A szavazás előtt annak tartalmát a Népszava ismertette. Ennek értelmében a jövőben a szakszolgálatok gyakorlatilag mindent megtudhatnak egy adott állampolgárról, láthatják például egészségügyi papírjait, esetleges NAV-büntetését, de rálátnak a kormányhivatalok szerverein tárolt szabálysértési adatokra is.
A törvényjavaslat szerint a Terrorelhárító Információs és Bűnügyi Elemző Központ (TIBEK) megállapodást köt a Legfőbb Ügyészséggel a titkos információgyűjtések során az ügyészségnek átadható adatokról, de ezek körét sem határozza meg a jogszabály pontosabban, így csak a két szervezeten múlik, hogy a TIBEK-től milyen adat kerül a dr. Polt Péter vezette szervezet birtokába – írta a 168 Óra.
Emellett rálátnának a szervereken folyó adatokra is, de csak annak forgalmát figyelhetnék meg, annak tartalmát nem. Ám ezek különféle szoftverek segítségével adott esetben könnyen összekapcsolhatók.
Semjén Zsolt tervezete a rendőrségi törvényt is módosítja, az új szabályozás szerint a szándékos bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt kihallgatott személyek és kapcsolataik adatait („kriminalisztikai szempontból fontos jellemzőit”) legalább huszonöt évig tárolnia kell a rendőrségnek.
Noha a Népszava korábban arról ír, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságának (NAIH) elnökének komoly kifogásai vannak az új törvénnyel kapcsolatban, ez már nincs így, ugyanis a hatóság észrevételeit a jogalkotó beépítette a törvénybe – tudta meg a 168 Óra a NAIH elnökétől. dr. Péterfalvi Attila a lapnak elmondta, ugyan nem az eredeti normaszövegbe, hanem csak annak indokolásába kerültek bele. Ez mégsem baj, hiszen az Alaptörvény szerint az ezzel együtt kell értelmezni a jogszabályokat, mert csak így lesznek alkotmányosak.
„Az adatvédelmi hatóság - szerintem egyébként egyedülálló módon a világon - a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat teljes adatkezelési megoldásait ellenőrizte.
Tehát egy auditot végzett a Szakszolgálat titkos információgyűjtés tevékenysége kapcsán. Nyilván ez egyébként az a terület, amely legérzékenyebben érinti a magánszférát és ott az adatvédelmi hatóság azt állapította meg, hogy a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően végzi a tevékenységét és azt is megállapítottuk hogy a Szakszolgálat rendelkezik azokkal az eszközökkel, azokkal a belső normákkal, amelyek a belső adatkezelés garanciáit jelentik – fogalmazott dr. Péterfalvi Attila.
Ezeket a kifogásokat tette meg dr. Péterfalvi Attila, amelyeket végül meghallgatott a jogalkotó. „Nyilvánvaló, hogy miután ezek a hatóság észrevételei voltak, ezért a hatóság az ellenőrzései során ezeket a szempontokat kiemeltem fogja figyelni.” – tette hozzá a NAIH elnöke.
Több csapdát is lát a most elfogadott törvényben a 168 Óra által megkérdezett nemzetbiztonsági szakértő. Kis-Benedek József úgy látja, elsősorban az adatok összekapcsolása már könnyen megoldható, így ezt mindenképpen szabályozni kellene.
A rendőrségi kriminalisztikai adatok megőrzését ugyanakkor indokoltnak tartja. „Nem egy esetben fordult már elő azt, hogy jó néhány évvel később derül ki, hogy egy adott illető milyen bűncselekményt követett el. Amennyiben az adatok nem állnak rendelkezésre akkor nagyon nehezen áll össze a kép. Ez teljesen nemzetközi gyakorlatnak megfelelő szabályos és jogos. Azt hiszem, hogy ez nem is vitatható, különösen akkor, hogy ha figyelembe vesszük azt, hogy a technika mennyire fejlődik és milyen új dolgokra képes a tudomány. Ennek segítségével nyilván fel tudtak deríteni olyan bűncselekményeket is, amelyekre korábban pont az eszközök hiányában képtelenek voltak a hatóságok” – fogalmazott Kis-Benedek József.
A jogszabály teljes szövege ide kattintva olvasható.
