbe a Világgazdaság vélemény rovatában.

Olyan jogi szabályozás már korábban is volt, amely korlátokat állított a hatóságoknak az eljárásaik során. A jogsértésről való információszerzést követően ugyanis csak meghatározott ideig indítható hivatalból vizsgálat, vagy szabható ki szankció. Az általános szabály korábban az volt, hogy nem indítható a jogsértés megállapítására és a bírság kiszabására eljárás, ha a jogsértő tevékenység egy évnél régebben jutott a hatóság tudomására, vagy az elkövetéstől számítva már több mint öt év telt el. Egyedi ügytípusokra vonatkozóan azonban külön szabályok voltak és vannak érvényben.

• A hulladékgazdálkodási bírság esetében például nem telhet el egy évnél több a hatóság jogsértésről való tudomásszerzése és ezzel kapcsolatban a bírság kiszabása között.

• Ugyanez az időszak a szerencsejáték-bírság esetében még rövidebb, hat hónap. Építési ügyekben pedig a végső határidő szabályozott.

• Így nem szabható ki építésügyi bírság az építés befejezésétől, az építmény használatbavételétől számított tíz év után.

A bírság szempontjából fontos kérdés tehát, hogy mi történik, ha az eljáró hatóság túllépi a saját eljárása hosszára vonatkozó határidőt. Ebben a kérdésben nagyon fontos mérföldkő volt az Alkotmánybíróság 2017. évben hozott két határozata. Ezekben a testület kimondta, hogy a hatósági eljárás méltányosságának, illetve tisztességességének alapvető feltétele az eljárására irányadó jogszabályi határidők betartása. Ez azokra az esetekre különösen igaz, amikor az ügyféllel szemben szankciót állapítanak meg.

Az Alkotmánybíróság lényegében alkotmányos követelményként állapította meg, hogy ha a közigazgatási hatóságok a számukra meghatározott határozathozatali és szankcióalkalmazási határidőt túllépik, akkor annak következményeit maguk és ne az ügyfelek viseljék.

Ez a gyakorlatban az utólagos adómegállapítást érintő ügyekben úgy jelentkezett, hogy a Kúria több esetben az ügyfeleknek kedvező ítéletet hozott arra hivatkozva, hogy az irányadó ügyintézési határidő letelte után az adóhatóságnak nincs jogszerű lehetősége adóbírságot kiszabni. Az ugyanis nem alkotmányos kötelezettségen, hanem kizárólag a jogalkotó azon elhatározásán nyugszik, hogy adóhiány esetén kerüljön sor adóbírság fizetésére, ennélfogva a törvényben meghatározott határidő letelte után a hatóság szankcióalkalmazási lehetősége megszűnik.

Ez a szemlélet azonban nem csak az adóhatósági ügyekben jelent meg. Született már csatornaügyi vagy hulladékgazdálkodási ügyben is olyan ítélet, amely szintén az eljárási határidő be nem tartása miatt mentesítette az érintettet a bírság alól. Az Alkotmánybíróság fenti és hasonló határozatai tehát általánosságban is vonatkoznak az olyan közigazgatási bírságokra, amelyek a kötelezettségeket, a korlátozásokat, a tiltásokat tartalmazó normák megszegőit szankcionálják.

Már az általános közigazgatási rendtartás is tartalmaz 2018. január elsejétől szabályt az ügyintézési határidő hatóság általi jogszerűtlen túllépésére vonatkozóan. Ennek beépítésével a jogalkotónak az volt a célja, hogy a hatóság ne időkorlát nélkül vizsgálhassa az eseteket, hiszen ezzel jogbizonytalanságot okoz.

Nagyon fontos tehát, hogy a hatályos szabályozás szerint ha a hivatalból indult eljárásban az ügyintézési határidő kétszeresét túllépik, akkor a jogsértés megállapításán és a jogellenes magatartás megszüntetésén vagy a jogszerű állapot helyreállításán túl egyéb jogkövetkezmény nem alkalmazható. A jogsértést ugyan megállapíthatja a vizsgálatot indító szervezet, de bírságot már nem szabhat ki. Volt már rá példa, hogy erre hivatkozva a bíróság élelmiszerlánc-felügyeleti bírságot törölt.