Az Európai Bizottság szerint – miként arról a BruxInfo tájékoztatott – nem igazolódtak be azok a félelmek, amelyek a két évvel ezelőtt hatályba lépett adatvédelmi rendelet alkalmazásához fűződtek, és „nem jött el a világvége”, ahogy Vera Jourová, a testület illetékes alelnöke június 24-én az értékelő jelentés bemutatásakor fogalmazott
GDPR mint iránytű
„Európa adatvédelmi rendszere iránytűvé vált, amely orientál bennünket az emberközpontú digitális átálláson és fontos pillér, amelyre olyan más politikák épülnek, mint az adatstratégia vagy a mesterséges intelligenciához való hozzáállásunk” – húzta alá Vera Jourová.
A bizottsági jelentés arra a megállapításra jut, hogy a GDPR az elé kitűzött legtöbb célt elérte, egyebek mellett azáltal, hogy érvényesíthető jogok stabil rendszerét kínálja a polgároknak és egy új európai adatigazgatási rendszert vezetett be.
Mint a jelentés megjegyzi, az adatvédelmi jogszabály növeli az átláthatóságot és érvényesíthető jogokat kínál az egyének számára, mint amilyen az adatokhoz való hozzáférés, a javítás, a törlés, a reklamáció és az adatok hordozhatóságának a joga. A 16 éven felüli lakosság 69 százaléka hallott már a GDPR-ról a bécsi központú alapvető jogi ügynökség friss felmérése szerint. A Bizottság szerint ugyanakkor még többet lehet tenni például az adatok hordozhatósága terén.
A jelentés egy másik következtetése, hogy a GDPR lehetővé tette az egyének számára, hogy nagyobb beleszólásuk legyen abba, mi történik az adataikkal a digitális átállás során.
A Bizottság úgy találta, hogy a tagállami adatvédelmi hatóságok aktívan használják is erőteljesebb korrekciós hatásköreiket a figyelmeztetésektől kezdve a közigazgatási bírságok kiszabásáig, és a GDPR a megfelelő eszközökkel ruházza fel őket a szabályok betartatásában. A dokumentum szerint ugyanakkor nagyobb emberi, technikai és pénzügyi forrásokra van szükség ahhoz, hogy a hatóságok megfelelően végezhessék a munkájukat. Általánosságban elmondható, hogy 2016 és 2019 között a nemzeti adatvédelmi hatóságok személyi állománya 42 százalékkal, a költségvetésük pedig közel 50 százalékkal nőtt, de elég nagyok az eltérések a tagállamok között.
A nemzeti adatvédelmi hatóságok az Európai Adatvédelmi Testület (EDPB) keretében működnek együtt. A GDPR egyablakos rendszeren keresztül biztosítja, hogy az adatokat a határokon túlra továbbító cégeknek egyetlen adatvédelmi hatósággal legyen dolguk, mégpedig annak az országénak a hatóságával, ahol a székhelyük van. Mint a jelentés rámutat, 2018 májusa és 2019 januárja között 141 határozattervezetet nyújtottak be az egyablakos rendszeren belül, amelyekből 79 esetben végleges döntés született. A Bizottság szerint ugyanakkor többet lehetne tenni egy igazán közös adatvédelmi kultúra létrejöttéért. Különösen a határokon átnyúló ügyeknek a kezelésénél lenne szükség hatékonyabb és harmonizált eljárásra.
Vera Jourová hangsúlyozta, hogy az európai adatvédelmi rendszer nemzetközi szinten is referenciává, „egyfajta európai védjeggyé kezd válni. Az EU erre alapozva Japánnal létrehozta a világ legnagyobb térségét, amelyen belül szabadon és biztonságosan áramolhatnak az adatok.
A jelentés arra is rámutat, hogy a GDPR az olyan előre nem látható körülmények közepette is rugalmas kereteket biztosított a digitális megoldások számára, mint a koronavírus-járvány. Kiemeli, hogy EU-szerte felgyorsult a harmonizáció folyamata, jóllehet bizonyos széttöredezettség nyomon követést érdemel. Arra is bizonyítékokat találtak a jelentés készítői, hogy a cégek növekvő mértékben versenyelőnyként használják az adatvédelmet.
Stratégia az áldozatok jogairól
Az Európai Bizottság június 24-én bemutatta az áldozatok jogairól szóló első európai stratégiát annak érdekében, hogy a bűncselekmények áldozatai maximálisan gyakorolhassák a jogaikat, függetlenül attól, hogy a bűncselekményre hol került sor.
A stratégia számos intézkedést előirányoz a következő öt évre, két célra összpontosítva. Az első az áldozatok lehetőségeinek bővítése a bűncselekmények bejelentésére, a kártérítés megigénylésére és a bűncselekmények következményeiből való felépülésre. A második a területen érintett összes szereplővel való együttműködés.
„Túlságosan sok áldozat nem hallathatja a hangját az igazságszolgáltatáshoz vagy a szükséges támogatáshoz való hozzáférés nélkül. A mostani stratégia célja az áldozat helyzetbehozása, különösen a legsebezhetőbbeké, mint a nemek közötti erőszak vagy a gyűlölet-bűncselekmény. Mozgósítanunk kell a tagállamokat az áldozatok jogairól szóló uniós szabályok maradéktalan végrehajtására – feltételek és kifogások nélkül” – szögezte le Vera Jourová bizottsági alelnök.
