Moszkva azután jelentette be, hogy visszavonja a Nemzetközi Büntetőbíróság 2002-es római alapító statútumának aláírását, hogy hágai székhelyű testület nyilvánosságra hozta a jelentését a Krím-félsziget orosz annexiójáról, amit Ukrajna és Oroszország közötti fegyveres konfliktusnak minősített – számol be a The Guardian.

Az orosz külügyminisztérium Vlagyimir Putyin elnök utasítására azt nyilatkozta, hogy a nemzetközi közösségnek a hágai bíróságba fektetett reményei meghiúsultak, mivel annak munkája „egyoldalú és nem hatékony”. Oroszország először 2008-ban jelentette ki, hogy újraértelmezi a nemzetközi törvényszékkel való kapcsolatát, amikor az orosz-grúz háborúról hoztak határozatot.

Oroszország a szíriai szerepvállalása miatt is dönthetett a bíróságtól való formális szakítás mellett, ugyanis több emberi jogi szervezet háborús és emberiség elleni bűntettekről számolt be, egyebek mellett Aleppó és a városba érkező segélykonvojok orosz és szír bombázásával kapcsolatosan.

A mostani lépés leginkább szimbolikus, ugyanis a kormány által aláírt szerződés csak szándéknyilatkozatnak tekinthető, azt az orosz törvényhozás eddig még nem ratifikálta, így Oroszország nem volt részese a nemzetközi szerződésnek, amely így nem is volt rá kötelező. Aláíró államként ugyanakkor azt vállalta, hogy nem cselekszik a szerződés teljesülésével ellentétesen.

A hágai Nemzetközi Büntetőbíróságot 2002 júliusában alapította 124 tagállam. Ez az első jogi testület, ami állandó jelleggel bíráskodik népirtás, emberiesség elleni- és háborús bűnök ügyeiben. Eddig csupán afrikai országok Burundi, Gambia és a Dél-Afrikai Köztársaság léptek ki a Nemzetközi Büntetőbíróságból.

Címfotónkon: ülésezik a Hágai Nemzetközi Bíróság