MÜK álláspont az új Ügyvédi törvény IM-téziseiről

Mint közismert, az Igazságügyi minisztérium nyolc tézisből álló dokumentumban foglalta össze elképzeléseit az új Ügyvédi törvényről. Ez a dokumentum az IM honlapján teljes terjedelmében ide kattintva férhető hozzá.

Az Ügyvédek Lapja Online oldalain is foglalkoztunk a tézisekkel (Milyen legyen az új Ügyvédi törvény? - Az IM nyolc tézise a javasolt változásokról), ismertetőnk ide kattintva olvasható

I.

Egyetértünk azzal, hogy a jelenleg hatályos ügyvédi törvény közel két évtizede alapvetően betölti azt a szerepét, hogy az ügyvédségnek a jogállami igazságszolgáltatásban, az alapjogok biztosításában való nélkülözhetetlen szerepét garantálja azáltal, hogy működésének legfontosabb szabályait és kereteit törvényi szinten meghatározta és a Magyar Ügyvédi Kamara Teljes Ülését széleskörű szabályzatalkotási jogkörrel ruházta fel.

Nyilvánvaló az is, hogy az időközbeni társadalmi és gazdasági változások felvetik a törvény módosításának szükségességét.

A tézisekből nyilvánvaló, hogy a legalapvetőbb változást a jogtanácsosok egy részének az ügyvédi kamarába történő integrálása jelentené. Ez önmagában szükségessé teheti a hatályos ügyvédi törvény számtalan rendelkezésének újra alkotását.

Szükségesnek tartjuk ezért annak rögzítését, hogy a munkaviszonyban dolgozó jogtanácsosok ügyvédi kamarába történő integrálását (önkéntes), azaz azt, hogy közülük, akik a jövőben jogi képviseletet kívánnak ellátni, ezt csak a kamarai tagság keretében tehetnék meg, nem a Magyar Ügyvédi Kamara kezdeményezte. Természetesen a Magyar Ügyvédi Kamara az integrálást – hasonlóan a jogtanácsosi munkaközösségben dolgozó jogászokhoz – lehetségesnek tartja és amennyiben e körben a jogalkotó meghozza a döntést, készen áll a végrehajtásra.

A jogtanácsosok ügyvédi kamarai felvétele, tevékenységi körük pontos meghatározása, az irányításuk alatt dolgozó jogi előadók státuszának meghatározása, a fegyelmi felelősség szabályozása és még számtalan részletkérdés további széleskörű egyeztetés szükségességét veti fel a kodifikáció során.

Mindebből következően kezdeményezzük, hogy ebben a kérdésben szülessen meg a szakmapolitikai döntés, mert ez meghatározza a kodifikáció további menetét és folyamatát.

II.

Az Igazságügyi Minisztérium nyilvánosságra hozott téziseihez, azokhoz hasonló tömörséggel az alábbi észrevételeket fűzzük:

1.1.1. Egyetértünk azzal, ha sor kerül a jogtanácsosok meghatározott részének az ügyvédi kamarába történő integrálására, akkor az új szabályozásnak biztosítani kell részükre mind a területi ügyvédi kamarák, mind a Magyar Ügyvédi Kamara szervezetén belül a megfelelő érdekérvényesítés lehetőségét. Ezt természetesen a választási szabályoknál, de elsősorban a törvényi felhatalmazás alapján elkészülő majdani választási szabályzat rendelkezéseivel kell biztosítani.

1.1.2. Az I. pontban kifejtettek függvényében egyetértünk.

1.1.3. Az I. pontban kifejtettek függvényében egyetértünk.

1.1.4. Egyetértünk azzal, hogy az ügyvédi tevékenység köre – az ügyvéd függetlenségét nem veszélyeztetve módon - bővüljön. Ezen körnek a meghatározása további egyeztetést igényel, de a tézisekben példaként szereplő bizalmi vagyonkezelői, társasházi közös képviselői és biztosítási tanácsadói tevékenység ellátására vonatkozó feljogosítással egyetértünk.

1.2. Egyet értünk azzal, hogy az ügyvédi bejegyzést követően is szükséges a folyamatos, kötelező továbbképzésen való részvétel. Egyetértünk azzal is, hogy ennek teljesítését az adott időszakra irányadó kredit pontok megszerzésével kell és lehet igazolni, azaz ez az ügyvédi tevékenység folytatásának feltétele legyen.

A kötelező továbbképzésre vonatkozóan a törvénynek a keret és garanciális szabályokat kell rögzíteni, míg a részletszabályokat az önkormányzatiságból fakadóan, a Magyar Ügyvédi Kamarában kellene szabályzat megállapítani.

Szükségesnek tartjuk, hogy a Magyar Ügyvédi Kamara a szabályzatában egységes szempontok alapján akkreditálhassa a képzési helyeket (pl.: területi ügyvédi kamara által, más jogászi szervezetek, jogi karok, stb. által szervezett tanfolyamok).

1.3. Egyetértünk azzal, hogy „A fogyasztóként megjelenő ügyvéd védelmének is szerepet kell kapnia az ügyvédekre vonatkozó szabályozás kialakítása során.”

A tézisekben megfogalmazottak mellett, e körben szükségesnek tartjuk annak intézményi megteremtését, hogy „a fogyasztóként megjelenő ügyfél” munkadíjra, a szolgáltatás minőségére vonatkozó bejelentéseit leválasszuk a fegyelmi eljárásról és elsődlegesen megfelelő közvetítési lehetőségével biztosítsuk az ügyfelek megelégedését.

2.1. Egyetértünk azzal, hogy – egyezően a jelenleg hatályos etikai előírással – kizárásra kerüljenek „a vállalkozási jellegű szerződéseken alapuló, tisztán sikerdíjas megállapodások.”

Alapjaiban fenntartandónak tartjuk a hatályos szabályozást, mely szerint az ügyvédi megbízási díj szabad megállapodás tárgya, de a Magyar Ügyvédi Kamara felhatalmazásának lehetőségét vetjük fel a díjképzésre vonatkozó irányelv kidolgozása tekintetében.

2.2. A fenti pontban megjelölt irányelv keretein belül lenne szabályozható – a versenyjogi szempontoknak is eleget tevő – minimális ügyvédi rezsi óradíj meghatározása az ügyek egy speciális szegmensében.

3. A MÜBSE adatai szerint, a kárbejelentések átlagos összegszerűsége csak lassan emelkedik, és jelenleg még fedezi az igényeket a megállapított összeghatár. Ennek ellenére a Kamara a kötelező felelősségbiztosítási fedezet összegének a fokozatos – az ügyvédi teherviselő képességet figyelembe vevő – emelésével egyetért. Mindez azonban elválaszthatatlan attól a kérdéstől, hogy olyan kötelező felelősségbiztosítási rendszert kell kialakítani, illetve törvényi szinten szabályozni, amely megfelelő differenciálásra ad lehetőséget, pl. annak függvényében, hogy az ügyvéd milyen jellegű és mértékű ügyvédi praxist folytat. Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy e körben a változások csak több lépcsőben, hosszabb átmenettel kerüljenek bevezetésre.

Egyetértünk azzal, hogy fontos ügyfélvédelmi eszköz lehet a kötelező felelősségbiztosítás kárfedezetéről való tájékoztatás, mivel azonban a honlap fenntartása nem kötelező, ezt az információt a kamarai nyilvántartás nyilvános adatként tartalmazza, mely így a Kamara honlapján egységesen jelenhet meg.

Javasolt továbbá, hogy a megfelelően magas fedezeti összegű felelősségbiztosítással rendelkező ügyvédi irodák tagjai számára a törvény biztosítsa a valódi korlátolt felelősség lehetőségét.

4.1. Mérlegelve a „kettős kamarai tagság” közjogi, számviteli, adójogi és egyéb előnyeit és hátrányait, úgy ítéljük meg, hogy nincs szükség a kettős kamarai tagság bevezetésére, azaz fenntartandó a jelenlegi helyzet: az ügyvéd egy adott területi ügyvédi kamara tagja.

Egyetértünk azonban azzal, hogy fel kell oldani a jelenlegi kötöttséget, ami kizárólag a tagság helye szerint illetékes kamara területén engedi meg aliroda nyitását, illetve kizárólag azonos területi kamarához tartozó ügyvédeknek teszi lehetővé közös iroda alapítását. A kötöttség feloldása azonban nem kell, hogy együtt járjon a kettős kamarai tagság intézményével.

4.2. – 4.3. Az országos kamara és a területi kamarák feladatköri megosztásánál a jelenlegi megoldásból kell kiindulni, természetesen azzal, hogy kisebb korrekciók szükségesek. Nyilvánvaló például, hogy célszerű az informatikai fejlesztések, nyilvántartások központi megoldása. Elfogadjuk azt is, hogy a továbbképzések tematikájának körét, a képzőhelyek akkreditálását egységesen kell meghatározni azzal azonban, hogy a képzése, továbbképzések megszervezése és lebonyolítása területi kamarai feladat kell, hogy maradjon, lehetővé téve az együttműködés, például a regionális szinten.

4.4. A kamarai választásokra vonatkozó jelenlegi szabályok az 1.000 főnél kisebb kamarákban biztosítani tudják a tagság akaratának demokratikus kinyilvánítását és biztosítják a jelölési és választási folyamat technikai lebonyolítását is.

Az 1000 főnél nagyobb tagsággal rendelkező területi kamara esetén azonban a választásra vonatkozó törvényi szabályozás, de elsősorban a törvényen alapuló választási szabályzat, módosításra szorul. Ennek körében egyetértünk azzal, hogy a szavazatok elektronikus összeszámlálásának lehetőségét a törvény megteremtse, de nem támogatjuk az elektronikus távszavazás lehetővé tételét, mert az visszaélésekre adhat lehetőséget. A kamara tagjától elvárható, hogy négyévente egy alkalommal személyes megjelenésével részese legyen az önkormányzat demokratikus választási folyamatának.

5. Az ügyvédi kirendelés intézményének reformját időközben a kormány elé terjesztett új büntetőeljárási törvény tervezete már tartalmazza. Ezen megoldása, a kirendelések elosztásának jogát és felelősségét a területi ügyvédi kamarára történő áthelyezése elfogadható. A vonatkozó eljárási szabály módosításának tükröződnie kell az ügyvédi törvényben is. A kirendelés folyamatának főszabályait az ügyvédi törvény tartalmazhatja.

6. Az ügyvéd elleni fegyelmi eljárás az ügyvédi önkormányzatiság egyik legfontosabb intézménye, ezért törvényi szabályozása garanciális okokból az érintettek számára, de ezen túl az önkormányzatiság szempontjából is kiemelten fontos.

6.1. A Magyar Ügyvédi Kamara elnökségében közel azonos számban kapott támogatást a regionális fegyelmi tanácsok működtetése és a fegyelmi tanácsoknak továbbra is a területi kamarai szinten történő megszervezése.

Ebből következően tehát, a tézisek szintjén úgy fogalmazunk, hogy a fegyelmi tanácsok regionális szintű megszervezését nem tartjuk feltétlen szükségesnek, azt nem kezdeményezzük, de készen állunk ilyen értelmű jogalkotói akarat végrehajtására.

6.2. A Kamara elnökétől független fegyelmi biztosi pozíció létrehozását ellenezzük. Az ügyvédi törvény hagyományosan és a közreadott tézisekből következően a jövőben sem kíván változtatni azon, hogy az ügyvédi kamarai önkormányzatiság letéteményese, képviselője a Kamara elnöke. Természetesen a demokratikusan megválasztott egyéb kamara tisztségviselők, szervek az elnöki jogkör mellett fontos szerepet töltenek be. A kamarai elnöki jogkör fontos része a fegyelmi eljárás elrendelése, a vizsgálati eljárás megszüntetése, mely döntéseket az elnöktől független másik kamarai tisztségviselő (fegyelmi megbízott) készíti elő. A jelenlegi szabályozást tehát fenntartandónak javasoljuk azzal, hogy korrekciók a törvényi, illetve szabályozási szinten elvégezhetők.

6.3. Teljes egyetértés alakult ki a kérdéssel foglalkozó területi ügyvédi kamaráknál, valamint a területi kamarák elnökségi álláspontját összefoglaló Magyar Ügyvédi Kamara elnökségében, hogy meg kell őrizni a kamarai szervezeten belüli kétfokú fegyelmi eljárást, természetesen biztosítva továbbra is a másodfokú határozat elleni bírói utat.

Az első fokon született kamarai határozatok ellen bejelentett fellebbezések számához viszonyítva, elenyésző számban kerül sor kereset benyújtására, ami igazolja, hogy az ügyek kamarai szervezeten belüli kétfokú elbírálása az esetek döntő részében az eljárás alá vont számára is megalapozott és törvényes döntéssel zárul. Egyfokú kamarai fegyelmi eljárás bevezetése esetén a jelenlegi bírósági ügyek többszörösével kellene számolni a közigazgatási bíróságoknak.

6.4. A bíróság korlátozott reformatórius jogkörrel való felhatalmazásával egyetértünk.

6.5. Messzemenően egyetértünk azzal a javaslattal, hogy a fegyelmi vétségek minél arányosabb szankcionálása érdekében, indokolt a jelenlegi fegyelmi büntetések körének bővítése, a büntetések differenciálása és egyes esetekben az együttes alkalmazások lehetővé tétele (pl.: felfüggesztett kizárás és pénzbírság).

A fegyelmi eljárás több szabályát tartjuk ezen túlmenően módosítandónak, kiegészítendőnek (pl.: eljárási költségek kérdése, büntetőeljárás miatt tevékenységétől törvény erejénél fogva felfüggesztett ügyvéd felfüggesztése időtartamának korlátozása, stb.)

7. Egyetértünk a törvényességi felügyeleti eljárás pontosítására, az eszközrendszerek differenciálására, és e körben sui generis eljárási szabályok megalkotására vonatkozó elképzelésekkel.

8. Egyetértünk azzal az alapvetéssel, hogy az új ügyvédi törvény hatálybalépése lépcsőzetesen történjen és egyes intézményeinek hatálybalépése igazodjon az új Pp., az új Kp. és az új Be. hatálybalépéséhez.

A hatálybaléptetés időpontját, ezen belül a kamarai választásokkal való összefüggést döntő mértékben meghatározza a jogtanácsosi integrációra vonatkozó jogalkotói akarat. Ennek igenlő eldöntése esetén figyelembe kell venni egyrészt az, hogy a törvény hatálybalépését követően legalább fél évet indokolt biztosítani az érintett jogtanácsosok névjegyzékbe vételére, másrészt pedig azt, hogy a kamarai választási folyamat a választási szervek megalakulásával kezdődik, és erre a 2018. január – február hónapban esedékes területi kamarai választások előtt több hónappal (számítások szerint, 2017. augusztus) kell, hogy sor kerüljön. Számolni kell azzal is, hogy a választásra vonatkozó törvényi szabályozás változtatása (pl.: 1.000 fő feletti ügyvédi kamaránál) szükségszerűen maga után vonja új választási szabályzat megvitatásának, elfogadásának és kihirdetésének időszükségletét is.

A kamarai tisztségviselői mandátumok esetleges meghosszabbításánál figyelemmel kell lenni arra is, hogy a területi és az országos kamarai választások között több hónap különbség van, ezért az esetleges halasztást nem időpontban, hanem időtartamban kellene meghatározni.

III.

A Magyar Ügyvédi Kamara elnöksége szükségesnek tartja, hogy a tézisek szintjén is utaljon példaszerűen arra, hogy új ügyvédi törvény előkészítése esetén milyen további intézmények megreformálása szükséges:

a. Az ügyvédek és ügyvédi irodák munkájának megkönnyítése érdekében javasolt az ügyvéd, illetve ügyvédi iroda jogi végzettséget, szakvizsgát, ügyvédi, ügyvédjelölti vagy alkalmazott ügyvédi státuszt nem igénylő, elsősorban adminisztratív ügyekben, nyilatkozatok megtételében állandó képviseletre jogosult, az elektronikus kapcsolattartó rendszerek működtetésében kellő felhatalmazással bíró munkaviszonyban álló ügyvédasszisztens jogintézmények szabályozása.

b. Javasolt az ügyvédi irodai működés mellett ma már egyre gyakoribb, az ügyvédi tevékenység összehangolására, a terhek és az adminisztráció megosztására irányuló együttműködés szükséges, de elégséges szinten történő szabályozása (ügyvédi társulás, rezsiközösség).

c. Ügyfél és ügyvéd érdekek egyaránt indokolják, hogy az ügyvédi feladatok ellátásának a folyamatossága egy esetleges formaváltás esetén is biztosítható legyen. Ezért szükséges az ügyvédi működési formaváltásra vonatkozó szabályozás felülvizsgálata, az ügyvédi működés sajátosságaira tekintettel.

d. Szintén ügyfélvédelmi megfontolás indokolja az irodagondnoki feladat – és hatáskörök, valamint az ügyvédi irodák felszámolásával kapcsolatos szabályok felülvizsgálatát is.

e. A kamarai ellenőrzések rendszeréhez szélesebb körű törvényi felhatalmazás szükséges.

f. Felülvizsgálatra szorul az ügyvédi szünetelés néhány kérdése, pl.: annak leghosszabb időtartamának meghatározása.

g. Garanciális okok miatt indokolt a kamarai határozatok kézbesítés rendjének törvényi szabályozása (pl.: kézbesítési vélelem).

IV.

Amint az Igazságügyi Minisztérium által közreadott tézisek, úgy a III. alatti felvetéseink sem tartalmazzák teljes körűen valamennyi felülvizsgálandó jogintézményt.

Magunk is azt valljuk, hogy a tézisek közreadása, a jelen elnökségi vélemény nem jelentheti a társadalmi, illetve szakmai egyeztetés végét, mindösszesen az első közös lépés annak érdekében, hogy a kodifikáció keretében az ügyvédségnek a jogállami igazságszolgáltatásban betöltött kiemelkedő szerepét szolgáló jogszabály születhessék.